Mit tehetünk az öregkori memóriazavarok ellen?
Módosítva: 5/31/2010 Szerző: Szimpatika 2 perc ÉletmódKérdezze meg kezelőorvosát!
Magyarországon 150 ezerre teszik azok számát, akik idős korukban memóriazavarokkal küzdenek. A 65 év felettiek 1 százalékát, a 85 év felettiek 40 százalékát sújtja ez a betegség, pedig egy kis agytornával csökkenteni lehet a kialakulás kockázatát. – Kovács Tibort, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának docensét kérdeztük.
dr. Kovács Tibor
A szenilitás önmagában öregkort jelent, viszont kétségtelen, hogy a magyar nyelvben mára egy negatív jelentéstartalom rakódott rá, és elsősorban az időskori szellemi teljesítmény romlását értik rajta.
Mindenkinél bekövetkezik a szellemi teljesítmény romlása idős korban?
Nem, a tévhittel ellentétben nem kell, hogy idős korban feltétlen elbutuljunk. Az öregedés természetes folyamat, egy bizonyos fizikai változás. A szellemi teljesítmény romlása - vagy latinul demencia - ráadásul nem életkorfüggő, bár százalékosan gyakoribb az idős korosztályban, főleg az Alzheimer-kór életkorral növekvő előfordulása miatt. Azt lehet mondani, hogy 65 év felett a lakosság 1 százalékát, 85 év felett pedig már a lakosság 40 százalékát érinti.
Mitől következik be ez a fajta mentális leépülés, és hogyan lehet észlelni?
Az idegsejtek fokozatos, lassú pusztulása a felelős érte. Kezdeti szakaszában rövidtávú memóriazavarokban nyilvánul meg, a beteg nem emlékszik arra, hogy mi történt előző nap, elfelejti, hogy bevette-e már a gyógyszerét, de a hosszú távú memóriája tökéletes. Sőt, előszeretettel réved a múltba, és meséli a régmúlt eseményeit. Súlyosabb szakaszban pedig már zavartság jellemző, bizonytalan a beteg térben és időben, vizelet- és széklettartási problémái alakulnak ki.
Elsősorban az egészséges életmóddal és más krónikus betegségek kivédésével lehet a kialakulásának kockázatát csökkenteni. Ehhez fontos, hogy 30-60 éves kor között tudatos életvitelünk legyen, sok testmozgással, szociálisan aktív élettel és rendszeres, tartós szellemi munkával.
Mit ért azon, hogy tartós szellemi munka: ilyennek számít például a mindennapi keresztrejtvényfejtés?
A keresztrejtvény ilyen szempontból épp nem jó példa, mert csak sematikus gondolkodást igényel. Sokkal inkább valamilyen új dolog megtanulását, mindennapi új kihívásokat, amelyben szükség van a kreativitásra, a kombinációkészségre és a szociális aktivitásra egyaránt. Ilyen lehet például a csoportos nyelv- vagy számítástechnikai ismeretek tanulása, a társasjátékok vagy a kártyajátékok.
Milyen orvosi, gyógyszeres segítséget lehet adni a szellemi teljesítmény csökkenése esetén?
Jellemző, hogy sajnos orvos már csak akkor látja a beteget, ha a demencia közepesen súlyos vagy súlyos szakaszba lépett, mert addig a hozzátartozók az enyhébb memóriazavarokat nem tekintik betegségnek. A kezeléseket pedig épp a korai szakaszban érdemes elkezdeni.
Rendelkezésünkre állnak olyan készítmények, amelyek az idegsejteket stimulálják, a leépülést lassítják. A súlyos szakaszban is ilyen gyógyszereket alkalmazunk, de ebben a stádiumban már nem tudunk látványos javulást elérni. Ugyanakkor gyógyszertári bevezetés előtt áll néhány ígéretes orvosság, amelyek a betegség okait próbálják megszüntetni. A demenciában szenvedő betegek szakvizsgálatát, a gyógyszerek rendelését demencia centrumokban dolgozó szakorvosok végzik.
Javasolja a vény nélkül kapható különböző agyserkentő szerek, teák használatát?
Az összes ilyen szer esetében tapasztalati megközelítés javasolt: ha a beteg kedvező hatást tapasztal, használja azt a szert. Fontos azonban, hogy csak ellenőrzött, jó minőségű terméket fogyasszunk.
Mit tehet a család otthon a beteg állapotának javulása érdekében: szembesítsék memóriazavaraival, vagy diszkréten ne vegyenek tudomást a dologról?
Semmiképpen nem szabad szembesíteni a betegeket tévedéseikkel, ugyanis nem csak az emlékezet, hanem a szociális készségek leépülése és a saját hibák elfogadásának hiánya is jellemző a betegségre. Ezért alapvetően megértő, a konfliktusokat kerülő viselkedést kell tanúsítani a beteggel szemben.
Mennyien szenvedhetnek Magyarországon a demenciától, és elsősorban férfiak vagy a nők az érintettebbek?
Demenciában több nő szenved, ennek biológiai és korosztályi okai is vannak, ugyanis a nők közül többen érik el az idősebb életkort. Magyarországon az európai arányoknak megfelelően 150 ezer körül lehet a betegségben szenvedők száma.
Tudunk olyan nemzetről, amelynél kevésbé jellemző a betegség?
Nincsenek nagy különbségek, azt lehet mondani, hogy a fejlett országokban a demencia előfordulása hasonló arányokat mutat.
