Szimpatika – Hogyan védekezhetünk a rettegett HPV-vírussal szemben?

Napjainkban egyre több rosszindulatú daganatról derül ki, hogy kialakulásának hátterében valamilyen vírus is áll. Elsősorban három vírus tehető ezért felelőssé: a hepatitis B-vírus májrákot, az Ebstein-Barr-vírus orr-garat rákot, illetve nyirokszövet-eredetű rosszindulatú daganatokat, a humán papillomavírus, a HPV pedig bőrdaganatokat, de főleg méhnyakrákot és egyéb genitális rákot okozhat. Az említett vírusok DNS-ből épülnek fel, vagyis ugyanabból az örökletes anyagból, amely a növényi, állati, emberi sejtek működését is szabályozza. Az utóbbi években kezdték a szakemberek megérteni, hogy ezek a vírusok hogyan okozhatnak daganatot, és jöttek rá, hogy milyen módon védekezhetünk ellenük.

Átkódolja a géneket

A vírusok, így a daganatot kiváltó DNS-vírusok sem képesek önmagukban szaporodni, ehhez mindig magasabb rendű élő sejt közreműködése szükséges. A vírusok a szervezetbe bejutva beépülnek az egészséges sejtekbe, köztük olyanokba is, amelyek feladata a szövetek saját, elöregedett sejtjeinek pótlása. A sejtek normális működését a vírusok úgy „kódolják át”, hogy többé azok már nemcsak a körülöttük lévő szövetek épségének fenntartását végzik, hanem a bennük lévő vírusokat is megsokszorozzák. Az átkódolás visszahat a gazdasejt saját életműködésére, mert például a humán papillomavírus kikapcsolja a sejtben lévő védekező mechanizmusokat, amelyek saját örökítőanyagának (DNS-ének) épségéért felelősek. Ezután a fertőzött sejt már nem képes kivédeni a benne lévő vírus vagy a környezetből bejutott rákkeltő anyagok további, DNS-t károsító hatását. Ez olyan láncreakciót indíthat meg, amelynek következtében a sejt fokozatosan elveszti a környező sejtekkel való kapcsolattartás képességét, egyre gyakrabban és szabályozatlanul osztódik, végül ráksejtté alakul át.

A méhnyakrák egyik fő kiváltója a HPV

A méhnyakrák világszerte a nőket fenyegető második leggyakoribb rosszindulatú daganat. A fejlett országokban 100 000 lakosra évente 10 új megbetegedés esik, a fejletlenebb országokban ez az arány ennek négyszerese. Magyarországon évente több mint 1000 (2001-ben 1219) új beteget fedeznek fel és kezelnek. Mivel hazánkban a nők közel 80%-a nem vesz részt méhnyakrákszűrésen, a megbetegedettek aránya ennél jóval magasabb lehet.

A HPV-vel való megfertőződés esélyét növeli:

- A szexuális élet megkezdése 18 éves kor előtt

- A szexuális partnerek gyakori váltogatása

- Szexuális kapcsolat létesítése olyan férfiakkal, akiknek több szexuális partnerük volt/van, illetve akik korán kezdték a nemi életet

- Szexuális kapcsolat létesítése olyan férfival, akinek volt méhnyakrákos szexuális partnere

Az epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a méhnyakrákok és az egyéb genitális daganatok több mint 90 százaléka összefügg a humán papillomavírussal.

A HPV az egész világon megtalálható, viszont a különféle genitális HPV-törzsek elterjedése jelentős földrajzi és etnikai különbségeket mutat. Egyes változatok gyakorlatilag csak Észak-Amerikában, míg mások főleg Afrikában találhatók.

Néhány, a világon szétszórtan előforduló, ritka HPV-variáns jelenlétét kimutatták a legalább 12 000 éve elszigetelt közösségekben élő dél-amerikai indiánoknál is. Ez a megfigyelés azt a feltevést támasztja alá, hogy a papillomavírus már azelőtt megjelent, mielőtt az emberi faj kialakult és az egyes etnikai csoportok szétváltak.

A HPV-típusok rizikócsoportjai

A humán papillomavírusnak több mint 100 különböző típusát azonosították. Egyesek szemölcsöt, mások szubakut lefolyású fertőzést okoznak, mely daganatot megelőző állapotot is jelenthet. A vírus bőrdaganatokat, de főleg méhnyakrákot és egyéb genitális rákot okoz.

Magas rizikójú: 16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 52, 53, 56, 58, 59, 66, 67, 68, 70

Átmeneti rizikójú: 40, 42, 43, 51, 54, 61, 62, 69, 71, 72, 73, 77, 82, 83, 84, 86, 87

Alacsony rizikójú: 6, 11, 44, 55, 74

Nem mindegy milyen típusú HPV-fertőzése van!

