Munka-baj
2010. 02. 24.
A különböző nyugtatók, szorongásoldók hasznos és nélkülözhetetlen gyógyszerek, terápiás célokra a világ minden tájékán orvosok milliói írják fel őket betegeiknek.
E gyógyszerekkel azonban vigyázni kell: ok nélküli vagy nem megfelelő használatuk komoly veszélyeket rejthet magában. A témáról Szeged egyik közkedvelt patikájának vezetőjét, Dr. Thurzó Ferencet kérdeztük.
„A 20. század végén és a 21. század elején Magyarországon és az egész világon egyaránt megemelkedett az emberek stresszindexe. A legfrissebb felmérések szerint napjainkban nagyjából minden negyedik ember szed valamilyen, a központi idegrendszerre ható nyugtatót”, mond egy meglepő adatot Dr. Thurzó Ferenc, a szegedi Thurzó Gyógyszertár vezetője, aki ugyanakkor hangsúlyozza: szorongást oldó szerek csak vényre adhatók.
A közönséges nyugtatók pszichotróp szerek: a viselkedés, a hangulat, az érzelmi reakciók befolyásolására szolgálnak, és több csoportra oszthatók. Ide tartoznak az anxiolitikumok (azaz szedato-hipnotikumok), az antipszichotikumok (neuroleptikumok), az antidepresszáns vegyületek, illetve a kábítószerek (pszichomotorikus stimulálók, hallucinogének), melyek némelyike hasonló hatást fejt ki. A felsoroltak közül az anxiolitikumok számítanak a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé. „Korszerű, igen hatékony szerekről van szó enyhe mellékhatásokkal, viszonylag csekély toxicitással”, fogalmaz Dr. Thurzó Ferenc, aki ugyanakkor felhívja a figyelmet: azon betegeknél, akiknek orvosa hasonló készítményeket rendelt, gyakran előforduló tünetként szorongás vagy alvászavar jelentkezhet. „A nyugtatók hatására az éberségi állapot, illetve az idegrendszer reakciókészsége csökken. Ebből következik, hogy személygépjárművet vezetni vagy például magasban dolgozni csak szigorú odafigyelés mellett szabad, ha ilyen gyógyszereket szedünk, alkoholt inni pedig szigorúan tilos rájuk.”
A szorongást oldó szerek egyik alfaját a benzodiazepinek jelentik, melyek hatóanyagai a medozepam, a klórdiazepoxid vagy az alprazolam. A szerotonin-agonisták buspiron-vegyületek, az egyéb csoportba tartozó gyógyszerek pedig például hidroxizin vagy trimetadizin révén fejtik ki hatásukat. Külön csoportot alkotnak a barbiturátok, melyek inkább altatásra használatosak, de ma már elavultnak számítanak sok mellékhatásuk és a nagy dependencia miatt, így forgalmuk évek óta folyamatosan csökken.
„A neurotikus, pszichoszomatikus zavarokat az életkörülmények rendezésével, a beteg lelkének megnyugtatásával lehet megoldani. A vegetatív idegrendszert befolyásoló szerek, szorongásoldók ebben hasznos támogatást nyújthatnak: ilyenek a valeriánok vagy a hioszcianin. Attól ugyanakkor mindenkit óvni kell, hogy nyugtatókkal védje ki a nehézségeket”, mondja Thurzó Ferenc, ám egyszersmind felhívja a figyelmet arra is, hogy bizonyos szervi betegségek esetén kifejezetten indokolt a nyugtatók alkalmazása. „Ezek alkalmazása nélkül károsodhatnak a célszervek: ide tartozik a hipertónia, bizonyos koszorúér-megbetegedések, a pajzsmirigy-problémák, a nyombélfekély vagy a vastagbél-gyulladás.”
Mint azt már említettük, éppen amiatt, mert e szerekhez könnyen hozzá lehet szokni, vény nélkül csupán kevés nyugtatót, feszültségoldót lehet kapni: ezek többnyire gyógynövény-készítmények, illetve gyógyteák, melyek használata semmiféle hátránnyal nem jár, tolerancia vagy függőség sem alakul ki hatásukra. Ezek a szerek jellemzően tardált, azaz nyújtott hatással operálnak. Ilyenek az orvosi macskagyökér-kivonat, a macskagyökér-citromfű-komló keverék, a levendula vagy egyes homeopátiás szerek.
