Sózni vagy nem sózni - az itt a kérdés

Szerző: Szimpatika
Asztali, tengeri, himalájai, finomított, párolt - megannyi jelző a só előtt, de vajon melyik, milyen sót jelent? Több tucat sót vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, eddig valamennyi megfelelt a kritériumoknak.
A Nébih több mint 60 féle sóból tudott mintát venni, egyelőre 14 asztali, tengeri, párolt, finomított és vákuum só vizsgálati eredményei állnak rendelkezésre. A különleges sók sokféle adalékanyagot is tartalmazhatnak, ezért azok tesztelése még zajlik. Mivel uniós és hazai szabályozás nem vonatkozik a sókra, ezért az egyetlen előírást, a meglévő magyar szabványt vette alapul a hivatal, valamennyi sót annak megfelelésére vizsgálták meg, a 14 só pedig mindenben megfelelt a kritériumoknak - számolt be a Kossuth Rádió Napközben című műsorában az eredményekről dr. Pleva György, a Nébih Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának vezetője.

Túl sok sót fogyasztunk

Bár a só nagyon fontos szerepet tölt be az emberi szervezet megfelelő működésében, ám a kutatások azt mutatják, hogy 3-4-szer annyit fogyaszt a magyar lakosság, mint az ajánlott mennyiség. A bevitel 60-70 százaléka származik az ételekből, a maradékért mi vagyunk a felelősek - hívta fel a figyelmet Antal Emese dietetikus.

Meg lehet azonban ezt változtatni, a sózás mértéke ugyanis szokás kérdése - mondta. Ha a gyermek fiatal korában megismeri a só nélküli ízeket, akkor később azok lesznek számára a természetesek. Egy felnőtt esetében más a helyzet. Ha már hozzászokott a magasabb mennyiséghez, akkor a csökkentést követően körülbelül négy hét alatt szokja meg az új ízeket - mutatott rá.



Nyáron sem kell többet fogyasztani

Antal Emese eloszlatta azokat a tévhiteket is, melyek szerint nyáron több sót kell bevinnünk, hogy így pótoljuk az izzadsággal távozó mennyiséget. Mivel egyébként is 3-4-szer nagyobb a bevitelünk, ezért nincs erre szükség - emlékeztetett. Viszont ha nagyon sokat tölt valaki a napon, dolgozik vagy sportol, akkor oda kell figyelnie a bevitelre; a gyerekek, a várandós anyák, illetve az idősek esetében is nagyobb figyelemre van szükség - fejtette ki.

Nincs bennük káros anyag

Dr. Pleva György megnyugtatott mindenkit, hogy az étkezési sókban található csomósodásgátló anyagok nem veszélyesek az egészégre. A finomított sóknál használtak egyszerű természetes anyagok, vagy komplexek is lehetnek, ám utóbbiak is teljes mértékben ártalmatlanok, másmilyen anyag fel sem kerülhetne az Európai Unió adalékanyag-listájára.

Az asztali sóban olykor találni fekete szemcséket, ám bizonyos mértékű szennyeződést megenged a szabvány. A sót kibányászása után nem tisztítják, azonnal finomra őrlik, és csomagolják, ezért kerülhetnek bele a fekete szemcsék - magyarázta a Nébih képviselője.

Ezért rózsaszín a himalájai só

A világ különböző tájain fellelhető valamennyi só tengeri eredetű, de mikroelem-összetételében eltérő lehet, mivel - bányászott só lévén - a kiülepedéskor különböző ásványi anyagok is elszaporodhattak benne A himalájai só is ezért rózsaszín, amit alapvetően a vas(II)-oxid okoz - húzta alá dr. Pleva György.

Forrás: Hirado.hu

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!