A gerincbántalmak és a psziché – problémák, melyeket a hátunk közepére (se) kívánunk

2014. 05. 29.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szerző: Szimpatika
Testünk állapotát rendkívüli mértékben befolyásolja pszichénk pillanatnyi állapota. Ahogyan stresszes életmódunk a vérnyomástól kezdve a vércukorszinten keresztül oly sok mindent képes befolyásolni, úgy lehet kihatással a mozgásrendszerünkre is. A hátunkon biztosan érezzük a mindennapok megterhelő következményét: az elmerevedett, görcsös izmokat és a fájdalmas mozdulatokat.

Rakovits Viktor masszőr-csontkovácsot és Benke Rita természetgyógyász-reflexológust, a Harmónia Gyógyászati Centrum szakértőit kérdeztük a hátfájás, a stressz és a psziché közti összefüggésekről.

„A stressz lényegében egy természetes élettani folyamat, amely bizonyos élethelyzetekben aktivizálja az izomzatot: ha elkezdenek termelődni a stresszhormonok, főként a törzshöz közeli, mély hátizomzat rugószerűen összehúzódik” – magyarázza Rakovits Viktor, masszőr-csontkovács szakértőnk. Ha a stresszhelyzetet testi reakció – például támadás esetén küzdés vagy menekülés – követi, akkor a szervezet egyáltalán nem vagy alig károsodik. Akkor sincs gond, ha a harag, bosszúság, indulat csak átmeneti, ezt viszonylag könnyen lereagáljuk és gyorsan túltesszük magunkat rajta. Ha azonban a történtek által generált élettani válasznak nincs szabad tere, nem tud „kitörni” (mert pl. a társadalmi következmények miatt bizonyos helyzetekben uralkodnunk kell magunkon), vagy ez az állapot huzamosabb ideig tart, esetleg túl gyakran ismétlődik, akkor a testet halmozottan negatív hatás éri. Tartós stresszhatás esetén a szervezet képes alkalmazkodni a stresszhez – egy darabig. Az alkalmazkodóképesség azonban véges, és egy ponton túl – túlzott igénybevétel, megterhelés esetén – a szervezet egyszerűen kimerül.

„Az egész napos feszültség hatására az izmok folyamatos görcsben vannak, ezáltal merevvé, rugalmatlanná válnak, csökken a vérellátásuk és az ízületi kapcsolódásokat is feszessé teszik – hangsúlyozza Rakovits Viktor. – A problémát azonban sokkal inkább az jelenti, hogy ezek a megfeszült izmok nem tudnak gyorsan ellazulni. Csak egy dolog tudja lebontani a stresszhormonokat: a mozgás. Vagyis, ha egy-egy feszült helyzet után kicsit mozgunk, sétálunk, ez nagyszerűen levezeti a feszültséget.”

Depresszió és hátfájdalom: az ördögi kör

A Nyugat-ausztráliai Orvosi Kutatóintézet (WAIMR) munkatársai kimutatták, hogy a depresszió és a hátfájdalom egy olyan ördögi kört hoznak létre, amiben a két rendellenesség egymást erősíti. Markus Melloh professzor elmondta: már néhány éve tudjuk, hogy a depressziós tünetektől szenvedő betegeknél nagyobb eséllyel alakul ki és marad meg a hát- és a nyakfájdalom, mert kisebb mértékben képesek megbirkózni a fájdalomepizóddal. Másrészt viszont a kutatások azt is kimutatták, hogy a hát- és nyakfájdalomtól sújtott betegek gyakrabban szenvednek depresszióban. Melloh professzor úgy véli, nagyon fontos, hogy ezt a körforgást a depresszió korai kezelésével és a tünetek jelentkezésétől alkalmazott fájdalomcsillapítókkal elkerüljék. „Az a lényeg, hogy az orvosok gyorsan lépjenek, és ne várják meg, míg súlyosabb tünetek jelentkeznek” – mondta a professzor. – A betegeknek nem feltétlenül van szüksége antidepresszánsokra, számos egyéb kezelés is szóba jöhet, köztük a relaxáció, a biofeedback és a kognitív viselkedésterápia.”

Csak szemléltetésképpen vegyünk például egy beteget, akinek súlyos gerincfájdalmai vannak. A fájdalmaitól nem tud mozogni, testsúlya nőni fog, ami elindít egy kedvezőtlen anyagcsere-folyamatot, ettől pedig kialakul a cukorbetegség. A rengeteg fájdalomcsillapító emésztőszervi panaszokat, esetleg allergiát, a kilátástalan helyzet pedig depressziót okoz. Az ennek kezelésében alkalmazott gyógyszerek súlygyarapodást idéznek elő és így tovább. A panaszok és tünetek komplex kezelése vezethet csak eredményre.

„Ismert tény, hogy a testmozgás során a testünkben örömhormonok keletkeznek és szabadulnak fel. Ha az orvosok mozgásterápiát írnának fel és elő a betegeiknek, nem feltétlenül lenne szükség gyógyszeres kezelésre, nyugtatókra. Ismerek erre példát, a saját munkám során személyesen is megtapasztaltam, hogy a lelkiismeretesen felépített és személyre szabott gyógytorna megmentette a hatvan feletti hölgyet a gerincsérműtéttől – meséli természetgyógyász szakértőnk. – Szintén személyes tapasztalatom egy akkor 35 éves hölgy esete, aki súlyosan depressziós volt és krónikus hátfájással küzdött. Miután rábeszéltem a jógára, és sikerült egy olyan csoportba kerülnie, ahol többnyire saját korosztályának nőtagjai voltak, barátokra talált, és idővel elhagyhatta a gyógyszereket, majd pedig karitatív munkát vállalt, és 2008 óta rendben van az élete.”

Mivel a krónikus hátfájás valamilyen lelki probléma – depresszió, önértékelési zavarok – velejárója is lehet, ezeknél a betegeknél a tradicionális gyógymódok mellett lélek- vagy természetgyógyász közreműködésére is szükség lehet. A szakember ugyanakkor azoknak is segíthet, akiknek a fájdalmai mozgásszervi eredetűek, mivel a betegek közül sokan a fizikai kellemetlenség miatt félnek az orvos által előírt tornagyakorlatoktól. Relaxációs technikákkal, meditációs gyakorlatokkal, a tökéletes befelé fordulás élményét nyújtó jógával, túl azon, hogy ellazulunk, „kikapcsolunk”, megismerhetjük önmagunkat, problémáink pszichés eredetét, és könnyebben nézhetünk szembe velük, vagy, ha nem tehetünk semmit ellenük, elengedhetjük a lelki terhet. „Munkám során nagyon jó hatást értem el szinte mindenkinél a meditációval. A tudat megváltozása, a test ellazulása, a szellemi-lelki békesség és harmónia érzése igen sok problémában tud segíteni. Vannak olyan országok, ahol a kisgyermekeket már az iskolában megtanítják meditálni, és nyilván sokak számára ismert az agykontroll technika, amely szintén egyfajta meditatív agyi állapotban dolgozik” – mondja Benke Rita.


Forrás: www.harmonia-centrum.hu

Szimpatika akció

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!