Munka-baj

2010. 02. 24.
|
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A különböző nyugtatók, szorongásoldók hasznos és nélkülözhetetlen gyógyszerek, terápiás célokra a világ minden tájékán orvosok milliói írják fel őket betegeiknek.
E gyógyszerekkel azonban vigyázni kell: ok nélküli vagy nem megfelelő használatuk komoly veszélyeket rejthet magában. A témáról Szeged egyik közkedvelt patikájának vezetőjét, Dr. Thurzó Ferencet kérdeztük.
„A 20. század végén és a 21. század elején Magyarországon és az egész világon egyaránt megemelkedett az emberek stresszindexe. A legfrissebb felmérések szerint napjainkban nagyjából minden negyedik ember szed valamilyen, a központi idegrendszerre ható nyugtatót”, mond egy meglepő adatot Dr. Thurzó Ferenc, a szegedi Thurzó Gyógyszertár vezetője, aki ugyanakkor hangsúlyozza: szorongást oldó szerek csak vényre adhatók.



A közönséges nyugtatók pszichotróp szerek: a viselkedés, a hangulat, az érzelmi reakciók befolyásolására szolgálnak, és több csoportra oszthatók. Ide tartoznak az anxiolitikumok (azaz szedato-hipnotikumok), az antipszichotikumok (neuroleptikumok), az antidepresszáns vegyületek, illetve a kábítószerek (pszichomotorikus stimulálók, hallucinogének), melyek némelyike hasonló hatást fejt ki. A felsoroltak közül az anxiolitikumok számítanak a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé. „Korszerű, igen hatékony szerekről van szó enyhe mellékhatásokkal, viszonylag csekély toxicitással”, fogalmaz Dr. Thurzó Ferenc, aki ugyanakkor felhívja a figyelmet: azon betegeknél, akiknek orvosa hasonló készítményeket rendelt, gyakran előforduló tünetként szorongás vagy alvászavar jelentkezhet. „A nyugtatók hatására az éberségi állapot, illetve az idegrendszer reakciókészsége csökken. Ebből következik, hogy személygépjárművet vezetni vagy például magasban dolgozni csak szigorú odafigyelés mellett szabad, ha ilyen gyógyszereket szedünk, alkoholt inni pedig szigorúan tilos rájuk.”

A szorongást oldó szerek egyik alfaját a benzodiazepinek jelentik, melyek hatóanyagai a medozepam, a klórdiazepoxid vagy az alprazolam. A szerotonin-agonisták buspiron-vegyületek, az egyéb csoportba tartozó gyógyszerek pedig például hidroxizin vagy trimetadizin révén fejtik ki hatásukat. Külön csoportot alkotnak a barbiturátok, melyek inkább altatásra használatosak, de ma már elavultnak számítanak sok mellékhatásuk és a nagy dependencia miatt, így forgalmuk évek óta folyamatosan csökken.

„A neurotikus, pszichoszomatikus zavarokat az életkörülmények rendezésével, a beteg lelkének megnyugtatásával lehet megoldani. A vegetatív idegrendszert befolyásoló szerek, szorongásoldók ebben hasznos támogatást nyújthatnak: ilyenek a valeriánok vagy a hioszcianin. Attól ugyanakkor mindenkit óvni kell, hogy nyugtatókkal védje ki a nehézségeket”, mondja Thurzó Ferenc, ám egyszersmind felhívja a figyelmet arra is, hogy bizonyos szervi betegségek esetén kifejezetten indokolt a nyugtatók alkalmazása. „Ezek alkalmazása nélkül károsodhatnak a célszervek: ide tartozik a hipertónia, bizonyos koszorúér-megbetegedések, a pajzsmirigy-problémák, a nyombélfekély vagy a vastagbél-gyulladás.”

Mint azt már említettük, éppen amiatt, mert e szerekhez könnyen hozzá lehet szokni, vény nélkül csupán kevés nyugtatót, feszültségoldót lehet kapni: ezek többnyire gyógynövény-készítmények, illetve gyógyteák, melyek használata semmiféle hátránnyal nem jár, tolerancia vagy függőség sem alakul ki hatásukra. Ezek a szerek jellemzően tardált, azaz nyújtott hatással operálnak. Ilyenek az orvosi macskagyökér-kivonat, a macskagyökér-citromfű-komló keverék, a levendula vagy egyes homeopátiás szerek.