Az európai és így a magyar lakosság genitális HPV-fertőzöttségéről nincsenek pontos adatok. Egyes becslések szerint a szexuálisan aktív fiatal nők fertőzöttségi aránya 20-40 százalék. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindannyian rákra hajlamosak, hiszen csak a 3-4 százalékukban mutatható ki rákmegelőző állapot vagy már kifejlődött rák.

Mintegy száz papillomavírust ismerünk (kilencven esetében a DNS-ük bázissorrendjét is meghatározták, s ennek alapján e vírusok könnyen azonosíthatók), amelyek közül negyvenhat betegíti meg az embert. Ezek a vírusok nem egyforma kockázatú bajt okoznak: vannak, amelyek nem idéznek elő rosszindulatú daganatot, mások képesek erre, de ritkán, megint mások viszont gyakran rákot keltenek.

Figyelem! Nagyon fontos tehát, hogy tudjuk (s ezt a vírus DNS-vizsgálata lehetővé teszi), milyen HPV-vel van dolgunk, ez ugyanis meghatározza a további teendőket.

Jó tanácsok

Ha a rákkeletkezés szempontjából kis kockázatú vírusfertőzésről van szó, és nincs látható nyálkahártya-elváltozás, megelégedhetünk a rendszeres citológiai kontrollal.

Ha a nőgyógyászati vizsgálat kóros elváltozást derített fel, és különösen, ha a nagy kockázatú HPV 16 fertőzés is fennáll, de rosszindulatú daganat még nem alakult ki, a kóros területet egyszerű műtéttel (konizáció) el lehet távolítani. A műtét akkor is elvégezhető, ha már súlyosabb, rákot megelőző állapot áll fenn. Ez nem befolyásolja a későbbi fogamzóképességet.

Műtét után sokszor már nem lehet kimutatni HPV-fertőzést, néha azonban még visszamaradhatnak rejtett vírusok. Ezért, valamint az újrafertőzés veszélye miatt érdemes továbbra is rendszeres citológiai szűrővizsgálatot kérni.

Jó tudni, hogy újabban egy ígéretes, HPV-ellenes gyógyszer klinikai bevezetésének előkészítése folyik, ami esetleg feleslegessé teszi majd ezt az (egyébként egyszerű) műtétet, vagy a megelőzésben is segíthet.

Mit lehet tenni, ha HPV-fertőzött?

Ha valaki nagy kockázatú humán papillomavírussal van megfertőzve, akkor az nem jelenti törvényszerűen azt, hogy 100%-ig biztosan méhnyakrák fog kialakulni nála. Egyéb rizikótényezők is szükségesek lehetnek a méhnyakrák kialakulásához, például:

- Egyéb, szexuális úton terjedő betegség megléte (például Chlamydia, herpesz)

- Magasabb életkor

- Dohányzás

- Tartósan legyengült immunrendszer – mivel a szervezet ilyenkor kevésbé képes megküzdeni a vírusfertőzéssel

A lappangási időszakban a vírus elrejtve, de mindvégig jelen van a fertőzött sejtekben, és így mód van a HPV-fertőzés időben történő felderítésére és a védekezésre.

A vírus többféleképpen is kimutatható. Sokszor – de sajnos nem minden esetben – a papillomavírusra valló jellegzetes elváltozások találhatók a hüvely és a méhnyak nyálkahártyájának sejtjeiben, amelyet a rák citológiai szűrése alkalmával a vizsgálatot végző citológus felismer, és a leleten jelzi a HPV valószínségét a szűrővizsgálatot kérő nőgyógyásznak. A citológiai kép csak a fertőzés meglétére utal, de ezen az alapon nem lehet meghatározni, hogy csekély, átmeneti, vagy nagy rizikójú fertőzésről van-e szó. Ezután a nőgyógyász újabb sejtmintát küldhet a speciálisan felkészült laboratóriumokba, ahol a HPV kimutatása és a típusmeghatározás is elvégezhető. Ez nem egyszerű feladat, és a választott módszer attól is függ, hogy kevés vagy sok vírus van-e jelen a nyálkahártya sejtjeiben. A legérzékenyebb vírusazonosítási eljárás az ún. polimeráz láncreakció, amelynek segítségével már az egy-két sejtben megbúvó néhány vírus is megtalálható.

Tünetmentes férfiak

Humán papillomavírussal a férfiak egy része is fertőzött, de esetükben ez általában nem okoz látható tüneteket és nem alakít ki betegséget. Nagyon fontos tudni azonban, hogy a férfiak részéről fennáll a visszafertőzés veszélye, azaz egy vírushordozó férfi újra megfertőzheti a betegségéből kigyógyult partnerét.

Fontos! Ezért javasolt, hogy az a férfi, akinek partnerét méhnyakrákkal vagy rákmegelőző állapottal kezelték, végeztessen el egy olyan vizsgálatot, amelynek során megállapítják, hogy ő maga fertőzött-e a HPV-vel. Amennyiben a vizsgálat HPV-fertőzést igazol, de nincs látható hámelváltozás a nemi szerven, akkor általában a fertőzött sejtréteg – alulról felfelé pótlódva – 2-3 hónap alatt lelökődik.

