Ez okozza a januári tavaszt
Északnyugat-Európa fölött egyik ciklon követi a másikat, és az egymásba érő légörvények délnyugat-északkelet irányban meleg (eredetileg a Földközi-tenger medencéjéből származó) légtömegeket tolnak maguk előtt. Röviden összefoglalva és kizárólag az aktuális meteorológiai jelenségeket nézve ez a jelenlegi, szokatlanul enyhe időjárás oka – a bővebb, illetve nagyobb időléptékű magyarázatokban már jóval több a bizonytalanság.
Az enyhülés nemcsak Magyarországot, hanem gyakorlatilag egész Európát érinti (Skandinávia nagy részét is beleértve) – miközben Észak-Amerikában meghökkentően hideg van.
A téli időjárást alapvetően az évszak csillagászati jellemzői (relatíve rövid nappalok, a napsugárzás kis beesési szöge), illetve a levegőáramlás iránya és a légtömegek eredete határozza meg. A kettő csak együtt értelmezhető: ahogy mostanában a napi tapasztalataink is igazolják, attól még, hogy rövid ideig süt és alacsonyan jár a nap, nyugodtan lehet 10 foknál is melegebb a levegő (amihez csupán az kell, hogy a nap valóban „rálásson” a földre, azaz ne legyen köd vagy felhőtakaró).
Ha az enyhülés csupán néhány napig vagy egy hétig tart, abban semmi rendkívüli nincsen. Százévenként néhányszor a klímaciklusoktól függetlenül is előfordulnak kirívóan enyhe telek, ebből tehát még nem lehet a globális felmelegedésre következtetni. Tény, hogy jelenleg egy enyhébb klímaperiódus közepén tartunk, ami ráadásul egybeesik egy napfoltmaximummal – egyes elméletek szerint az utóbbi is enyhe időt eredményezhet (bár ennek az Észak-Amerikában mért értékek ellentmondanak: valójában az északi félgömb átlaghőmérséklete megfelel az errefelé szokásos téli átlagnak).
A hosszú távú – viszont csekélyebb valószínűséggel beváló – prognózisok szerint a hét vége táján érkező kisebb hidegfront ellenére az egész január, sőt a február eleje is enyhébb lesz a megszokottnál. Ha valóban így lesz, annak viszonylag komoly kockázatai vannak, hiszen megindulhat a rügyfakadás (ez a déli országrészben néhány helyen már meg is történt), sőt az itt telelő vagy a csak Európán belül költöző madarak fészkelése is, majd egy márciusi fagy gyorsan véget vethet a túl korán beindult szaporodási ciklusnak. A keményebb tél (vagyis a legalább néhány hétig tartó fagyos időszak) a kártevők állományszabályozása szempontjából is fontos lenne – az előrejelzésekben szereplő nappali 2-4 °C, illetve az éjszaka a leghidegebb idő esetén is mindössze mínusz 1-2 Celsius-fokos hőmérséklet azonban ehhez nem elegendő.
Forrás: https://nol.hu
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
- Ha próbára tesz a hőség
- Utazás ételallergiával
- Miért vagyunk boldogabbak, ha nyaralunk?
- Az első csonttörést újabb követheti, ha csontritkulás áll a hátterében
- 6 esti szokás, amitől boldogan indul majd a reggel
- Ingadozó testsúly, rossz közérzet, hiányzó nyári csúcsforma?
- Ezért fáradtak nyáron a magyarok
- Egészségünk „ujjlenyomata”, a mikrobióta
- Egy új korszak apái
- Janicsák Veca: „Tartani az egyensúlyt testben és lélekben”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!