A COPD minden tizedik felnőttet veszélyezteti
Módosítva: 5/17/2014 Szerző: Szimpatika 2 perc légzésTüdőegészségügyi szűrővizsgálatokCOPDLégzés leállás
Az idei évtől a háziorvosok kötelezően gondozzák a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel, azaz COPD-vel diagnosztizált betegeket. Európában Magyarország vezeti a COPD halálozási listáját, és a COPD felelős az összes hazai haláleset 5%-áért.
Több embert öl meg, mint a tüdőrák és az emlőrák összesen! Már minden tizedik magyar felnőttnél kimutatható a légúti áramlás akadályozottsága, ami COPD-hez vezet.
Magyarországon a krónikus obstruktív tüdőbetegek többsége nem tud állapotáról, ezért az esetek mindössze 20%-át diagnosztizálják. A WHO szerint, míg a COPD 1990-ben a 12. leggyakoribb halálok volt a világon, 2030-ra az első lesz. A túlélést gyakran éppen az teszi reménytelenné, hogy a kórt későn diagnosztizálják, hiszen a betegek általában a súlyos tünetek megjelenésekor fordulnak csak orvoshoz. A helyzetet ugyanakkor javíthatja, hogy az idei évtől a háziorvosokat jogszabály kötelezi a COPD-s betegek gondozására, és évente legalább egyszer el kell küldeniük a COPD-vel nyilvántartott betegeket légzésfunkciós vizsgálatra. A tbc ugyan mára már nem jelent „népbetegséget”, ám előfordulásában jelentős területi egyenlőtlenségek tapasztalhatók: Budapesten, Borsodban, Szabolcsban, Hajdú-Biharban, Tolnában és Pest megyében nagyobb létszámban élnek ún. veszélyeztetett csoportok (hajléktalanok, alkoholbetegek), és jelentős a multidrog-rezisztens kórokozók száma is.
Népbetegségnek számító egyéb elváltozások is érinthetik a légzőszerveket, például a szénanátha vagy az asztma. Ezek jelentősen rontják a betegek életminőségét, és akár életveszélyesek is lehetnek. A szénanáthás és az asztmás betegek száma tíz év alatt több mint háromszorosára emelkedett. Magyarországon minden ötödik-hatodik ember szénanáthával küszködik, az asztma pedig száz lakosból legalább hármat-négyet érint.
A légzőszervek megbetegedéseinek kezelésében élen járó hazai intézményben, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézetben egyedülállóan komplex vizsgálatok állnak rendelkezésre a légzőszervi elváltozások korai felismerésére. A szűrőprogramokat tünetmentes egyéneknek is ajánlják, hiszen nekik is tanulságos lehet megtudni, hogy valójában mennyi idősnek számít a tüdejük.
A tüdő működésének teljes körű feltérképezése lehetséges egy egyszerű és fájdalommentes, ám kevéssé közismert módszerrel. A légzésfunkciós vizsgálattal pontosan behatárolható a tüdőszövet károsodása, sőt a tüdő és a szív együttes működése is vizsgálható, ami műtétek előtt ad lényeges információt az orvosnak. A vizsgálati eszköz a spirométer: ez a be- és kilélegzett levegő térfogatát és áramlási sebességét méri, amiből következtetni lehet a hörgők szűkületére és a légzőizmok állapotára is. A tüdőbetegségek diagnosztikájában a légzésfunkciós vizsgálat ma már olyan alapvető rutineljárás, mint a szív vizsgálatában az EKG. A spirométerrel az erőltetett kilégzési vitálkapacitás (FEV) értékének megmérése után – amely mutató fontos indikátora a COPD-nek – a tüdő valós életkora is meghatározható.
A légzésfunkciós vizsgálat mellett a légzőszervi betegségek korai felismerésében használatos további vizsgálatok is elérhetők. Május 10-én, a Tüdőgyógyintézet ingyenes szűrővizsgálati napján volt allergiateszt és tüdőszűrés, valamint általános egészségiállapot-felmérés is: a vérnyomás, a vércukorérték, a testzsírszázalék, a véroxigén-ellátottság meghatározása és számítógépes talpvizsgálat. Az országos szűrőprogram-sorozat keretében a tüdőgondozó épületében tapasztalt szakemberek várták az egészségükért tenni akaró érdeklődőket, de háziorvosi beutalóval egész évben kérhetők a vizsgálatok.
A Tüdőgyógyintézet várja a dohányzásról leszokni vágyókat is ingyenes, professzionális programjával. A csatlakozók szakember vezette támogatásban részesülnek, amivel már első próbálkozásra sikerülhet a leszokás. Aki az 50. életéve előtt leteszi a cigarettát, jelentősen csökkenti annak az esélyét, hogy az elkövetkező 15 év során bekövetkezzen a halála!