Szimpatika – A méhnyakrák rengeteg áldozatot szed hazánkban

A méhnyakrák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés hazánkban a 45 év alatti nők körében. A probléma nagyságát jól mutatja az is, hogy évente mintegy 1000-1200 méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak és közel félezer halálesetért tehető felelőssé a betegség. A megbetegedések lakosságszámhoz viszonyított aránya Magyarországon az 5. legmagasabb a 28 tagú Európai Unióban, csupán Romániában, Litvániában, Bulgáriában és Észtországban kedvezőtlenebbek a statisztikák. „A méhnyakrák ma egy megelőzhető betegség. Elszomorítóak a megbetegedési és halálozási adatok Magyarországon. A Mályvavirág Alapítvány ezért is tartja nagyon fontosnak, hogy ismerjük a HPV okozta megbetegedéseket, a megelőzés eszközeit, tehát rendszeresen járjunk méhnyak szűrésre és fontoljuk meg a védőoltás lehetőségét!” – mondta el Tóth Icó, a méhnyakrákos nők gyógyulásáért és a megelőzésért létrejött Mályvavirág Alapítvány elnöke.

A HPV okozta hüvely- és szeméremtesti rákok miatt évente 120 nőt veszítünk el

A HPV vírus a méhnyakrák mellett a szeméremtesti és fej-nyaki, a hüvely- és végbélnyílás körüli, valamint a hímvessző rákok okozója is lehet, összességében a rákos megbetegedések 5 százalékáért tehető felelőssé. Emellett nemi szervi szemölcsök is kialakulhatnak miatta, amelyek szövettanilag ugyan jóindulatúak, de teljesen ellehetetleníthetik a betegek szexuális életét. A fertőzés gyakoriságát jól mutatja, hogy a nők 80 százaléka és a férfiak fele legalább egyszer megfertőződik HPV-vel.

Mivel a természetes fertőzés után nem alakul ki tartós védettség, többször is el lehet kapni a vírust. Bár a fertőzés az esetek többségében elmúlik, minden tizedik fertőzöttnél kialakul valamilyen daganatos elváltozás: a magyarok 10 százaléka például élete során legalább egy alkalommal szembesül a nemi szervi szemölcsök okozta problémákkal. Hüvely- és szeméremtesti rákot évente hozzávetőlegesen 300 nőnél diagnosztizálnak, és 120 esetben halálos kimenetelű a betegség. A végbélnyílás körüli rákok nagyjából 110 férfit és 130 nőt érintenek.

A lakosság ennek ellenére nincs tisztában a HPV veszélyeivel: a magyarok közel harmada nem is hallott még róla, sokan pedig úgy gondolják, felnőtt korban már nem tehetnek semmit a megelőzésért. Főként a férfiak ismeretei hiányosak: csupán minden második férfi tud a HPV létezéséről, pedig a vírus egyes törzsei náluk is daganatok kialakulását okozhatják. Bár a nők háromnegyede ismeri a fertőzést és kétharmaduk azzal is tisztában van, hogy méhnyakrákot okozhat, ők sem sokkal tudatosabbak a megelőzésben. A férfiak egyharmada, a nők több mint egynegyede ódzkodik az oltástól, sokan azért, mert az interneten terjedő tévhitek miatt mellékhatásoktól tartanak. A tapasztalatok viszont cáfolják ezeket a félelmeket, hiszem világszerte már 60-70 millión kaptak védőoltást, de a vakcinákkal összefüggésbe hozható súlyos mellékhatást nem észleltek.

Dániában és Svédországban az elmúlt években többszázezer, Ausztráliában másfél millió fiatal lányt oltottak be, és a szóban forgó populációkban rövid idő alatt szinte teljesen eltűntek egyes jól megfigyelhető HPV okozta megbetegedések. Hazánkban tavaly ősztől érhető el a 7. osztályos lányok számára az ingyenes védőoltás, amit az első adatok alapján tízből nyolc szülő kért gyermeke számára.

„A hazai oltási program nagyon komoly előrelépés, amely sokkal eredményesebbé teheti a HPV elleni küzdelemet. Ugyanakkor fontos, hogy valamennyi veszélyeztetett csoport - nemcsak a kamaszlányok, hanem a felnőtt nők, a fiúk és a férfiak is - felismerjék a vírus veszélyeit, és minél nagyobb számban vegyék igénybe a védőoltást. A kétkomponensű oltóanyag a méhnyakrákkal, valamint a szeméremtesti és a hüvelyrákkal szemben hatásos, míg a négykomponensű vakcina a daganatos megbetegedések tágabb köre ellen nyújt védelmet, vagyis az előbbiek mellett a végbélnyílás körüli rákok és nemi szervi szemölcsök megelőzésére is alkalmazható. A védőoltás ugyanakkor nem helyettesíti a nőgyógyászati szűrővizsgálatokat. A HPV elleni hatékony védekezést a védőoltás és a szűrés együttes alkalmazása jelenti.”- figyelmeztetett dr. Szőnyi György szülész-nőgyógyász szakorvos, a G1 intézet orvosigazgatója, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság elnöke.