Tipp: Ezalatt javasolt az óvszer alkalmazása az együttlétek során. Meg kell azonban jegyezni, hogy a gumi óvszer sem jelent száz százalékos biztonságot a vírusfertőzéssel szemben, mivel a vírus bármilyen fertőzött bőrfelületről átkerülhet a partner bőrére. További tanácsok a szakemberektől kérhetők, akik javasolhatnak helyben ható vírusellenes kezelést is.

Ha már baj van…

Ha a méhnyakrák már kialakult, a méhet okvetlen el kell távolítani. A műtét típusa és a műtétet követő utókezelés módja attól függ, hogy a daganat korai vagy előrehaladott stádiumban van-e. Az előrehaladott méhnyakrákok esetén leginkább sugár- vagy gyógyszeres kezelést alkalmaznak. Mindezekről bárki részletes felvilágosítást kaphat nőgyógyász- vagy onkológusorvosától.

Fontos! Ilyenkor okvetlen érdemes immunerősítő kiegészítő kezelést is alkalmazni, mely segít a szervezetnek a kóros sejtek felismerésében és eltávolításában, ill. segít megőrizni az ellenálló képességet.

A megelőzés a leghatékonyabb!

A méhnyakrák kialakulásának kockázata nagymértékben csökkenthető a gondos, saját szervezetünkért felelősséget vállaló, egészségmegőrző magatartással.

A legfontosabb a rendszeres nőgyógyászati, illetve citológiai vizsgálat. A méhnyakrák megelőzésének leghatékonyabb módja, ha a rákmegelőző állapotot vagy a rák legkorábbi stádiumát időben észreveszik és kezelik.

Minden nőnek ajánljuk, hogy beszélje meg nőgyógyászával a rendszeres ellenőrző vizsgálatok ütemezését! A nőgyógyászati, illetve a citológiai vizsgálatok kezdetének ajánlott időpontja a 18. életév, vagy a nemi élet megkezdésének időpontja, amennyiben az a 18. életév előtt kezdődött.

A vírusfertőzések harmada kezelés nélkül is meggyógyulna. Ebben a spontán gyógyulásban az immunrendszernek van fontos szerepe. Éppen ezért tanácsos helyes táplálkozással, természetes kiegészítőkkel, stresszcsökkentő módszerekkel az immunrendszerünket erősíteni, illetve az immunrendszerünk ellen ható tényezőket csökkenteni (pl. dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás).

A fertőzésre való hajlam kellő higiénével, illetve tejsavbaktérium-tartalmú szerek időnkénti alkalmazásával is mérsékelhető.

Ha a citológiai vizsgálat pozitív, feltétlen érdemes a férfipartner szűrése is – hogy a nő kezelése eredményesebb lehessen, és a visszafertőződés esélye csökkenjen.

Immunerősítő extra tippek

Mivel erősíthetjük immunrendszerünket és védhetjük a szöveteket HPV-fertőzés esetén? Mit tehetünk, ha már kialakult a daganat? A következő anyagokkal támogathatjuk szervezetünket:

- Nagy adagban adott szerves vitaminok (béta-karotin, C-, E-, B3- és B6-vitamin, folsav, Q10- és Q1-vitamin), a sejtvédő nyomelemek (cink, szelén, króm, germánium)

- Immunerősítő gyógynövények: fagyöngy, lapacho tea, macskakarom, kasvirág, kamilla, citromfű, grépfrútmagkivonat, legyezőfű, ginzengfélék, kurkuma, gyömbér, artemisin

- Egyes szervkivonatok: lép-, csecsemőmirigy- és májkészítmények (hazánkban sajnos nem kaphatók)

- Alkylglycerol – a cápamájból ill. -porcból kivont hatóanyag is fokozza az immunsejtek aktivitását

- Enzimek: ananászból, papayából, noniból

- Antioxidáns hatóanyagot tartalmazó növényi szerek: flavonoidok (pl. szőlőből), sejtvédő festékek (pl. tőzegáfonya, áfonya, sárgarépa, sütőtök, cékla)

- Daganatnövekedést fékező aminosavak és búzacsíra-készítmények

- Egyéb antioxidánsok: a melatonin jelentősen felgyorsítja a sejtek regenerálódó képességét; kevesen tudják, hogy ez az egyik legintenzívebb antioxidáns anyag, amit a szervezet (tobozmirigy) termel

- Többszörösen telítetlen zsírsavak: a nagy adagban adott linolénsav, omega-3 és -6 zsírsav (ligetszépe-, borágó-, szőlőmag-, szója-, kukoricacsíra-olaj, halolaj) növeli az immunsejtek aktivitását és csökkenti a gyulladáskészséget

forrás: Dr. Balaicza Erika, https://balaicza.hu