Ősi vírusokat hozhat elő a klímaváltozás

Szerző: Szimpatika
Őskori óriásvírust szeretnének feltámasztani a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) tudósai, akik vizsgálataikat az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS legújabb számában ismertetik.
A Mollivirus sibericum, azaz a "lágy" szibériai vírus Szibériában, a permafroszt 30 ezer éves rétegéből került napvilágra. Ez a negyedik őskori kórokozó, amelyet 2003 óta felfedeztek, s a második, amelyet a CNRS kutatói találtak. A Pithovirus sibericumot 2013-ban fedezték fel ugyanezen a lelőhelyen, s azóta a francia tudósoknak Petri-csészében már sikerült életre kelteniük a mikroorganizmust - olvasható a PhysOrg hírportálon.

Fotó: PhysOrg
A Pithovirus sibericumhoz hasonlóan a Mollivirus sibericum is "gigászinak" minősül, hiszen hossza eléri a 0,6 mikront (1 mikron a milliméter ezredrésze), az "óriások" kategóriájába a besorolást pedig a fél mikron nagyságú kórokozók kapják.

A kutatókat azonban nem annyira a prehistorikus vírusok méretei, mint genetikai komplexitása döbbentette meg. Míg az influenza A-vírus mindössze 8 génnel rendelkezik, a legutolsó jégkorszak periódusából származó Mollivirus sibericum több mint ötszáz gént birtokolt, a 2003-ban felfedezett Pandoravirus "tulajdonában" pedig 2500 volt.

A CNRS kutatói laboratóriumi körülmények között, a biztonsági előírások maximális betartásával kísérlik meg újraéleszteni a kórokozót, megfertőzve vele egy egysejtű élőlényt, egy amőbát.

A francia kutatók vizsgálataik kapcsán arra figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedéssel egyre több prehistorikus kórokozó kerülhet napvilágra, s elég néhány fertőzőképes részecskéjük, valamint egy megfelelő gazdaállat, hogy életre keljenek. Fokozza a veszélyt, hogy a permafroszt jelenlegi területe rendkívül gazdag ásványi kincsekben, s ahogy a klímaváltozás nyomán felolvad a talaj, megkezdődhet a nyersanyagok kitermelése.

"Óriási kockázatot vállalunk, amennyiben megfelelő óvintézkedések nélkül kezdjük az ásványi vagyon ipari kitermelést" - hangsúlyozta Jean-Michel Claverie, a tanulmány vezető szerzője.

Forrás: MTI

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!