„Csak a doppingszerek senkit sem tesznek világelsővé”

2014. 10. 05.
|
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ha meghalljuk azt a szót, hogy dopping, egyből olimpiai csalásokra, vizeletvizsgálatokra és megszégyenült sportolókra gondolunk, a kérdés azonban ennél némileg bonyolultabb – és nem is választható el az élsport témakörétől.
Dr. Petrekanits Mátéval, a terhelésélettan egyik legismertebb hazai szakértőjével beszélgettünk, aki mintegy három évtizedes tudományos munkássága alatt közel százezer terheléses vizsgálatot végzett el sportolók, fegyveres testületek számára.

Feltétlenül rossz-e a dopping?


Ha doppingszerekről beszélünk, tiltólistás szerekről beszélünk, amik a sportban nem megengedettek. Ettől még beszélhetünk jó értelemben vett doppingról, amivel mintegy „felépítenek” valakit, aki éppen beteg, de a lényeg ebből a szempontból az, hogy versenysportolók nem használhatják azt, ami doppingszernek minősül. A szervezetet természetesen millió irányból lehet szabályozni, befolyásolni, stimulálni az élettani kapacitásokat: nem is feltétlenül az izomzatra kell hatni. A doppingszereket persze alapvetően azért tiltják, mert károsak. A sokat emlegetett fair play is fontos, de a sportolók egy része akkor is bevállalja a káros mellékhatásokat egy olimpiai bajnoki vagy világbajnoki cím megszerzéséért.

Dr. Petrekanits Máté
Vagyis dopping az, ami már felkerült a doppinglistára?

Igen. A doppinglaborokban mindig az a cél, hogy megtalálják azt a molekulát, amit még nem tudnak kimutatni. Ennek a kérdésnek a nyilvánvaló üzleti oldal mellett komoly tudományos vetülete is van. Hiába mondom azt valakire, hogy doppingolt, amíg nem tettem le az asztalra azt a konkrét molekulát, ami ezt bizonyítja. Ebből a szempontból hasonlít a helyzet a drogoknál tapasztalhatóra: folyamatosan új és új anyagok jelennek meg, amelyeket aztán felraknak a listákra.

Csak dopping által lehet valaki bajnok?

Mindenki igyekszik fokozni a teljesítményét, mindenki keresi ehhez az eszközöket, és nagyon sok minden lehet teljesítményfokozó – nem kizárólag a szó szoros értelmében vett doppingszerek. Az is javítja a teljesítményt, ha valaki megfelelően táplálkozik a megfelelő terhelés mellett: óriási jelentősége van, miként emészti meg a szervezet, amit kap, és miként tud épülni ebből, éppen úgy, ahogyan az sem mindegy, hogy 86-os vagy 95-ös oktánszámú benzint tankolunk az autóba. Bizonyos élettani paramétereken, hosszú évmilliárdok során kialakult tulajdonságokon a doppingszerekkel sem lehet változtatni, és csak a doppingszerek senkit sem tesznek világelsővé veleszületett, jelentős tehetség és megfelelő fizikai adottságok nélkül. Nagyjából hétéves korban már érdemes megvizsgálni a gyerekeket, milyen sportág fekszik nekik a legjobban. Lehet, hogy a szülő álma világklasszis kosarast nevelni a gyerekből, de ez csak vágyálom marad, ha a gyerek nem nő meg kétméteresre. Ezeket a paramétereket pedig nem lehet érdemben befolyásolni. A focisták közül Messit szokták felhozni példaként, hogy mekkorát nőtt gyerekkora óta, és lehet, hogy mondjuk 5 centimétert ehhez tényleg azok a szerek tettek hozzá, amiket kapott, ezt nem tudhatjuk. Viszont egyrészt így is alacsony maradt, másrészt nem ettől a plusz 5 centitől zseni, hanem mert elképesztő, mire képes a labdával.

Vagyis minden esetben a genetikai adottságokon múlik a dolog?

Elsősorban igen. Ha valakinek nincs meg ehhez a megfelelő alkata, csontrendszere, azt hiába doppingolják, nem lesz világklasszis. Elkezdhetek vadul gyúrni, de ha a vállszerkezetem nem megfelelő, nem leszek olyan, mint a magazinokban látható férfiak. Illetve lehet, hogy sikerül felszednem izmokat, de ezek le fognak szakadni, és állandóan meg fogok sérülni. Még a különféle rasszok csontozata sem azonos: a színes bőrű atléták például általában lényegesen nagyobb izomtömeget képesek építeni, mint a fehérek. De lebecsülni azért persze a doppingszerek hatását sem szabad. Én is találkoztam olyan sportolóval a pályám során, aki világversenyeken indult, jó eredményeket produkált, majd amikor változtak a szabályok, szer nélkül már az elődöntőkbe sem jutott be.

Mennyire kell vigyázni a legális teljesítményfokozókkal?

Minden cég azzal hirdeti a saját termékeit, hogy bevizsgált készítményekről van szó, amik nem doppingszerek, aztán gyakran mégis beindul a tili-toli, a sportoló meg esküszik rá, hogy ő nem tudta, miről van szó. Azt tudom mondani, hogy mindenki maga felel azért, mit és hogyan eszik. Az ellenőrzések sokkal szigorúbbak, mint valaha.

