„Csak a doppingszerek senkit sem tesznek világelsővé”

2014. 10. 05.
|
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ha meghalljuk azt a szót, hogy dopping, egyből olimpiai csalásokra, vizeletvizsgálatokra és megszégyenült sportolókra gondolunk, a kérdés azonban ennél némileg bonyolultabb – és nem is választható el az élsport témakörétől.
Dr. Petrekanits Mátéval, a terhelésélettan egyik legismertebb hazai szakértőjével beszélgettünk, aki mintegy három évtizedes tudományos munkássága alatt közel százezer terheléses vizsgálatot végzett el sportolók, fegyveres testületek számára.

Feltétlenül rossz-e a dopping?


Ha doppingszerekről beszélünk, tiltólistás szerekről beszélünk, amik a sportban nem megengedettek. Ettől még beszélhetünk jó értelemben vett doppingról, amivel mintegy „felépítenek” valakit, aki éppen beteg, de a lényeg ebből a szempontból az, hogy versenysportolók nem használhatják azt, ami doppingszernek minősül. A szervezetet természetesen millió irányból lehet szabályozni, befolyásolni, stimulálni az élettani kapacitásokat: nem is feltétlenül az izomzatra kell hatni. A doppingszereket persze alapvetően azért tiltják, mert károsak. A sokat emlegetett fair play is fontos, de a sportolók egy része akkor is bevállalja a káros mellékhatásokat egy olimpiai bajnoki vagy világbajnoki cím megszerzéséért.

Dr. Petrekanits Máté
Vagyis dopping az, ami már felkerült a doppinglistára?

Igen. A doppinglaborokban mindig az a cél, hogy megtalálják azt a molekulát, amit még nem tudnak kimutatni. Ennek a kérdésnek a nyilvánvaló üzleti oldal mellett komoly tudományos vetülete is van. Hiába mondom azt valakire, hogy doppingolt, amíg nem tettem le az asztalra azt a konkrét molekulát, ami ezt bizonyítja. Ebből a szempontból hasonlít a helyzet a drogoknál tapasztalhatóra: folyamatosan új és új anyagok jelennek meg, amelyeket aztán felraknak a listákra.

Csak dopping által lehet valaki bajnok?

Mindenki igyekszik fokozni a teljesítményét, mindenki keresi ehhez az eszközöket, és nagyon sok minden lehet teljesítményfokozó – nem kizárólag a szó szoros értelmében vett doppingszerek. Az is javítja a teljesítményt, ha valaki megfelelően táplálkozik a megfelelő terhelés mellett: óriási jelentősége van, miként emészti meg a szervezet, amit kap, és miként tud épülni ebből, éppen úgy, ahogyan az sem mindegy, hogy 86-os vagy 95-ös oktánszámú benzint tankolunk az autóba. Bizonyos élettani paramétereken, hosszú évmilliárdok során kialakult tulajdonságokon a doppingszerekkel sem lehet változtatni, és csak a doppingszerek senkit sem tesznek világelsővé veleszületett, jelentős tehetség és megfelelő fizikai adottságok nélkül. Nagyjából hétéves korban már érdemes megvizsgálni a gyerekeket, milyen sportág fekszik nekik a legjobban. Lehet, hogy a szülő álma világklasszis kosarast nevelni a gyerekből, de ez csak vágyálom marad, ha a gyerek nem nő meg kétméteresre. Ezeket a paramétereket pedig nem lehet érdemben befolyásolni. A focisták közül Messit szokták felhozni példaként, hogy mekkorát nőtt gyerekkora óta, és lehet, hogy mondjuk 5 centimétert ehhez tényleg azok a szerek tettek hozzá, amiket kapott, ezt nem tudhatjuk. Viszont egyrészt így is alacsony maradt, másrészt nem ettől a plusz 5 centitől zseni, hanem mert elképesztő, mire képes a labdával.

Vagyis minden esetben a genetikai adottságokon múlik a dolog?

Elsősorban igen. Ha valakinek nincs meg ehhez a megfelelő alkata, csontrendszere, azt hiába doppingolják, nem lesz világklasszis. Elkezdhetek vadul gyúrni, de ha a vállszerkezetem nem megfelelő, nem leszek olyan, mint a magazinokban látható férfiak. Illetve lehet, hogy sikerül felszednem izmokat, de ezek le fognak szakadni, és állandóan meg fogok sérülni. Még a különféle rasszok csontozata sem azonos: a színes bőrű atléták például általában lényegesen nagyobb izomtömeget képesek építeni, mint a fehérek. De lebecsülni azért persze a doppingszerek hatását sem szabad. Én is találkoztam olyan sportolóval a pályám során, aki világversenyeken indult, jó eredményeket produkált, majd amikor változtak a szabályok, szer nélkül már az elődöntőkbe sem jutott be.

Mennyire kell vigyázni a legális teljesítményfokozókkal?

