Szimpatika – Amit a méhen kívüli terhességről tudni kell

Melyek a méhen kívüli terhesség okai?

Méhen kívüli terhességről beszélünk, ha a megtermékenyített petesejt nem a méh üregében, hanem annak falában, a petevezetők bevezető szakaszában, vagy valahol a hasűrben, leggyakrabban a kürtökben ágyazódik be és indul fejlődésnek. Elöljáróban el kell mondanunk, hogy a méhen kívüli terhesség életveszélyes állapot, ugyanis a méhen belüli terhességgel azonos tünetek jelentkezése mellett a hasűri vérzés miatt nagyon súlyos következményei lehetnek.



A rendelkezésünkre álló adatok szerint vannak olyan tényezők, amelyek növelik az embrió méhen kívüli megtapadásának esélyét: leggyakoribbak ezek között a petevezető és a petefészek korábbi gyulladásos állapotai: ezek olyan változásokat hoznak létre, amelyek növelik a kockázatot. Ha az említett szerveken korábban valamilyen okból műtétet hajtottak végre, akkor az előbbiekhez hasonló reakciók állnak az állapot kialakulásának hátterében, és szintén nagyobb az esély a méhen kívüli terhesség kialakulására. A méh bizonyos elváltozásai, köztük a meglévő jóindulatú miómák, polipok is szerepet játszanak a méhen kívüli terhességek etiológiájában, valamint a már szült nők esetében a méhen belül alkalmazott fogamzásgátló eszközök (hurok) is növelik a kockázatot.

A terhességek hány százalékáról bizonyosodik be, hogy méhen kívül helyezkedik el a magzat?

Az összes terhesség tekintetében körülbelül 1% az előfordulási gyakorisága, de a diagnosztizált esetek száma a fejlettebb meghatározási módszerek, a kismedencei gyulladások, a reprodukciós technikák elterjedése miatt emelkedő tendenciát mutat. Gyakran előfordul, hogy a megtapadt és fejlődésnek indult méhen kívüli terhesség is spontán elhal, és esetenként az érintettek sem szereznek róla tudomást. Azonban a terhességi tesztek érzékenységének javulásával már egyre korábbi stádiumban kimutathatóak a méhen belüli és kívüli terhességek egyaránt. Érdekes módon kialakulása többek közt a fiatal nőknél gyakoribb, ahol a szervek még viszonylag éretlenek, bár ez nehezebben megfogható kategória; emellett a már korábbi méhen kívüli terhesség is növeli az esélyt a következő rendellenes helyen való megtapadásra.

Hol alakulhat ki a szervezetben méhen kívüli terhesség?

Leggyakrabban a petevezetőkben fordul elő, de a hasűrben bárhol képes megtapadni a fejlődő embrió, ugyanis a megtapadás képessége lehetővé teszi, hogy, hasonlattal élve, „mint forró fémgolyó belesüppedése a viaszba”, bárhol képes legyen beágyazódni, ahol a vérellátása biztosítva van. Tehát olyan helyeken is, ahol a szervezet nincs erre felkészülve. Összességében minden méhüregen kívüli hely ilyennek számít, és ezekben az esetekben egy idő után kontrollálhatatlan vérzés alakulhat ki, ami életveszélyes kockázatot jelent.

Ha a kürtökben korábban gyulladás volt, vagy más okok miatt a perisztaltikus tevékenység lelassul vagy károsodik, a bennük normális körülmények között tovahaladó megtermékenyített petesejt a petevezető falában megtapadhat, és ennek helyétől függően kimenetele lehet spontán felszívódás, esetleges kürtvetélés, vagy a legsúlyosabb esetben a kürt megrepedése, amely vérzéssel jár. Ettől függenek a kialakult panaszok, tünetek is. Ritkábban a petefészken vagy a has falán, beleken is létrejöhet, ennek diagnosztikája természetesen nehezebb.

Melyek a méhen kívüli terhesség tünetei?

