Szimpatika – Honnan van a higany, és miért veszélyes?

Milyen forrásokból mérgeződhetünk higannyal?

- Amalgámtömések
- Oltások összetevői
- Krémek, kozmetikumok, babaápoló szerek (!), és kiemelten a fényvédő krémek közül jó néhány
- Egészségügyi betét, tampon, pelenka (!)
- Ivóvíz
- Tengeri halak, halkonzervek
- Élelmiszerek, köztük egyes bébitápszerek is (!)
- Krematóriumok (a holttestekben lévő higany a hamvasztás során a légkörbe kerül)
- Ipari és mezőgazdasági tevékenységek



Milyen tulajdonságai miatt veszélyes a higany?

Ez az ezüstös színű, szobahőmérsékleten (20 °C-on) könnyen mozgó folyadék a természetben ásványokban (cinóber, kalomel) található meg kis koncentrációban. Szerves molekulákkal stabil (nehezen bomló, ezért a környezetben sokáig fennmaradó) vegyületeket képez, ami növeli mérgező hatását, mert ezek az anyagok a bőrön és az emésztőrendszeren keresztül könnyebben felszívódnak. Mind gőze (elemi higany), mind szerves vegyületei erős mérgek, amelyek a levegőből közvetlenül belégzéssel is a szervezetbe juthatnak.

A higanymérgezés tünetei: fejfájás, fogínyvérzés, idegrendszeri zavarok, súlyos esetben bénulás. A higany a szervezetünkbe kerülve elsősorban a központi idegrendszert és az agyat károsítja. Megváltoztathatja az örökítőanyagot. Autoimmun és idegrendszeri betegségekhez vezethet: sclerosis multiplex, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, depresszió. A méhlepényen is átjut és károsítja a magzatot. Egyes kutatások szerint összefüggésbe hozható az autizmussal is.

A fémhigannyal történő krónikus (hosszú távú) mérgezés fő tünetei a remegés, a fogínygyulladás, illetve az úgynevezett erethizmus, amely különböző pszichés tüneteket jelöl: depresszió, ingerlékenység, érzelmi labilitás, emlékezetcsökkenés, dühkitörések, szorongás, álmatlanság stb. A pszichés tünetek sora a személyiség megváltozását is eredményezheti.

Egyes szervek előszeretettel raktározzák a higanyt: ilyenek a bőr, nyálkahártya, máj, vese, hasnyálmirigy, pajzsmirigy, petefészek, here, prosztata, szem, belső fül, illetve fokozottan raktározhatják ciszták, daganatok (ráksejtek), szemölcsök is.

A foggyökérbe jutott higany megöli a baktériumokat, majd évekkel később rezisztencia alakul ki, és az állcsontokban lerakódott nehézfémraktárak mellett veszélyes baktériumok és gombák szaporodnak el. A gyökércsúcson, a csontban gyulladásos elváltozások jönnek létre, melyek idővel átterjedhetnek a nem amalgámmal tömött szomszédos fogakra is. A lokalizálódott, gennyes csontfolyamatok évtizedekig létezhetnek helyi fájdalom nélkül. Különösen nagy a fémlerakódás a bölcsességfogakban (még akkor is, ha nem törtek át), illetve azon idegek és vérerek mentén, ahol a mérgek a fogakból a szervezetbe jutnak. Az amalgámból kioldódó részecskék előszeretettel kötődnek fehérjékhez. A szervezetnek nincs ellene védekezőrendszere, így az allergiára való hajlamot is növeli.

A legismertebb higanyszennyezés Japánban volt, innen kapta a mérgezést követő betegség a Minamata-kór nevet. Napjainkban nagy mennyiségben használják a NaCl elektrolízisére. Az éves higanytermelés a világon 6000 tonna/év (2006-os adat).


Forrás: www.tisztitokurak.hu / Bíró Tünde életmódszakértő