Alvászavarok nyáron

2014. 08. 03.
Szerző: Szimpatika
„A számunkra szokatlan nagy melegben általában romlik az alvás minősége, de nyáron a csökkenő terhelés, kevesebb stressz miatt javulhatnak is bizonyos alvászavarok” – mondja dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese. A lakosság harmada küzd élete során legalább egyszer valamilyen alvászavarral, ami hosszabb távon a depresszió és az elhízás kockázatát is növeli.

Fontos jelzés lehet, hogy nyaralás, szabadság alatt javul-e, vagy inkább romlik valakinek az alvásminősége. A szakember szerint normális, ha egy új helyen az első két nap nem alszik jól valaki, de az alkalmazkodás után általában már zavartalan az alvás. Árulkodó azonban, ha idegen helyen azonnal jelentősen javul a helyzet: ilyenkor el kell gondolkodni azon, hogy az otthoni alvás körülményei megfelelőek-e. Amennyiben otthon is és az új helyen is tartósan rossz az alvásminőség, javasolt a háziorvoshoz fordulni.

A normális átlagalvásidő 6,5-7,5 óra naponta. Ebbe a folyamatos alvásba dr. Purebl György szerint belefér néhány mikroébredés, azonban egy európai vizsgálat bebizonyította, hogy a túl kevés (5 óra alatti) és a túl sok (10 óra feletti) alvás is káros, sőt növeli a korai halálozás kockázatát.

Nemcsak az alvással töltött órák száma, hanem annak minősége is meghatározó: ha valaki tartósan nem alszik jól, hánykolódik, gyakran felriad, éjszakai légzési nehézségei vannak, vagy bármi más ok miatt romlik az alvásminősége, annak fel kell tárni az okát. A szakember azt tanácsolja, hogy ha az alvásprobléma egy hónapnál tovább fennáll, első körben kivizsgálást kell kérni a háziorvostól. Az alvászavarok felének hátterében ugyanis testi betegség állhat (pl. rejtett magas vérnyomás, pajzsmirigy- vagy hormonbetegségek). Egy másik részüket okozhatja stressz vagy más lelki eredetű problémák (pl. szorongás, depresszió). Vannak azonban speciális alvásbetegségek is (felsőlégútiellenállás-szindróma, obstruktív alvási apnoe, nyugtalanláb-szindróma stb), melyekkel speciális alvásközpontba küldik a beteget. Ilyen központ Budapesten több is van, csak a Semmelweis Egyetemen kettő is működik: az I. Sz. Belgyógyászati Klinikán és a Pulmonológiai Klinikán. Az egyetemen belül az alvászavarok összes aspektusát el tudják látni, hiszen például egy fül-orr-gégészeti problémával is olyan szakemberhez lehet irányítani a beteget, aki járatos az alvásmedicinában. Vagy ha például a betegnek rémálmai vannak, akkor a Magatartástudományi Intézet szakrendelésére kaphat beutalót.

Ha valaki nem kezelteti magát és évekig rossz az alvásminősége, testi és lelki betegségek alakulhatnak ki nála. A rossz alvás a depresszió, az elhízás, illetve az ennek következtében kialakuló 2-es típusú cukorbetegség kockázatát is növeli. A depresszió a második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegség a szív- és érrendszeri megbetegedések után, az elhízás okozta betegségek következtében pedig több ember hal meg, mint a dohányzás miatt. Mindkét betegség a 21. század két alapvető egészségügyi problémája, mindkettő jelentős kockázati tényezője a legtöbb halálozást okozó szív- és érrendszeri betegségeknek, és dr. Purebl György szerint mindkettő összefügg a rossz alvással és a mozgáshiánnyal.

„Míg az emberiség nagy része sziesztázik, a nyugat-európai kultúrában ez luxus” – mondja az igazgatóhelyettes. Kevesen tudják, hogy a normál bioritmushoz hozzátartozik egy ebéd utáni, kora délutáni, körülbelül másfél órányi alvás (vagyis a szieszta). A nap többi részében azonban nem tanácsos aludni: vannak úgynevezett tiltott órák is (ebéd és vacsora előtt), ezek ugyanis destabilizálják az éjszakai alvást, ahogy a rendszertelen napközbeni szundikálás is. A szakember szerint mai világunk alvás- és bioritmus ellenes, és az alvást egy olyan dolognak tekinti, amit nyugodtan alárendelhetünk hétköznapi teendőinknek – pedig ez sem testi, sem lelki egészségünknek nem kedvez.

HASZNOS TANÁCSOK:

Az alvást javítja a rendszeres testmozgás – már napi fél óra lendületes gyaloglás is.

Azok alvásán, akiket nagyon megvisel a nagy meleg (főleg idősebb korban), a –nem túlzásba vitt – légkondicionálás sokat segíthet.

Az alvótárs megfigyelései segíthetik az orvost:
- Mennyire horkol az illető, van-e légzéskimaradása, fulladozik-e éjszaka?
- Mozog-e sokat vagy kapálózik-e?
- Furcsán viselkedik-e (beszél, üvöltve felébred, alvajár)?
- Szerinte alszik-e a hálótársa éjszakánként? (Létezik ugyanis egy nem is olyan ritka betegség, az úgynevezett pszeudoinszomnia, amikor a beteg azt hiszi magáról, hogy rosszul (csak perceket) alszik éjszaka, miközben ez nem igaz. Napközben nincs súlyos tünete: dolgozik, nem alszik el munka közben, nem szenved fáradtság miatt balesetet stb. Az ilyen esetekben a külvilág alvás közbeni érzékelése erősebb az átlagosnál.)


Forrás: https://semmelweis.hu/mediasarok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!