Továbbtanulás: miből tudjuk kifizetni?

Szerző: Szimpatika
A középiskolások továbbra is „jó befektetésnek” tartják a diploma megszerzését, döntő többségük szeretne továbbtanulni. A szülők kétharmada azonban úgy érzi, hogy csak abban az esetben tudja majd finanszírozni a felsőfokú tanulmányokat, ha gyermekük az államilag támogatott képzésre nyer felvételt.

A megkérdezett szülők harmada egy félévben átlagosan körülbelül 250 ezer Ft tandíjjal számol – derül ki a Generali Biztosító 1200 fős reprezentatív kutatásából. Összességében minden második szülő pénzügyileg nagyon megterhelőnek érzi az egyetemi évek finanszírozását: a szükséges havi 80 ezer Ft pluszköltség előteremtéséhez gyermekük iskola melletti munkavállalására, megtakarításaikra és minden harmadik család a diákhitelre támaszkodna. 


A Generali a gyermekes vagy a jövőben gyermeket tervező 18-59 év közötti magyar lakosság körében indított reprezentatív (teljes minta: 1200 fő) kutatássorozatot a gyermekvállalással kapcsolatban. Egy, a gyermek felnevelésének várható anyagi költségeit érintő felmérés után ezúttal kifejezetten a továbbtanulás költségeit vizsgálta a társaság – ismertette Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója a Generali Sajtóklub rendezvényén.

Az eredmények szerint a kutatásban részt vevő szülők 36%-ának van középiskolás gyermeke: döntő többségük szeretne továbbtanulni (négyből hárman válaszolták, hogy támogatják a továbbtanulási terveket). A szülők számára ezért az egyik legfontosabb megtakarítási cél ennek biztosítása. Míg egy gyermek havi ellátását 30-40 ezer forintra becsülik a szülők és a gyermeket tervezők, ez az összeg 80-90 ezer forintra ugrik egy felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek esetén. A középiskolás gyermeket nevelő szülők számításai szerint – a tandíj nélkül – gyermekük továbbtanulása átlagosan havi 80 ezer Ft pluszköltséget jelent majd a családnak. A fent említett összegből kiindulva az érintett szülők kétharmada (64%) most úgy érzi, hogy csak abban az esetben tudják finanszírozni gyermekeik felsőfokú tanulmányait, ha az államilag támogatott képzésre nyer felvételt, míg a többiek (36%) átlagosan körülbelül  250 000 Ft tandíjjal számolnak.

Az egyetemi/főiskolai évek alatt a mindennapi megélhetéshez kapcsolódó költségekkel számolnak a legtöbben (93%). A lista második helyén az utazási költség (80%), a harmadik helyen a felsőoktatási tandíj szerepel (75%). Érdekes kimutatás, hogy a gyermeket tervezők lényegesen nagyobb arányban számolnak albérleti díjjal és az albérlethez kapcsolódó rezsiköltségekkel, mint a gyermekkel már rendelkező szülők. 

„Kutatásunk szerint a középiskolás gyermekek szüleinek több mint fele pénzügyileg nagyon megterhelőnek érzi a felsőoktatás finanszírozását, de a gyermekvállalás előtt állókat is aggasztja a kérdés. Egy átlagos magyar család számára komoly nehézséget jelenthet az említett összegek azonnali előteremtése, ezért érdemes előre felkészülni a jövőre, és már a gyermek születésétől kezdve különböző megtakarítási konstrukciókban gondolkodni. Mindez azért is igaz, mert a diploma megszerzése továbbra is az egyik, ha nem a legjobb befektetés, ami nélkül egyre kevésbé elképzelhető a boldogulás napjainkban” – mondta el az eseményen Schaub Erika. 

Arra a kérdésre, hogy miből tervezik gyermekük taníttatását fedezni, a legtöbben azt válaszolták, hogy számítanak gyermekeik iskola melletti munkavállalására (39, illetve 60%). A leendő szülők fele a megtakarításaihoz is hozzányúlna szükség esetén, a továbbtanulás előtt álló gyerekek szülei számára viszont inkább a diákhitel jelenthet segítséget (31%), de sokan vállalnának másodállást is (25%).

A sajtóklub meghívott előadója, Sándorné dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke a kutatás kapcsán hangsúlyozta: „Felsőfokú tanulmányokat folytatni hosszú távú befektetés, és nem csak azok számára, akik államilag támogatott képzésre kerülnek be. Diplomás Pályakövetési Rendszerünk adatai szerint a BGF-en végzett hallgatók 43%-a már az abszolutórium megszerzésekor rendelkezik főállású munkaviszonnyal. A végzést követően munkát kereső frissdiplomásoknak pedig átlagosan 3,5 hónapra van szükségük a sikeres elhelyezkedéshez. Mindemellett a diplomával rendelkezők magasabb átlagbérre is számíthatnak a munkaerőpiacon, hosszú távon tehát mindenképpen jobban jár az, aki magasabb végzettséggel vág neki a nagybetűs életnek.”

A Generali Gyermekjövő Program honlapján található kalkulátor segítségével mindenki könnyen kiszámolhatja, milyen kiadásokra kell felkészülni a különböző életkorokban.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!