Minden cég azzal hirdeti a saját termékeit, hogy bevizsgált készítményekről van szó, amik nem doppingszerek, aztán gyakran mégis beindul a tili-toli, a sportoló meg esküszik rá, hogy ő nem tudta, miről van szó. Azt tudom mondani, hogy mindenki maga felel azért, mit és hogyan eszik. Az ellenőrzések sokkal szigorúbbak, mint valaha.

Mennyire lehet a sportolókkal „beszélni” ezen a téren?

Az a tapasztalatom, hogy egyre inkább lehet, főleg, hogy ők maguk is egyre tájékozottabbak, és persze az internetnek köszönhetően az információk is egyre szélesebb körben elérhetőek. Ma már ritka, hogy valaki olyan szert vesz és fogyaszt, ami nincs megfelelően bevizsgálva, másrészt pedig az igazán jó dopping olyan drága, hogy nem nagyon lehet hozzájutni. A kontrollálatlan doppingolás ma már inkább csak ott jellemző, ahol nincs doppingkontroll, tehát például a modern küzdősportokban, a ketrecharcosoknál, MMA-soknál. Itt adhatnak mindent, nem számít, ráadásul elég sok pénzt is lehet keresni, szóval elképzelhetetlen, mi mindent összeesznek a versenyzők…

A fentiek fényében kérdezem: van-e köze egyáltalán az egészséghez az élsportnak, a versenysportnak?

A labdarúgók például iszonyatos terhelésnek teszik ki magukat: ha egy focista egy héten kétszer 45 percet játszik, az átlagos összteljesítménye például több mint huszonötszöröse egy kajakozóénak, aki leevez 35 másodperc alatt 200 métert, vagy 1:40 alatt 500-at. Nem véletlen, hogy számos focista a pályán hal meg, sokan pedig nem érik meg a 60 éves születésnapjukat sem. A sportolók sokszor olyasmit is vállalnak, ami bizonyosan nem tesz jót nekik, tehát nagyon sok múlik azon is, mi van a sportoló fejében – az EKG-ből, EEG-spektrumból a vizsgálatokon ezt nagyjából mi is meg tudjuk állapítani. Én azt tudom mondani: aki bírja, az csinálja, aki pedig nem, az ne csinálja. De ésszerű keretek között, szakorvosi felügyelet mellett.

A nyitólapról ajánljuk

Júniusi akció

Béres CalciviD 7 filmtabletta

60 db

2 810 Ft

46,8 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Béres Porcerő Forte filmtabletta

60 + 60 db

6 590 Ft

54,9 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Baldivian® Night bevont tabletta

30 db

1 980 Ft

66 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Dentinox® fogínygél gyermekeknek

10 g

1 770 Ft

177 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Proliver tabletta

30 db

1 260 Ft

42 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Tebofortan® 120 mg filmtabletta

30 db

4 440 Ft

148 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Voltaren Emulgel Forte 20 mg/g gél

150 g

4 380 Ft

29,2 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Exoderil® 10 mg/g krém

30 g

2 380 Ft

79,3 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Visine® Classic 0,5 mg/ml oldatos szemcsepp

15 ml

1 800 Ft

120 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Rhinospray Plus 1,265 mg/ml oldatos orrspray

10 ml

2 070 Ft

207 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Apetister junior Málna-feketeribizli ízű oldat

100 ml

1 660 Ft

16,6 Ft/ml
Étrend-kiegészítő készítmény**

Saballo Complex lágy kapszula

60 db

4 050 Ft

67,5 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Jiangzhi Tongshu San Forte Szűztea kapszula

80 db

2 250 Ft

28,1 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Lopedium® 2 mg kemény kapszula

30 db

1 780 Ft

59,3 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Curiosa® sebkezelő gél

15 g

1 430 Ft

95,3 Ft/g
Orvostechnikai eszköz*

Kitonail® 80 mg/g gyógyszeres körömlakk

3,3 ml

4 995 Ft

Vény nélkül kapható gyógyszer

NeoMagnizum keringés tabletta

50 db

2 190 Ft

43,8 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Advil® Ultra Forte lágy kapszula

16 db

2 025 Ft

126,6 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Sudocrem® krém

125 g

2 230 Ft

17,8 Ft/g
Kozmetikum
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
* A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!
** Étrend-kiegészítő, nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot.

Friss cikkeink

Hírlevél feliratkozás

A hírlevélküldő szolgáltatás – rajtunk kívülálló okok miatt – nem támogatja a Freemail-es és Citromail-es címeket, hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

Aktuális magazinunk

Magazin címlap Már elérhető a a Szimpatika magazin 2020. júniusi száma!

Ingyenes magazinunkat kérje gyógyszerészétől a Szimpatika emblémával ellátott gyógyszertárakban! A korábbi számokat ide kattintva érheti el