Ha a növényi rostokat is el akarjuk fogyasztani, akkor a turmixgép a legalkalmasabb eszköz. A gyümölcscentrifugák ugyanis magas fordulatszámon először szétroncsolják – gyakorlatilag ledarálják – a növényi rostokat, majd a centripetális erő segítségével szétválasztják a rostokat a létől.
A szűrt leveket készítsük gyümölcscentrifugával vagy a gyümölcspréssel. Ebben az esetben a rostokat ne dobjuk el: megaszalva kenyerekbe, krékerekbe használjuk fel, vagy hasznosítsuk újra komposztban. A gyümölcsprések alacsony fordulatszámon és igen kíméletesen dolgozzák fel az alapanyagokat. Ezeknek a készülékeknek a préselési fordulatszáma a centrifugák igen magas fordulatszámához képest sokkal lassabb.
A professzionális, alacsony fordulatszámú gyümölcsprések számos előnnyel rendelkeznek a centrifugákhoz képest. A préselés során nem keletkezik hő, így nincs tápanyagveszteség. Sokkal szárazabb a visszamaradt rostmaradék, ami azt jelenti, hogy több levet tudunk kinyerni. Hosszabb lesz a kinyert lé tárolási ideje oxidáció nélkül, hiszen minimális volt az oxigénbevitel a préselés során. További előnye a gyümölcspréseknek a centrifugákkal szemben az, hogy nem csak zöldségek és gyümölcsök préselésére alkalmasak, hanem elbánnak a búzafűvel is. Olajos magokból kenyérre kenhető pástétomok készíthetők velük, amelyek finomak és egészségesek is.
Ha valaki értékes és drága biozöldségeket és -gyümölcsöket vagy búzafüvet vásárol, és belőlük a maximális minőségű és mennyiségű levet szeretné kinyerni, akkor érdemesebb egy alacsony fordulatszámú, professzionális lényerő készüléket választani.
Mosogatás: nincs mese, a gépeket használat után szét kell szedni és el kell mosogatni. Ebben nincs különbség: mindkét típusú lényerő gépnél (akár a gyümölcscentrifugát, akár a gyümölcsprést választjuk) ezt el kell végezni – a mosogatás sajnos egyiknél sem kellemes időtöltés.
Forrás: Lénárt Gitta, a Nyersétel Akadémia szakmai vezetője