Szélsőségesebb lesz az időjárás hazánkban

Szerző: Szimpatika
Rekordokat döntő forróság, aztán hirtelen kialakuló, nagy kárt okozó viharok - ez a nyár megmutatta, milyen a klímaváltozás Magyarországon. Aki tehát azt gondolja, hogy ez a jövő problémája, téved. Még az optimista becslések szerint is 2 fokos globális hőmérséklet-emelkedéssel kell számolni a század végére.
Szépszó Gabriella, az OMSZ éghajlatkutatója az M1 – Kék bolygó című műsorában kifejtette, a hőmérséklet-emelkedésnek van egy olyan mértéke, amit semmiképpen sem tudunk elkerülni, mert már a légkörben vannak a huzamos tartózkodási idejű üvegházhatású gázok, és hatásukat még több tíz, száz éven keresztül kifejtik.

Aszály Brazíliában (Fotó: AFP / Hirado.hu)
Az Egyesült Államok az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó, éppen ezért nagy jelentőségű Barack Obama bejelentése, miszerint 15 év alatt - a 2005-ös szinthez képest – 32 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátást. A Tiszta energia programot ismertetve hangsúlyozta, ha a környezetszennyezés jelenlegi szintjét nem sikerül csökkenteni, akkor a klímaváltozás visszafordíthatatlanná válik.

A műsorban utánajártak, mit jelent a Kárpát-medencében élőknek a bolygó romló állapota. Bartholy Judit, az ELTE meteorológiai tanszékének vezetője kifejtette, a terület klímaérzékenysége nagyobb, körülbelül másfélszerese a globális átlagnak.

Az adatok arról árulkodnak, hogy 2015 első hat hónapja volt a legmelegebb a mérések kezdete óta. És hogy mit tapasztalunk ebből? „A múlt század eleje óta 1,2 fokos melegedést tapasztaltunk éves szinten a hőmérsékleti sorokban, ez megnyilvánul a hosszabb és intenzívebb hőhullámokban is” – magyarázta el a műsorban Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlat-szakértője.

Harmadfokú, azaz a legnagyobb hőségriasztásról beszélünk, hogyha legalább három napig 27 fokos a napi középhőmérséklet. Ezeknek a napoknak a száma akár az egy hónapot is elérheti a század végére.


A globális felmelegedés hatását például a hőhullámokat követő hidegfronttal érkező heves zivatarok miatt is a bőrünkön érezzük. Lakatos Mónika szavai szerint a globális felmelegedés egyik következménye a vízkörforgalom felgyorsulása, vagyis nagyobb a párolgás, ami összességében több csapadékkal jár: egyes régiókban heves, özönvízszerű esőzésekhez vezet, míg máshol aszályokat okoz.

Hatalmas zivatar zárta le az idei év egyik hosszú, nyolcnapos hőhullámát is. Tóth Tamás, az OMSZ meteorológusa a július 25-i zivatarok radarképeit magyarázva kifejtette, Budapesten, a belváros egyes részein meg a város déli részein adódott komoly csapadékintenzitás, míg az érintett területtől 10-15 kilométerre, de még Budapesten belül szinte semmit sem tapasztaltak belőle, minthogy egy ilyen zivatar magja általában néhány négyzetkilométeres területet érint.

Tehát arra kell számítani, hogy a jövőben sokkal szélsőségesebb lesz az időjárás Magyarországon. A szakértők azonban azt mondják: erre fel lehet készülni, mert vannak példák, amelyeket követhetünk, hiszen a Kárpát-medence időjárási körülményei nem ismeretlenek a Föld más vidékein.

Forrás: Hirado.hu

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ajánlataink

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!