Váltsd valóra az álmod!

Hogy lesz valakiből lovas edző?
Öttusázó múltam van, országos bajnok vagyok a legendás Fábián−‒-Martinek- érából. Ha abban az időben ők nem ennyire erősek, akkor talán én is oda értem volna az olimpiára, világbajnokságra. Aranycsapatnak hívták őket, és én úgy láttam egy idő után, hogy nincs esély. Váltottam, kifejezetten a lovas sport irányába mentem.

Mennyire népszerű itthon a lovaglás?
Egyre inkább, bár túlnyomórészt a lányok körében. Kevés fiút hoznak lovagolni. De azt is látom, hogy a lányok terhelhetőbbek, kitartóbbak, nem riadnak vissza hamar a kezdeti nehézségektől. Plusz az életkori érés is meghatározza, sokáig előrébb vannak a kislányok ügyességben, mentálisan és erőben is, aztán persze idővel elhúznak a fiúk.

Nem lehet, hogy azért kevesebb a fiú, mert mást sportolni, focizni esetleg egyszerűbb?
De, ez is az egyik oka. Sőt, futni, biciklizni, focizni nemcsak egyszerűbb, de könnyebben mozgatja együtt a családokat. Ráadásul nálunk nincsenek szupersztárok, a gyerekek híres focistákhoz, vagy úszókhoz próbálnak felnőni. A magyar lovassport eddig egyetlen olimpiai érme az 1936-os berlini olimpián született: bronzérem díjugratásban, amely Platthy József nevéhez fűződik. 

Kinek ajánlható, és meddig lehet lovagolni?
Mindenkinek! Bármilyen korban kezdhető és bármeddig lehet lovagolni. Ha valakinek megtetszik, sikerül felvennie a lóval a kontaktust, kialakul a közös ritmus, onnantól övé a világ. Nem lehet kiöregedni, mindenkinek a saját tempója, fizikai állapota szerint lehet lovagolhatni. Kisgyerekek esetében érdemes megvárni, míg annyira megerősödnek, hogy a szárat meg tudják tartani. Aki lovagol, gondoskodóbbá válik. Ha egy gyereket rendszeresen lovagoltatnak, kialakul közte és a ló között egy olyan kapcsolat, ami felelősségteljessé teszi őt. Megtanulják a lovakat gondozni, ápolni, a patájukat rendben tartani, tisztítják a szőrüket, fésülik a sörényüket, nyergelik a lovakat, és csak utána ülnek fel rájuk. Ez a ráhangolódás meg is hozza a kedvet mindkét élőlény számára a lovagláshoz.

Gyakran hallani, hogy esés után muszáj visszaülni a lóra. Milyen balesetekkel kell számolni?
A fent említett szertartás segíti a balesetek és a lóbetegségek megelőzését. Ezt is megtanulják a gyerekek. A gondoskodást érzi a ló, és meg is hálálja, óvja lovasát. Persze előfordulnak esések, de kellő felkészültséggel, jó oktatással ez kiküszöbölhető. Ma már olyan felszerelések is vannak, amelyek szinte teljes egészében hárítják a bajt. Kobak nélkül tilos lovagolni, ez alapszabály.

Chloe Esposito ausztrál öttusázó aranyérmet szerzett a riói olimpián.
Lovas számban te készítetted fel, hogy élted meg a győzelmét? Egyáltalán hogy talált rád Ausztráliából?
Chloe és Max Esposito ausztrál öttusázó testvérpár öttusázók az édesapjukkal edzettek Magyarországon, a Honvéd keretein belülnál. Onnan kerültek hozzám., Aaz öttusázó múltam is segítette a felkészülést. Két évig én foglalkoztam velük, nálam készültek a lovas számra. Plusz a lovardában felállított mobil lőtér is hozzájárult a kombinált szám gyakorlásához. Chloe aranyérme és Max hetedik helye a legcsodálatosabb emlékeim közé tartozik. Sírtam, üvöltöttem otthon a nappaliban a képernyő előtt. Két tévén ment, a fiamék az ő szobájában nézték és náluk hamarabb jött a közvetítés, ők már tudták, hogy Chloe hibátlanul lovagolt, majd lelőtte mind az ötöt, és elindult futni. Csodálatos, felkavaró, extatikus élmény felidézni. Chloénál tökéletesen szép idő volt Rióban, gyönyörűen lovagolt, meg is lett az eredménye. Másnap Max lovaglását a kocsiban hallgattam, és tudtam, hogy szakad az eső. Gondoltam magamban, nem gond, arra is fel vagyunk készülve. Ekkor a közvetítő bemondta, hogy: „Nézzük meg, Max Espositónak hogy tanította meg Czink György a lovaglást”. Hibátlan pályát ment, álomszerű élmény, elérzékenyülök, ha visszagondolok.



Hiányoznak?
Ó, rettenetesen. Nagyon kötődöm hozzájuk. Chloe aranyérme után miniszterelnöki gratulációt kaptam, ami nagy megtiszteltetés. Max pedig tizenhét éves korában került hozzám, majdhogynem nálam tanult meg lovagolni. Ők mindent feltettek egy lapra, a család a vállalkozását is itthonról próbálta irányítani. Két teljes év Magyarországon, a karácsonyt is együtt töltöttük. Ilyen kvalitású sportolók ritkán kerülnek az ember kezei közé.


Van már itthon is néhány elszánt tehetség, akikhez nagy reményeket fűzünk, de az Esposito testvérek edzésmunkája, felkészültsége példamutató volt. Ordító hidegben, jeges pályán is állták a sarat, várták az utasítást.
Mikor elutaztak Rióba, Chloe írt nekem egy levelet nekem, amelyiben megköszönte a felkészítést. A levél átadása volt az utolsó találkozásunk, nagyon közeli kapcsolatba kerültünk, nehezen engedtem el őket. Chloénak a levél után annyit mondtam: váltsd valóra az álmod!