40 felett nő a pajzsmirigy alulműködés esélye
A nőknél ötször-nyolcszor gyakrabban fordul elő pajzsmirigy működési zavar a férfiakhoz képest, ennek hátterében genetikai, illetve hormonális okok állnak. A pajzsmirigy alulműködést többnyire egy krónikus gyulladás okozza, amelyet számtalan tényező – nagyobb stressz, szülés vagy vírusfertőzés is beindíthat. A gyulladás következményeként a normális pajzsmirigy állomány visszafordíthatatlanul károsodik és csökken a hormontermelés.
Mivel a pajzsmirigy által termelt hormonok az emberi szervezet szinte valamennyi anyagcsere-folyamatára hatással vannak, így annak alulműködése számtalan panaszt okozhat, ezek többsége ráadásul viszonylag általánosnak mondható. A funkciózavar mellett a pajzsmirigy méretének növekedésével nyaki duzzanat is kialakulhat, ez azonban nem jelenik meg minden alkalommal. A menstruációs ciklus felborulása, a fáradtság, a fázékonyság, a súlygyarapodás, a hajhullás, a magasabb koleszterinszint viszont már gyakori tünet.
A diagnózis felállításához labor-és ultrahangvizsgálatra van szükség– mondja Dr. Reismann Péter hozzátéve, hogy igen súlyos alulműködés esetén ritkább tünetek, mint a tüdő-, a szív belhártyájának vizesedése, EKG-eltérések, lábszári ödéma, izomgyengeség, fátyolos hang is megjelenhet. A meddőség mögött is állhat nem megfelelő pajzsmirigyműködés. A szakember kiemelte, hogy mind a pajzsmirigy alulműködés, mind a túlműködés emeli a vérnyomást, az előbbi az erek falának merevebbé válásával, míg utóbbi a keringés felgyorsításával. A pajzsmirigy túlműködése emellett gyakran okoz ingerlékenységet, koncentrációs problémákat, alvászavart, nyugtalanságot, testsúlyvesztést, hasmenést, kézremegést is.
A krónikus gyulladás által kiváltott pajzsmirigy alulműködést nem lehet visszafordítani, azaz a hormontermelést nem lehet újraindítani, ám tartós hormonpótlással ismét teljes életet élhet a páciens. Így ha csak ez áll a panaszok hátterében, akkor a kellemetlen tünetek megszüntethetőek. Pajzsmirigy alulműködés veleszületett rendellenességként akár újszülötteknél is előfordulhat, ezt azonban ma már születést követően szűrik– hangsúlyozza Dr. Reismann Péter.
Forrás: Semmelweis EgyetemA cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!