Szimpatika – Az orvoslás jövője 10 pontban

1. Új betegségtípusok fognak egyre-másra megjelenni digitalizálódó és egyre virtuálisabbá váló világunkban. Hogy egy konkrét példával is éljek: aki már viselt a virtuális valóság átélését lehetővé tevő maszkot, az tudja, mennyire mímelheti az a valós életet. A virtuális valósággal kiegészített, Call of Duty vagy Battlefield elnevezésű háborús játékok előtt a normálisnál jóval többet ülő játékosok akár magukon is érezhetik majd a poszttraumásstressz-szindróma tüneteit, amiket eddig csak valós háborúból hazatérő katonáknál tapasztaltak. Ezekre az esetekre külön fel kell majd készülnie az egészségügynek.

2. Valós idejű diagnosztika: az iKnife tökéletes példa erre, ugyanis az elektromos sebészi szike, mely égetéssel vágja a szöveteket, így csökkentve a vérzések esélyét, képes az égetés közben felszabadult füstből meghatározni az égetett szövet összetételét, és akár azt is meg tudja mondani azonnal, hogy az általa vágott szövet rosszindulatú-e, ezzel akár órákat spórolva műtétek közben.

3. Nemcsak, hogy az egészségügynek teljesen át kell majd állnia a papír alapú lázlapokról az elektronikus megoldásokra, de az adatbevitelhez hamarosan még tabletre vagy okostelefonra sem lesz szükségünk, mivel holografikus billentyűzetek segítségével bármilyen felületen, akár a köpenyünkön vagy a beteg ágyán is képesek leszünk hozzáférni és módosítani az orvosi papírokat.

4. Mivel az orvosi kommunikáció kivétel nélkül minden beteget és orvost érint, a közösségi média még korántsem töltötte be teljes potenciálját. Az információ elérésében, megosztásában, vagy akár a crowdsourcingban még csak ízlelgetjük a közösségi csatornákban rejlő lehetőségek tárházát. Mindehhez persze az is szükséges, hogy mindkét fél ismerje ezek használatának lehetőségeit és korlátait.

5. Mire a Google-szemüveg eléri azt a fejlettségi állapotot, amit használhatóságban és felhasználói élményben várunk tőle, már meg fognak jelenni a hasonló funkciókkal rendelkező kontaktlencsék, melyeket ráadásul nem hanggal, hanem akár agyhullámokkal fogunk vezérelni – hiszen ezen a területen is nagy előrelépések történnek.

6. Ian Pearson azt írta a könyvében, hogy egyszer majd letölthetjük az agyunkat és élhetünk tovább digitális formátumban. Amikor kb. 1 éve a Google felvette Ray Kurzweil jövőkutatót, hogy egy olyan csapatot építsen, mely mesterséges intelligencia alapú agyat hozna létre, a fenti elképzelés mindjárt elérhető közelségbe került. Ezt az elképzelést követve: nem lesz többé szükségünk testre, a temetésünk csak a biológiai testünktől való búcsúról fog szólni, az elménk viszont tovább él majd digitálisan.

7. Várható, hogy egyre többen lesznek, akik úgy ültetnek be valamilyen technológiai megoldást a testükbe, hogy egyébként orvosi indokuk nincsen rá. Képzeljük el pl. a hipsterek új generációját fülbe ültetett hangszórókkal... A technológia pedig nemcsak kiegészíti majd egészségügyi hiányosságainkat, hanem akár egyenesen szupererőket biztosít nekünk (pl. az emberi szervezet által elérhető tökéletesnél jobb látást és hallást).

8. Ha már fegyvereket lehet 3D-s nyomtatással előállítani, miért lenne meglepő azt állítani, hogy hamarosan gyógyszereket és élő szöveteket is fogunk tudni nyomtatni? A gyógyszeripart szét fogja zilálni ez az új lehetőség, viszont ha bármilyen molekulát ki lehet otthon nyomtatni, annak óriási vonzata lesz a szabályozást illetően. Gyógyszer, élő sejtek, szövetek, vagy olyan élő szövetek, melyekbe elektronikus megoldások vannak építve – ott lesz mindezekre a 3D-nyomtatónk.

9. A jövőben extrém módon nehéz lesz hazudni orvosunknak. Már most van olyan gyógyszeres doboz, mely színekkel jelzi, ha nem vette be a beteg a gyógyszert, de még akár fel is hívhatja a beteget, később pedig jelzi az orvosnak, ha elmaradt a gyógyszer szedése. Egy másik cég azon dolgozik, hogy a gyógyszerekben elhelyezett, homokszemméretű chipeken keresztül pontosan követni lehessen, megtörtént-e a gyógyszerbevétel, és megfelelően halad-e a gyógyszer felszívódása.

10. Olyan radiológiai fejlesztésekre lehet számítani, melyek egy gépben foglalják össze korunk diagnosztikai lehetőségeit, legyen az képalkotó eljárás vagy biomarkerek keresése. Az Elysium című filmben a páciens befekszik egy gépbe, majd az pár másodperc múlva kijelzi, sejtjeinek hány százalékában tapasztalható rákos burjánzás. Bár a valóság ennél jóval bonyolultabb, a koncepció világos.

Forrás: https://mediq.blog.hu/