Az alvászavar lényege, hogy egyszerre nem tudunk elég levegőt juttatni a tüdőnkbe, miközben zavartalanul alszunk. Alvás közben munkát végzünk, hormonokat termelünk, homloklebenyünket alkalmassá tesszük a másnapi gondolkodáshoz, a memóriánkat konszolidáljuk, a szöveteket igyekszünk ellátni megfelelő oxigénnel, de ilyenkor egyszerűen minden folyamat tökéletlen lesz – magyarázza Szakács Zoltán neurológus főorvos, szomnológus. Az ismétlődő oxigénhiány következménye a hajnalra felfutó magas vérnyomás, a gyengébb szívműködés és az agykéreg esetleges sérülése. A 2-es típusú cukorbetegség, a depresszió, és egyéb pszichiátriai betegségek is fenyegetőbbé válnak, ha nem jut elég oxigén a szervezetbe.
Mik a tünetek?
A betegek jellegzetesen sokat pisilnek éjjel, megizzadnak, forgolódnak, rúgnak, ebből pedig reggelre rendetlenség marad a homloklebenyben, nincs elég hormon a vérünkben, amit kialvatlanság formájában érzünk, ezért éber állapotban, amikor passzív helyzetben vagyunk, az agyunk elkezd „susogni”: hagyjuk, amit csinálunk, menjünk le mélyalvásba, rendezzük a hiányt – sorolja a tüneteket a szakember. Ilyenkor mindig fáradt, álmos az ember, sosem tudja magát kipihenni, független attól, mennyit alszik.
Alvási apnoe
A legveszélyesebbnek tartott alvászavar, az alvási apnoe szindróma egyenesen életveszélyes lehet, hiszen több mint tízszeresére növeli az éjszakai szívinfarktus és a stroke előfordulását – figyelmeztet már Dr. Terray-Horváth Attila neurológus szakorvos, szomnológus. Alvási apnoe szindrómáról akkor beszélhetünk, ha valaki óránként legalább öt alkalommal nem vesz levegőt ki, de ez a szám akár száz is lehet, és elképzelhető ez milyen súlyos oxigénhiányt jelent.
A testhelyzet
Fontos az is, milyen testhelyzetben alszunk. Amikor valaki csak hason, vagy csak oldalt alszik, nem is gondolja, hogy a tudatalattija segítséggel elkerüli az alvási apnoét és az alvásfüggő légzészavart. A legegészségesebb a háton fekvés, hiszen így a legszabadabb a légzés.
A hozzátartozók veszik észre
A súlyos alvási apnoés tényleg el tud aludni, vezetés, beszéd, evés közben. Sokan egyébként nem is tudnak róla, hogy aluszékonyak, hiszen megisznak hárommal több kávét, a bajt általában a környezet veszi észre. A riportban megszólaló Kiss Ágnesről tíz éve derült ki, hogy alvási apnoéban szenved, amikor lánya már nem bírta tovább hallgatni a horkolását, és kivizsgálásra küldte.
Úton, vízen, levegőben
Ágnesnél megállapították még a narkolepsziát is, vagyis hogy bármikor, bármilyen helyzetben elaludhat. Ha valaki kiejti a kezéből a poharat, ha sorai lefelé görbülnek, ha megperzselődnek a ruhák - ez mind-mind árulkodó jel – mondja Ágnes, aki például főzés közben nekidőlt a lábasnak, és arra eszmélt, hogy lángol a blúza. Mindez azonban csak addig veszélyes, amíg nincs diagnosztizálva, ugyanis van rá gyógyszer, és minőségi életet lehet élni vele – hangsúlyozza.
Kezelhető!
Már gyerekkorban is előfordulhat az alvási apnoe szindróma, de 35 éves kortól idős korig a legjellemzőbb. A tünetek általánosak, nem járnak fájdalommal, ezért sokan bagatellizálják azokat, egészen addig, amíg nagy bajuk nem származik belőle, miközben ez a betegség százszázalékosan kezelhető.
Forrás: Hirado.hu