Szimpatika – Így segíthetünk a dadogókon

Egy igen ritka, az átlagnépesség mintegy 1 százalékát érintő problémával van dolgunk, és éppen ez az oka annak, hogy az átlagember keveset tud erről a jelenségről. Előfordulhat, hogy valaki egész életében egyszer sem találkozik dadogóval. Ha először halljuk az akadozó beszédet, leginkább a tanácstalanságtól szenvedünk: nem tudjuk, mit kell csinálni. Ez kínos, és ez a kínlódás néha ideges nevetésben, esetlen félrenézésben, zavart arckifejezésben nyilvánul meg.

Mi az oka a dadogásnak?

Belső (testi vagy organikus) és külső (a környezetből jövő, pszichés hátterű) okokat különböztetünk meg. A testi okok még nem okoznak dadogást, hanem megteremtik a feltételeket, a hajlamot a dadogásra. A belső okoknak is két fajtája van: örökletes hajlam, családi érintettség (görcsös megbetegedések: asztma, bronchitisz, migrén, epilepszia, dadogás, más beszédhiba halmozottan fordult elő), és szerzett hajlam (általában a terhesség és/vagy a szülés alatt, illetve kisgyermekkori megbetegedések miatt bekövetkező, rendszerint rövid ideig tartó oxigénhiányos állapot, amely az idegrendszerben lenyomatot hagy).

A történelemben az első talán a bibliai Mózes volt, aki nehéz beszéde miatt nem akarta vállalni küldetését. Ő Áront hívta segítségül, kérve, beszéljen helyette. Az ókori Démoszthenész viszont bizonyította, hogy szívós munkával, erős motivációval, kitartással igenis legyőzhető ez a beszédhiba. Őze Lajos színész is sokat szenvedett gyermekkori dadogása miatt. Társai kiközösítették, kinevették, verték. Mégis az egyik legszebb beszédű színész vált belőle. Sorolhatnánk még a példákat: Newton, Churchill, Marilyn Monroe, Bruce Willis, Julia Roberts, hogy csak a legnagyobb neveket említsük. A dadogók legnagyobb szerencsétlensége nem a beszédhibájuk, hanem az emberek tájékozatlansága, tanácstalansága.

A király beszéde című film számos információval szolgált a jelenség okairól, és a legkülönfélébb terápiás megközelítéseket is bemutatta. Autodidakta beszédtanára segítségével – rengeteg gyakorlás eredményeképp – VI. György angol király végül legyőzte félelmét, szinte megakadás nélkül jelentős beszédeket tartva egy történelmileg súlyos korszakban.

A közelmúltban ismét feltűnt egy sikeres dadogó. A nagyközönség elé került egy fiatalember, Miroslav Sykora, aki súlyos dadogása ellenére csodálatos áriát énekelt az egyik tehetségkutató tévéműsorban. Hogyan lehetséges ez? A magyarázat egyszerű, és valójában ez az egyik reménye minden dadogásterápiának. A beszédért felelős agyi központok ugyanis a bal agyféltekében vannak. Az éneklés, zenei képességek, a muzikalitás központja pedig a másik, jobb agyféltekében helyezkedik el. Ezért van az, hogy a dadogók éneklés közben általában nem dadognak. Magyar példák közül a Supernem énekesét, Papp Szabolcsot emelhetjük ki, aki bár számaiban túllendül a beszédhibáján, de K-K-Kétszer című dalában előkerülnek a dadogásból fakadó problémái:

Gyermekek esetében komplex művészeti terápiát alkalmaznak a szakemberek, amelyben az ének, a hangadás, a ritmus, a lazító légzőgyakorlatok játékos alkalmazásával a személyiség fejlesztésén kívül a tüneteket is enyhíthetik, sőt meg is szüntethetik. Felnőtteknél általában az a cél, hogy a terápiában olyan új beszédmódot alakítsanak ki, amelyben a beszéd zenei elemeinek begyakorlásával, kiemelésével (ritmus, hangsúly, hanglejtés, hangerő stb.) segítségül hívják a jobb agyféltekét a folyamatos beszéd megvalósítására.

Mit tegyünk? Hogyan segíthetünk? – Hallgassuk végig, akármilyen nehéz is! A hétköznapi, civil ember, utcán, üzletben, hivatalban, társaságban lehetőleg ne szakítsa félbe a dadogót, ne mondja ki helyette a szót, hanem egyszerűen álljon meg, figyeljen oda, és várjon, akármilyen nehéz.

Forrás: Nők Lapja Café