A legtöbb problémát az okozza – idézi a lap –, hogy az étrend-kiegészítők valós összetételét az engedélyeztetési eljárásban nem ellenőrzik. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) csak a gyártó által beadott, az adott termékre vonatkozó hatóanyag-listát vizsgálja, azt nem, hogy az abban foglaltak fedik-e a valóságot. Igaz, hiába is vetnék alá laboratóriumi teszteknek a termékeket, hiszen az étrend-kiegészítők esetében nincsenek írott szabályai a hatóanyag-tartalom határainak. Így pl. ugyanazt az összetevőt akár háromszoros mennyiségben is tartalmazhatja a különböző gyártók portékája.

Előfordulhat, hogy ugyanaz a termék az egyik európai tagállamban étrend-kiegészítőként, egy másikban viszont gyógyszerként kerül forgalomba. Míg előbbiek esetében a szabályozás csupán bejelentési kötelezettséget ír elő, utóbbiaknál szigorú, előzetes engedélyeztetési eljárást rendel el. Míg az étrend-kiegészítők reklámjának alig szabnak határokat, ugyanerre a receptköteles szerek esetében szoros szabályok vonatkoznak.

A Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetének munkatársai olyan potenciális veszélyekre hívták fel a figyelmet már hat évvel ezelőtt, amelyek többek között az étrend-kiegészítők hatóanyag-tartalmának szabályozatlanságából erednek. Dr. Csupor Dezső több kutatásukat is bemutatva arra figyelmeztetett, hogy korábbi felhívásaik ellenére még mindig nem sikerült meghatározni az illetékes hatóságok jogköreit és nincs megfelelő minőségellenőrzés, így olyan veszélyes termékek is vannak a piacon, amelyek fogyasztása egészségkárosító hatású. A legnépszerűbb, ugyanakkor a legtöbbször hamisított, étrend-kiegészítőként forgalmazott szerek a potencianövelő pirulák és a fogyasztótabletták – olvasható egyebek mellett a pharmaonline.hu konferencia összefoglalójában.

Forrás: www.medicalonline.hu