A gyomorfekély (ulcus ventriculi) a gyomor nyálkahártyájának megszakadását jelenti egy legalább 5 milliméter kiterjedésű területen. A sérült nyálkahártya így már nem képes megvédeni a szöveteket, így a nyálkahártya a maró hatású gyomorsav miatt kisebesedik. Ha sokáig fennáll ez az állapot, gyomorfekélyről beszélünk. A gyomorfekély mélységében a felületi sérüléstől a gyomor átlyukadásáig terjedhet. Fontos időben kezelni, mert szélsőséges esetben akár rák is kialakulhat.
A gyomorhoz közvetlenül csatlakozó nyombélben mintegy ötször gyakoribb a fekély, mint a gyomorban. A nyombélfekély az emberek mintegy tíz százalékát érinti. Ez annak köszönhető, hogy ilyenkor a savas pH-jú gyomornedv nem semlegesítődik a bélbe jutva, és marni kezdi a bél nyálkahártyáját.
A betegek túlnyomó részénél többnyire étkezések közben jelentkezik egyre erősödő maró, égő jellegű gyomortáji fájdalom. A panasz az étkezés után sokszor megszűnik, majd fokozatosan tér vissza, ahogy ürül a gyomor. A gyomorfekély esetén gyakori panasz a hányinger és a hányás is. Ezeket a tüneteket bármilyen savközömbösítő, például egyszerű szódabikarbóna is típusosan rövid időn belül csillapítja. Emellett gyakran fordul elő étvágytalanság és fogyás is.
A gyomorfekély szövődményei esetén is jellegzetesek a tünetek. Nagyobb vérzés esetén a széklet feketévé válik, a hányadékban pedig megjelenhet a kávézacc-szerű emésztett vér, de friss, piros vérzés is előfordulhat. Perforációkor, vagyis a gyomor, illetve a nyombél átlyukadásakor a fájdalom kifejezettebbé válhat. Ilyenkor a nyombélben és a gyomorban lévő gyomorsav és az emésztőenzimek a hasüregbe kerülhetnek, ahol súlyos hashártyagyulladást okozhatnak. Ez utóbbi, illetve vérzésre utaló tünetek esetén a beteg mielőbbi kórházi felvétele szükséges, hiszen az ellátatlan szövődmények akár halálhoz is vezethetnek. A betegek egy részénél azonban a fekély panaszt nem okoz, „néma" marad.
A gyomorfekély diagnosztizálásának leghatékonyabb módja az endoszkópos gyomortükrözés. Az endoszkópia további előnye, hogy szövettani mintát is vehetünk a fekélyből, így ki lehet zárni a rosszindulatúságot.
Mivel a fekélyek jelentős részét a Heliobacter pylori fertőzés okozza, az ún. UBT teszttel kell meggyőződni a baktérium jelenlétéről vagy hiányáról.
Bizonyos életmódi változtatásokra mindenféleképpen szükség lesz:
Ha az orvos kizárta a rosszindulatúságot, jó eséllyel gyógyszeres kezelés következik. Többféle gyógyszerrel kezelhető a gyomorfekély:
Amennyiben igazolt a Helicobacter fertőzés, akkor úgynevezett eradikációs terápiára lesz szükség. Ez egy kombinált kezelés, amely során a beteg egy héten át protonpumpa-gátlót, illetve kétféle antibiotikumot szed. A baktérium sikeres eradikációjáról legalább négy héttel később UBT-teszttel kell meggyőződni.
A súlyosabb esetekben műtéti beavatkozásra is szükség van. A vérzést például endoszkópos műtéttel lehet kezelni ( a vérző ércsonkot le kell kötni fémklippel, illetve vérzéscsillapító anyagot kell a seb környékére juttatni). A fekély perforációja, a pylorus stenosis kialakulása, illetve a rosszindulatú elváltozások esetén szintén sebészi beavatkozásra van szükség.
Szeretném megtekinteni a Szimpatika kínálatában kapható savlekötőket!
A gyomorfekély diéta segítségével nem kezelhető, ehhez szinte mindig gyógyszeres kezelés és/vagy sebészeti beavatkozás szükséges. Ezzel együtt a tudatos étrend fontos része a gyógyulásnak. A gyomorfekély kezelése során a gyakori (2-3 óránkénti) kis mennyiségű étkezés ajánlott. Kerüljük a meleg, zsíros vagy fűszeres ételeket, a hagymát, a kávét és az édességeket.
Sajnos nem. A gyomorfekély gyanúja esetén mindenképpen keressünk fel orvost!