Korábban már szó esett arról, hogy korai esetben, a klasszikus tünetek megjelenése előtt nagyon könnyen össze lehet téveszteni a méhen belüli terhességgel, ha nem történik speciális vizsgálat. Terhesség lévén az elvégzett terhességi teszt itt is pozitív, de a méhen kívüli terhesség esetében az erre utaló tünetek nagyon hamar és intenzív formában jelentkeznek, és ekkor sürgős kórházi ellátásra van szükség. Minden esetben gyanakodnunk kell, ha a terhességi teszt pozitivitása mellett vérzés jelentkezik, mely lehet barnás vérzés is, és derékfájással, esetleges ájulással jár együtt, valamint éles, erős, szúró alhasi fájdalom jelentkezik. Az utóbb említett faktorok már majdnem bizonyosan vérzés jelei lehetnek, így a lehető legrövidebb idő alatt el kell végezni a szükséges vizsgálatokat a terhesség hollétének tisztázására.

Milyen egyéb kockázatokkal jár a méhen kívüli terhesség?

Korábban, vagyis néhány évtizetede, a betegek nagy része súlyos, kivérzett állapotban, megrepedt petevezetőkkel került ellátásra. A diagnosztikai lehetőségek fejlődése által, vagyis a terhességi tesztek megfelelő érzékenysége és az ultrahangvizsgálat precizitása folytán mára megváltozott a tendencia, és sok esetben intakt, meglévő, nem megrepedt méhen kívüli terhességek kerülnek felismerésre. Így a terápiás lehetőségek is megváltoztak, lehetőséget biztosítva a kürtök megőrzésére.

Az életveszélyes állapotok esetében a sokk és a vérzés kialakulása mellett bizonyos esetekben a petevezető eltávolítására kényszerülünk, vagy a petevezető funkcionális károsodása lesz a következmény, ezért számolnunk kell a későbbiekben a megtermékenyülési képesség csökkenésével is. Bizonyos esetekben, ha sikerül is megőriznünk a kürtöt, az összenövések miatt nem lesz átjárható, mely szintén infertilitást, azaz meddőséget eredményez. Ez a későbbiekben hajlamosít gyulladásra is, illetve nagyobb az esély a másik vagy az ugyanazon oldali, újabb méhen kívüli terhesség kialakulására is.

Milyen megoldási lehetőségeket ismerünk?

Ebben a legjelentősebb szempont a korai felismerés, melyről már beszéltünk – ilyenkor a legtöbb esetben nem kényszerülünk a tubák (petevezető) eltávolítására, lehetőséget biztosítva a későbbi normális terhességek kialakakulására. A lehetőségek palettáján megjelenő endoszkópos betekintéssel pontosan megállapíthatjuk a terhesség elhelyezkedését, nagyságát, így konzervatív, megőrző terápiákra van kilátás, kezdve attól, hogy olyan gyógyszereket tudunk az érintett területre juttatni, amelyek a terhesség elhalásához vezetnek. Ennek eredményeként – szoros kórházi obszerváció mellett figyelve a folyamat kimenetelét – nem kényszerülünk a petevezető eltávolítására, illetve megnyithatjuk a tubát, kiüríthetjük a terhességet. Súlyosabb esetekben, ha a kürtterhesség megrepedt, sajnos csak a petevezető eltávolítása jöhet szóba.

A lombikbébi programok során a méhbe ültetik vissza az embriót. Mi az oka annak, hogy esetenként mégis méhen kívüli terhesség jön létre?

Esetenként valóban előfordulhat a méhen kívüli terhesség az embió transzferálása után. Felmerül a kérdés, hogyan jut az embrió a petevezetőbe, hiszen azáltal, hogy visszahelyezzük az embriót a méh űrjébe, nem halad át a petevezetőn. Ismert, hogy az IVF (In Vitro Fertilization, azaz a lombikbébiprogram) során a méhüregbe túl magasan vagy nagyobb erővel visszajuttatott embriók gyakrabban jutnak a petevezetőbe és implantálódnak az üregen kívül, de az ultrahang által vezérelt transzfer esetén pontosan meg tudjuk határozni a visszaültetés helyét, így csökkenthetjük a kockázatot. Fontos tényező lehet a méhen kívüli terhesség kialakulásának hátterében a méh izomműködése is. Ismert, hogy a méh bizonyos pumpafunkciót is ellát az izomműködés által, mely hormonálisan és idegrendszeri úton is szabályozott. Ezt a működést befolyásolhatják olyan elváltozások, mint miómák, méhfejlődési rendellenességek, endometriózis és egyéb hormonális zavarok, így valószínűleg ilyen okok is vezethetnek az IVF-et követő méhen kívüli terhességhez.

Forrás: www.versysclinics.com/ Dr. Sávay Sándor