Szimpatika – A nyári aura fura ura, avagy Gyula, a balatoni panziós monológja

Mi az, hogy égett a melegszendvics sarka? Nem égett az, csak aktív szenes. Megfogja a hasmenést. Hogy nincs hasmenése? Most még. Sokat várt, sokat várt... Ha siet, menjen a mekdonaldszba. De ott nem is kap a menübe egy egész korsó langyos mangalica-hurkazsírt koktélcseresznyével és kisernyővel a kedves vendég.

Hát hogy a fenébe ne lenne autentikus ungarise folklórprogram?! Itt a lakókocsi mellett el tetszik fordulni, már meg is látja a híres hortobágyi hatlyukú hidat. Azért nem kilenclyukú, mert az jogdíjas. Ez a híd fröccsöntött kínai, de totál olyan, mint az eredeti. Hét zenés. Mit várt a kuponos nyaralásba? Bikaviadalt? Mondjuk azt is el tudom intézni, csak az nincs benne az all inclusive-ba.

A ház bora? Nagyon jó helyen tetszik járni, csókolom a kezit, naccsága. Van piros is, fehér is. Csak tessék szólni, milyen legyen, mert olyat csinálok. Garantáltan ugyanaz az íz, mert a pirosbor a fehérből készül, csak beleáztatok egy lila krepp-papírt. Attól bio. Nyugodjon meg, asszonyom, glükózallergiával is fogyasztható – esküszöm, hogy sose látott szőlőt. A kedves férje cukros? Nem baj, majd édesítővel készítem a bort. Nálunk első a vendég, kérem szépen.

Hát, hogyne lenne VIP-szekció?! Külön VIP fürdési időszakot tudunk biztosítani mélyen tisztelt illusztris vendégeink részére reggel négy és hat óra között az öbölben. Hogy tiszta-e a víz? Nagysága! Az anyósom minden reggel tésztaszűrővel átszűri a partszakaszt Alsóörstől Vonyarcvashegyig. Nyugdíjas, futja az idejéből.

Hekk is van, természetesen. Ungarise specialitét. Magam fogom reggelente a tihanyi révnél. Csak a fejét visszadobom, azért nem látja a fritőzben. Amolyan badacsonyi babona. Tengeri hekk? Az se probléma. Azt meg éjjelente fogom Fiumében. Annak is mindig visszadobom a fejét. Oppardon. Egy pillanat. Közben elkészült a palacsinta. Kecsapot adjak rá? Hogy savanyú a túró? Nem savanyú az, csak bio. Tisztelettel, el tetszett szokni már az igazi háztáji ízektől, de tessék, szórok még rá egy kis porcukrot teljesen grátisz. Mert szíves látás – vendéglátás.

Visszahozta a vízibiciklit? Pedig még volt tíz perce. Persze, hogy befolyik a víz. Miért? Száraz lábbal akart átkelni a Balatonon? Mi maga, Mózes? Nem, a kaukcijó nem jár vissza – az csak elírás az apróbetűben, viszont le lehet fogyasztani. Ki viszi le a partra a napozóágyat? Aki napozni akar, drága asszonyom. Én? Látott rajtam valahol Isaura feliratot a kedves vendég? Na, azért nem, mert ez itt nem a rabszolgasors, hanem a Plattenzé Bícs, tisztelettel.

Ágyneműt nem hozott magával? Na, az baj. Nem kell háborogni, csókolom. Mit gondolt, a Ritzben szállt meg? Na, mindegy, lássa, kivel van dolga, megoldjuk okosba. Számlát? Mennyiről? Az egészről? Nekem mindegy, de akkor nem annyi az annyi. Most hova megy? Hé! Majd én takarítom ki a szobát turnusváltáskor? Micsoda népek?! Még a vendégkönyvbe sem írt be. Elmegy, se puszi, se pá. Még szerencse, hogy a bankkártyája PIN-kódja megvan.