A történelem legrégebb óta ismert szorongáscsökkentő, nyugtató szerei az alkohol és az egyes ópiátok, ezek magas fokú veszélyessége azonban hasonlóan régóta ismert. A barbiturátokat a 20. század első felében fedezték fel és kezdték el alkalmazni, ám használatuk szintén nem volt mentes a kockázatoktól: nyugtató hatásuk tulajdonképpen altató hatásukon alapult, ám viszonylag magas dependenciájuk miatt a kutatók folyamatosan kísérleteztek az új vegyületekkel. A 20. század második felében a barbiturátokat, illetve a barbiturát-típusú gyógyszereket gyakorlatilag kiszorították a piacról a sokkal kevésbé toxikus benzodiazepinek. E nyugtatók, altatók és szorongáscsökkentők úgy fejtik ki hatásukat, hogy erősítik az agyban a gátló idegpályák aktivitását, ezáltal általános gátlást okozva az idegrendszer működésében. Az egyes hatóanyagcsoportok némileg eltérő hatékonyságúak, ezért más célokra alkalmazzák őket.
A benzodiazepinek elterjedésével párhuzamosan persze azok száma is megnőtt, akik ilyen típusú szerekre szoktak rá. A különböző benzodiazepineket elsősorban alkohollal kombinálva világszerte rengetegen használják élvezeti célokra, magyarán szólva bekapnak néhány tablettát, majd rájuk isznak, amitől különös bódulatba kerülnek. A benzodiazepin-fogyasztás területén Európa az éllovas a kontinensek között. A ’80-as években fellendült e szerek feketekereskedelme is, bár erre – főleg a mi kontinensünkön – nincs igazán szükség: viszonylag enyhe toxicitásuk és ritka mellékhatásaik miatt sokszor az orvosok is „liberálisan” kezelik ezeket, ráadásul számos háztartásban jelentős készletek találhatók a gyógyszeres fiókokban is. Ugyanakkor nem ritka, hogy a háziorvosok éppen ennek ellensúlyozására tesznek lépéseket. Az utóbbi évek vonatkozó amerikai, dán, izraeli, brit és svéd felméréseinek eredményei egyaránt azt mutatták: számos orvos előszeretettel ír fel vagy javasol placebókat nyugtatóként azzal a kísérőszöveggel, hogy az adott szer nem kimondottan az ő problémáira való, de ettől még remekül javíthat a helyzeten.
Magyar kutatás tudomásunk szerint eddig nem készült a témában, egy szomorú adattal azonban szolgálhatunk a nyugtatók kérdését illetően: az ESPAD Report 2007 nevű, 35 európai országot vizsgáló kutatás tanúsága szerint csak a cseh fiatalok körében dívik nagyobb arányban – amolyan hétvégi szórakozásként – a vény nélkül kapható nyugtatók tömény itallal való kombinálása, mint nálunk.

 

A nyitólapról ajánljuk

Júliusi akció

Béres Magnézium 250 mg + B6 filmtabletta

90 db

2 680 Ft

29,8 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Imodium® 2 mg kemény kapszula

20 db

1 170 Ft

58,5 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Flebaven® 1000 mg tabletta

60 db

4 790 Ft

79,8 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Sperti Preparation H® végbélkenőcs

25 g

2 340 Ft

93,6 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

NiQuitin® Minitab 4 mg préselt szopogató tabletta

20 db

1 810 Ft

90,5 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Otrivin Rapid Menthol 1 mg/ml adagoló oldatos orrspray

10 ml

1 960 Ft

196 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Blend-a-dent extra erős protézisrögzítő krém

47 g

1 245 Ft

26,5 Ft/g
Orvostechnikai eszköz*

AkusTone fülspray

15 ml

2 145 Ft

143 Ft/ml
Gyógyászati segédeszköznek minősülő orvostechnikai eszköz*

Millandjoy tabletta

100 db

2 850 Ft

28,5 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Voltaren Dolo Rapid 25 mg lágy kapszula

20 db

2 260 Ft

113 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Salvequick® Tyúkszemtapasz

6 db

585 Ft

97,5 Ft/db
Orvostechnikai eszköz*

Calcium-Sandoz® pezsgőtabletta

20 db

1 520 Ft

76 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Gynoxin® 200 mg lágy hüvelykapszula

3 db

2 140 Ft

713,3 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Dassergo 5 mg filmtabletta

30 db

1 700 Ft

56,7 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Nurofen® 200 mg gyógyszeres tapasz

2 db

2 190 Ft

1095 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Fenistil 1 mg/g gél

50 g

2 240 Ft

44,8 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Valeriana Relax lágyzselatin kapszula

60 db

2 820 Ft

47 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Datif PC® Neo bukkális tabletta

40 db

1 610 Ft

40,3 Ft/db
Vény nélkül kapható homeopátiás gyógyszer
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
* A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!
** Étrend-kiegészítő, nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot.

Friss cikkeink

Hírlevél feliratkozás

A hírlevélküldő szolgáltatás – rajtunk kívülálló okok miatt – nem támogatja a Freemail-es és Citromail-es címeket, hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

Aktuális magazinunk

Magazin címlap Már elérhető a a Szimpatika magazin 2020. júliusi száma!

Ingyenes magazinunkat kérje gyógyszerészétől a Szimpatika emblémával ellátott gyógyszertárakban! A korábbi számokat ide kattintva érheti el