„A 20. század végén és a 21. század elején Magyarországon és az egész világon egyaránt megemelkedett az emberek stresszindexe. A legfrissebb felmérések szerint napjainkban nagyjából minden negyedik ember szed valamilyen, a központi idegrendszerre ható nyugtatót”, mond egy meglepő adatot Dr. Thurzó Ferenc, a szegedi Thurzó Gyógyszertár vezetője, aki ugyanakkor hangsúlyozza: szorongást oldó szerek csak vényre adhatók.
A közönséges nyugtatók pszichotróp szerek: a viselkedés, a hangulat, az érzelmi reakciók befolyásolására szolgálnak, és több csoportra oszthatók. Ide tartoznak az anxiolitikumok (azaz szedato-hipnotikumok), az antipszichotikumok (neuroleptikumok), az antidepresszáns vegyületek, illetve a kábítószerek (pszichomotorikus stimulálók, hallucinogének), melyek némelyike hasonló hatást fejt ki. A felsoroltak közül az anxiolitikumok számítanak a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé. „Korszerű, igen hatékony szerekről van szó enyhe mellékhatásokkal, viszonylag csekély toxicitással”, fogalmaz Dr. Thurzó Ferenc, aki ugyanakkor felhívja a figyelmet: azon betegeknél, akiknek orvosa hasonló készítményeket rendelt, gyakran előforduló tünetként szorongás vagy alvászavar jelentkezhet. „A nyugtatók hatására az éberségi állapot, illetve az idegrendszer reakciókészsége csökken. Ebből következik, hogy személygépjárművet vezetni vagy például magasban dolgozni csak szigorú odafigyelés mellett szabad, ha ilyen gyógyszereket szedünk, alkoholt inni pedig szigorúan tilos rájuk.”
A szorongást oldó szerek egyik alfaját a benzodiazepinek jelentik, melyek hatóanyagai a medozepam, a klórdiazepoxid vagy az alprazolam. A szerotonin-agonisták buspiron-vegyületek, az egyéb csoportba tartozó gyógyszerek pedig például hidroxizin vagy trimetadizin révén fejtik ki hatásukat. Külön csoportot alkotnak a barbiturátok, melyek inkább altatásra használatosak, de ma már elavultnak számítanak sok mellékhatásuk és a nagy dependencia miatt, így forgalmuk évek óta folyamatosan csökken.
„A neurotikus, pszichoszomatikus zavarokat az életkörülmények rendezésével, a beteg lelkének megnyugtatásával lehet megoldani. A vegetatív idegrendszert befolyásoló szerek, szorongásoldók ebben hasznos támogatást nyújthatnak: ilyenek a valeriánok vagy a hioszcianin. Attól ugyanakkor mindenkit óvni kell, hogy nyugtatókkal védje ki a nehézségeket”, mondja Thurzó Ferenc, ám egyszersmind felhívja a figyelmet arra is, hogy bizonyos szervi betegségek esetén kifejezetten indokolt a nyugtatók alkalmazása. „Ezek alkalmazása nélkül károsodhatnak a célszervek: ide tartozik a hipertónia, bizonyos koszorúér-megbetegedések, a pajzsmirigy-problémák, a nyombélfekély vagy a vastagbél-gyulladás.”
Mint azt már említettük, éppen amiatt, mert e szerekhez könnyen hozzá lehet szokni, vény nélkül csupán kevés nyugtatót, feszültségoldót lehet kapni: ezek többnyire gyógynövény-készítmények, illetve gyógyteák, melyek használata semmiféle hátránnyal nem jár, tolerancia vagy függőség sem alakul ki hatásukra. Ezek a szerek jellemzően tardált, azaz nyújtott hatással operálnak. Ilyenek az orvosi macskagyökér-kivonat, a macskagyökér-citromfű-komló keverék, a levendula vagy egyes homeopátiás szerek.
