Hogy fér meg együtt a munka és a betegség?
Bár a kötelező éves munkaalkalmassági vizsgálat során valamennyi munkavállaló aláírja, hogy nincs eltitkolt tartós betegsége, sokan mégsem vállalják egészségügyi problémáikat, így be sem számolnak róla. Pedig a szakember szerint az esetek többségében nem kellene félteniük a munkahelyüket egy krónikus betegség miatt. Számos rendelkezés szabályozza a különböző fogyatékossággal élők esélyegyenlőségét, ráadásul ha arról a közvetlen kollégákat is tájékoztatják, szükség esetén tudnak segíteni. Amennyiben a munkatársak tisztában vannak az érintett hátrányos helyzetével, a számára nélkülözhetetlen körülményeket is könnyebb megteremteni – mondja Dr. Cseh Károly.
A sérülékeny csoportokra vonatkozó előírások (33/1998 (VI.24.) NM rendelet 10. mellékletei) elsősorban kizárók, megszabják tehát, hogy a nők, a terhesek, a szoptatós anyák, a fiatalkorúak, betegek és időskorúak mit nem csinálhatnak, és milyen kockázatok értékelése szükséges a tevékenységükhöz.
Aki olyan tartós krónikus betegséggel él, ami hirtelen cselekvőképtelenséggel vagy eszméletvesztéssel járhat, nem lehet a fegyveres testületek tagja, nem vezethet tömegközlekedési, sürgősségi járművet, nehézgépet és vonatot, nem dolgozhat magasban, de pilótaként, hivatásos mélytengeri búvárként vagy űrhajósként sem helyezkedhet el.
A cukorbetegek esetében például a váratlan vércukoreséssel járó rosszullét belátási zavarral, sőt akár eszméletvesztéssel is járhat, de ugyanezen előírások vonatkoznak az epilepsziával, magas vérnyomással, nagyfokú vesefunkció beszűküléssel, illetve kardiovaszkuláris betegséggel, ritmuszavarral vagy pacemakerrel élőkre is. A szakember hangsúlyozza: az epilepsziás betegek közül még a tartósan rohammentesek sem kaphatnak személyszállításra érvényes hivatásos gépjárművezetői jogosítványt.
Egészségesek számára is vannak olyan előírások, amelyeket érdemes betartani a hatékonyabb munkavégzés és a betegségek elkerülése érdekében. Aki például naponta több mint négyórányi ülőmunkát végez, óránként tíz percre álljon fel, esetleg tegyen egy kisebb sétát. Az ízületek megmozgatását időközönként a székben ülve is végezhetik, váll-, derék-, láb- vagy karmozgásokkal. Ha a munkaidőt a számítógép képernyője előtt töltik, húszpercenként végezzenek szemtornát, nézzenek időnként távolabbra és ilyenkor pislogjanak többet a szemszárazság megelőzése érdekében.
Forrás: Semmelweis Egyetem
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Hűtsd le magad belülről
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
- Ha próbára tesz a hőség
- Utazás ételallergiával
- Miért vagyunk boldogabbak, ha nyaralunk?
- Az első csonttörést újabb követheti, ha csontritkulás áll a hátterében
- 6 esti szokás, amitől boldogan indul majd a reggel
- Ingadozó testsúly, rossz közérzet, hiányzó nyári csúcsforma?
- Ezért fáradtak nyáron a magyarok
- Egészségünk „ujjlenyomata”, a mikrobióta
- Egy új korszak apái
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!