Mennyire lehet a sportolókkal „beszélni” ezen a téren?

Az a tapasztalatom, hogy egyre inkább lehet, főleg, hogy ők maguk is egyre tájékozottabbak, és persze az internetnek köszönhetően az információk is egyre szélesebb körben elérhetőek. Ma már ritka, hogy valaki olyan szert vesz és fogyaszt, ami nincs megfelelően bevizsgálva, másrészt pedig az igazán jó dopping olyan drága, hogy nem nagyon lehet hozzájutni. A kontrollálatlan doppingolás ma már inkább csak ott jellemző, ahol nincs doppingkontroll, tehát például a modern küzdősportokban, a ketrecharcosoknál, MMA-soknál. Itt adhatnak mindent, nem számít, ráadásul elég sok pénzt is lehet keresni, szóval elképzelhetetlen, mi mindent összeesznek a versenyzők…

A fentiek fényében kérdezem: van-e köze egyáltalán az egészséghez az élsportnak, a versenysportnak?

A labdarúgók például iszonyatos terhelésnek teszik ki magukat: ha egy focista egy héten kétszer 45 percet játszik, az átlagos összteljesítménye például több mint huszonötszöröse egy kajakozóénak, aki leevez 35 másodperc alatt 200 métert, vagy 1:40 alatt 500-at. Nem véletlen, hogy számos focista a pályán hal meg, sokan pedig nem érik meg a 60 éves születésnapjukat sem. A sportolók sokszor olyasmit is vállalnak, ami bizonyosan nem tesz jót nekik, tehát nagyon sok múlik azon is, mi van a sportoló fejében – az EKG-ből, EEG-spektrumból a vizsgálatokon ezt nagyjából mi is meg tudjuk állapítani. Én azt tudom mondani: aki bírja, az csinálja, aki pedig nem, az ne csinálja. De ésszerű keretek között, szakorvosi felügyelet mellett.

#KORONAVÍRUS

Regisztrált fertőzött:
52 212
Aktív eset:
35 653
Gyógyult:
15 254
Elhunyt:
1 305
Karanténban:
24 764
Mintavétel:
935 842
Magyarországi adatok – Legutolsó frissítés dátuma: 2020.10.22. 08:47

A nyitólapról ajánljuk

Októberi akció

Actival Extra filmtabletta

120 db

5 200 Ft

43,3 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

C-vitamin Béres 1000 mg filmtabletta

90 db

2 700 Ft

30 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Voltaren Emulgel Forte 20 mg/g gél

100 g

3 580 Ft

35,8 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Valeriana Night Forte lágyzselatin kapszula

30 db

1 910 Ft

63,7 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Tebofortan® 120 mg filmtabletta

30 db

4 440 Ft

148 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Béres Csepp Forte belsőleges oldatos cseppek + C-vitamin Béres 50 mg tabletta

4×30 ml + 120 db

5 690 Ft

Vény nélkül kapható gyógyszer

Magne B6® bevont tabletta

50 db

2 090 Ft

41,8 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Imodium® 2 mg kemény kapszula

20 db

1 170 Ft

58,5 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Voltaren Dolo Rapid 25 mg lágy kapszula

20 db

2 330 Ft

116,5 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

CalciTrio® Extra filmtabletta

50 db

2 390 Ft

47,8 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Ocuvite® lutein forte étrendkiegészítő tabletta

30 db

3 050 Ft

101,7 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Tantum Verde® menta 3 mg szopogató tabletta

20 db

1 910 Ft

95,5 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Nurofen® Junior narancsízű 100 mg lágy rágókapszula

12 db

1 630 Ft

135,8 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Sinupret® bevont tabletta

50 db

2 770 Ft

55,4 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Degasin® lágy kapszula

32 db

1 950 Ft

60,9 Ft/db
Gyógyászati segédeszköz*

Advil® Ultra Forte lágy kapszula

16 db

2 060 Ft

128,8 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Nasivin® Classic 0,5 mg/ml tartósítószermentes oldatos orrspray

10 ml

1 930 Ft

193 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Mucopront 50 mg/g szirup

200 ml

1 970 Ft

9,8 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Saballo Complex lágy kapszula

60 db

4 090 Ft

68,2 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Ocutears® szemcsepp

10 ml

2 300 Ft

230 Ft/ml
Gyógyászati segédeszköz*

Calcium-D-Sandoz 600 mg/400 NE pezsgőtabletta

20 db

1 750 Ft

87,5 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Neo Citran megfázásra és köhögésre kemény kapszula

16 db

1 720 Ft

107,5 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Quamatel® Mini 10 mg filmtabletta

14 db

1 220 Ft

87,1 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
* A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!
** Étrend-kiegészítő, nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot.

Friss cikkeink

Hírlevél feliratkozás

A hírlevélküldő szolgáltatás – rajtunk kívülálló okok miatt – nem támogatja a Freemail-es és Citromail-es címeket, hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

Aktuális magazinunk

Magazin címlap Már elérhető a a Szimpatika magazin 2020. októberi száma!

Ingyenes magazinunkat kérje gyógyszerészétől a Szimpatika emblémával ellátott gyógyszertárakban! A korábbi számokat ide kattintva érheti el