A történelem legrégebb óta ismert szorongáscsökkentő, nyugtató szerei az alkohol és az egyes ópiátok, ezek magas fokú veszélyessége azonban hasonlóan régóta ismert. A barbiturátokat a 20. század első felében fedezték fel és kezdték el alkalmazni, ám használatuk szintén nem volt mentes a kockázatoktól: nyugtató hatásuk tulajdonképpen altató hatásukon alapult, ám viszonylag magas dependenciájuk miatt a kutatók folyamatosan kísérleteztek az új vegyületekkel. A 20. század második felében a barbiturátokat, illetve a barbiturát-típusú gyógyszereket gyakorlatilag kiszorították a piacról a sokkal kevésbé toxikus benzodiazepinek. E nyugtatók, altatók és szorongáscsökkentők úgy fejtik ki hatásukat, hogy erősítik az agyban a gátló idegpályák aktivitását, ezáltal általános gátlást okozva az idegrendszer működésében. Az egyes hatóanyagcsoportok némileg eltérő hatékonyságúak, ezért más célokra alkalmazzák őket.
A benzodiazepinek elterjedésével párhuzamosan persze azok száma is megnőtt, akik ilyen típusú szerekre szoktak rá. A különböző benzodiazepineket elsősorban alkohollal kombinálva világszerte rengetegen használják élvezeti célokra, magyarán szólva bekapnak néhány tablettát, majd rájuk isznak, amitől különös bódulatba kerülnek. A benzodiazepin-fogyasztás területén Európa az éllovas a kontinensek között. A ’80-as években fellendült e szerek feketekereskedelme is, bár erre – főleg a mi kontinensünkön – nincs igazán szükség: viszonylag enyhe toxicitásuk és ritka mellékhatásaik miatt sokszor az orvosok is „liberálisan” kezelik ezeket, ráadásul számos háztartásban jelentős készletek találhatók a gyógyszeres fiókokban is. Ugyanakkor nem ritka, hogy a háziorvosok éppen ennek ellensúlyozására tesznek lépéseket. Az utóbbi évek vonatkozó amerikai, dán, izraeli, brit és svéd felméréseinek eredményei egyaránt azt mutatták: számos orvos előszeretettel ír fel vagy javasol placebókat nyugtatóként azzal a kísérőszöveggel, hogy az adott szer nem kimondottan az ő problémáira való, de ettől még remekül javíthat a helyzeten.
Magyar kutatás tudomásunk szerint eddig nem készült a témában, egy szomorú adattal azonban szolgálhatunk a nyugtatók kérdését illetően: az ESPAD Report 2007 nevű, 35 európai országot vizsgáló kutatás tanúsága szerint csak a cseh fiatalok körében dívik nagyobb arányban – amolyan hétvégi szórakozásként – a vény nélkül kapható nyugtatók tömény itallal való kombinálása, mint nálunk.
A benzodiazepinek elterjedésével párhuzamosan persze azok száma is megnőtt, akik ilyen típusú szerekre szoktak rá. A különböző benzodiazepineket elsősorban alkohollal kombinálva világszerte rengetegen használják élvezeti célokra, magyarán szólva bekapnak néhány tablettát, majd rájuk isznak, amitől különös bódulatba kerülnek. A benzodiazepin-fogyasztás területén Európa az éllovas a kontinensek között. A ’80-as években fellendült e szerek feketekereskedelme is, bár erre – főleg a mi kontinensünkön – nincs igazán szükség: viszonylag enyhe toxicitásuk és ritka mellékhatásaik miatt sokszor az orvosok is „liberálisan” kezelik ezeket, ráadásul számos háztartásban jelentős készletek találhatók a gyógyszeres fiókokban is. Ugyanakkor nem ritka, hogy a háziorvosok éppen ennek ellensúlyozására tesznek lépéseket. Az utóbbi évek vonatkozó amerikai, dán, izraeli, brit és svéd felméréseinek eredményei egyaránt azt mutatták: számos orvos előszeretettel ír fel vagy javasol placebókat nyugtatóként azzal a kísérőszöveggel, hogy az adott szer nem kimondottan az ő problémáira való, de ettől még remekül javíthat a helyzeten.
Magyar kutatás tudomásunk szerint eddig nem készült a témában, egy szomorú adattal azonban szolgálhatunk a nyugtatók kérdését illetően: az ESPAD Report 2007 nevű, 35 európai országot vizsgáló kutatás tanúsága szerint csak a cseh fiatalok körében dívik nagyobb arányban – amolyan hétvégi szórakozásként – a vény nélkül kapható nyugtatók tömény itallal való kombinálása, mint nálunk.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- 4 tünet, amely halláskárosodást jelezhet
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!