Könnyezni néha muszáj!

Mi a szerepe a könnynek?

A szem elülső felszínét - a szaruhártyát és a kötőhártyát - befedő könnyfilmnek több funkciója van: védi a szemfelszínt a külvilág káros fizikai, kémiai és fertőző hatásai (pl: idegentestek, káros anyagok, kórokozók) ellen, „élelemmel” (pl.: glukóz, ásványi anyagok, fehérjék) látja el a szemfelszín sejtjeit, illetve gondoskodik az anyagcsere termékek elszállításáról. A szaruhártya sejtjei javarészt a könnyfilmen keresztül a levegőből kapják az életükhöz szükséges oxigént. Az ép, sima felszínű könnyfilm nélkül nincs éles látás sem, ez a legkülső fénytörő rétege a szemnek. Minden pislogásnál „felújítjuk” a könnyréteget, így biztosítjuk az éles látáshoz szükséges tiszta szemfelszínt.

Miért könnyezünk?

A könnyfilmnek 3 rétege van: a legbelső a szaruhártya felszíni hámsejtjeit borító mucin vagy nyák réteg, amelyet a kötőhártya kehelysejtjei termelnek. A középső a vizesfázis vagy vizes réteg - ez a legvastagabb és oldott mucint is tartalmaz, amely a könnymirigyekben képződik. A legkülső a lipid, vagyis zsírréteg, amelyet a szemhéjban lévő Meibom mirigyek termelnek. A zsírréteg gondoskodik arról, hogy a könny a szemfelszínen maradjon (olyan a felületi feszültsége, hogy a könny nem folyik le), és megakadályozza az alatta levő vizes réteg elpárolgását is. Ha nem termelődik elegendő és megfelelő minőségű zsír a Meibom mirigyekben - ezt az állapotot nevezzük Meibom mirigy diszfunkciónak -, akkor gyakran könnyezik a szem, de ez az állapot száraz szem panaszokkal is járhat, sőt, a száraz szem java része mögött a Meibom mirigy diszfunkciója áll.

A könnyezés természetes védekező reakció is lehet, amikor valamilyen ártalom ellen reflexes könnytermeléssel védekezik a szem.

Az életkorral csökken a termelődő könny mennyisége és változik a minősége is. A könny rétegeit termelő sejtek, mirigyek működési zavara vezet a száraz szem panaszok kialakulásához. A száraz szemnek alapvetően két oka van: a csökkent könnytermelés, illetve a fokozott könnypárolgás- ez teszi ki az esetek kb. ötven százalékát. Természetesen vannak kevert formák is. Az elsőt a könnymirigyek betegségei (pl: Sjögren-szindróma), vagy a könnytermelést kiváltó reflex zavara okozza. Ide tartozik a fénytörési hibákat kijavító refraktív sebészet után kialakuló és a kontaktlencse-viselés által okozott szemszárazság is. Ezen kívül a könnytermelést csökkentő gyógyszerek (pl.: vérnyomáscsökkentők, allergia ellenes szerek, fogamzásgátlók is okozhatnak hasonló tüneteket.

A fokozott könnypárolgás oka a már korábban említett Meibom mirigy diszfunkció.

Szemszárazsághoz vezethetnek a kedvezőtlen környezeti tényezők, pl.: légkondicionálás, erős fűtés, szennyezett városi levegő, hosszú órákig tartó monitorhasználat, melynek kapcsán „elfelejtkezünk” a pislogásról, ritkábban pislogunk, mint kellene, esetleg elpárolog a könnyünk, mielőtt még „felújítanánk”, és máris száraznak érezzük a szemünket, égést, idegentest érzés észlelünk.

Számít-e a légszennyezettség, esetleg a szél?

A szennyezett levegő „megeszi” a könnyfilmünket, a szél pedig fokozza a könnyezést, így ezekben az esetekben érdemes védeni a szemünket.

Jellemző-e a szezonalitás, például hogy télen vagy nyáron gyakoribbak a panaszok?

A nyár, a nagyon meleg időjárás fokozhatja a szemszárazsággal kapcsolatos panaszokat, a nedves környezet pedig csökkentheti ezeket.

Hogyan segíthetünk, mire figyeljünk?

Figyelnünk kell a pislogás gyakoriságára, „tudatosan” kell pislognunk, főleg monitorok használata esetén. Nagyon fontos a monitor elhelyezése is: nem jó, ha fel kell néznünk a monitorra, szerencsésebb, ha a vízszintes „nézővonalunk” alá  helyezzük a monitort, hogy egy kissé lefelé kelljen ránéznünk. Szemszárazság esetén kerüljük a száraz, légkondicionált helyeket, és ahol csak lehet, párásítsuk a levegőt.

Vannak-e természetes gyógymódok?

A legtermészetesebb gyógymód a pislogás, amennyiben még van valamennyi jó minőségű könnyünk. Amennyiben a gyakoribb pislogás sem szünteti meg a panaszokat, számba kell vennünk a lehetséges kiváltó okokat, és meg kell próbálni ezeket megszüntetni – gondolok itt a munkahelyi és az otthoni környezet megfelelő kialakítására, például a monitor helyzetére vagy a párologtatásra. Diétás tanácsként az Omega-3 zsírsav fogyasztását említem, ez ugyanis elősegíti a Meibom mirigyek zsírtermelését. A természetes könny pótlására számtalan készítmény létezik, cseppek, gélek és kenőcsök. A gyártók igyekeznek pótolni a könny legfontosabb összetevőit: a vizet, a nyákot, az elektrolitokat, és léteznek olyan cseppek is, melyek a zsírt is pótolják, de szakember tanácsa nélkül igen nehéz eligazodni közöttük.

Mikor beszélünk kóros szemszárazságról?

A szemszárazság lehet enyhe, közepes vagy súlyos fokú, a maga nemében mindegyik „kóros”, mert eltér a normális állapottól, vagyis a tünetmentességtől.

Szóba jöhet-e műtét, és ha igen, mik a veszélyei?

A csökkent mennyiségben termelődő könny „megtartását” célozza az ún. könnypontok átmeneti vagy végleges elzárása. A könnypontok a szemhéjszélek belső végénél találhatók, normál esetben rajtuk keresztül folyik le a szemfelszínről a könny a könnyelvezető utakon keresztül az orrüregbe. Ideiglenes elzárásuk ún. könnypontdugókkal történik, ezek behelyezése még nem nevezhető igazán műtétnek. A végleges elzárás is csak egy kis beavatkozás. Műtétet pedig csak igen súlyos szemszárazság esetén végeznek (pl.: szemhéj műtétek, a szárazság miatt sérült szaruhártya befedése amnion membránnal (ez a méhlepény belső rétege). Ám ezek eredményessége nagyban függ az alapbetegség súlyossági fokától.