Szimpatika – Effektív szelektív

Hazánkban sajnos még mindig nem elég elterjedt a szelektív hulladékgyűjtés. Mivel magyarázható ez?

Ez javarészt attól függ, hogy a lakosság mennyire tudja, illetve mennyire hajlandó szelektíven gyűjteni a hulladékot. Magyarországon ennek nincsen több évtizedes hagyománya, csak az utóbbi években kezdődött el a folyamat, melynek során vidéken és a fővárosban egyaránt megnőtt az igény a szelektív gyűjtésre. Hogy Budapesten miért csak pár éve, ennek több oka is van: az egyik az, hogy a lakosság nem volt kellőképpen motiválva. Egészen a kilencvenes évek közepéig nem volt szemétdíj, és volt egy egészen jól működő MÉH-rendszer. Az akkori MÉH Vállalat nagyon sok mindent átvett, a rongytól kezdve az üvegig szinte bármit, és még fizetett is érte. Emiatt sem terjedhetett el a szelektív hulladékgyűjtés.

Tulajdonképpen mikortól beszélhetünk Magyarországon szelektív hulladékgyűjtésről?

Budapesten a nyolcvanas évek elejétől több kísérlet volt a meghonosítására, végül ’96-ban sikerült egy olyan rendszer kiépítésébe belefogni, mint amilyen a nyugat-európai nagyvárosokban is működik. Alapjában véve a szelektív hulladékgyűjtésnek három szintje van: az első a hulladékudvarok, ahol a hasznosítható, de veszélyes anyagok, illetve veszélyes hulladékok is leadhatóak, mint például az étolaj, vagy akkumulátorok és elhasznált elektronikai cikkek. A második szintet a közterületeken elhelyezett hulladékgyűjtő szigetek jelentik, ahol anyagfajtától függően van lehetősége az embereknek a kihelyezett tárolókba helyezni a hulladékot. A harmadik szint a háznál történő szelektív gyűjtés. 1996-ban a hulladékudvarok rendszerét kezdtük el kiépíteni: ekkor adtuk át az elsőt, ami a XI. kerületi Bánk Bán utcában volt. Ma további tizenöt ehhez hasonló van Budapesten, továbbá folyamatosan próbálunk újabb udvarokat nyitni, és ehhez területet találni.

Mik a tapasztalatok, hogyan működnek a fővárosban kihelyezett hulladékgyűjtő szigetek?

2003-ban a Fővárosi Önkormányzat elképzeléseinek megfelelően elindult a szelektív hulladékgyűjtő szigetek rendszerének kiépítése, ami mára teljesen befejeződött. Több mint 900 sziget van jelenleg a városban. A kezdeti sikerek mellett természetesen tapasztaltunk kevésbé pozitív dolgokat is. A hajléktalanok például rendszeresen borogatják a tartályokat annak reményében, hogy hasznosítható anyagokat találnak, pl. kartonpapírt vagy visszaváltható üveget. Az ilyen jellegű problémák ellen sajnos részvénytársaságunk nem tud fellépni, ugyanis hatósági jogkörrel nem rendelkezünk.

A harmadik szint, a háznál történő szelektív gyűjtés pedig egyelőre még várat magára…

2005-től zajlik a VII. kerületben ehhez kapcsolódóan egy kísérlet, melynek keretében az itt található háztartások nagy részében szelektív hulladékgyűjtés folyik. Az ebben szerzett tapasztalatok alapján fogja megszervezni a Fővárosi Önkormányzat a háznál történő gyűjtést. Erre azért is van szükség, mert a törvény szerint 2015 végéig mindenhol be kell vezetni és alkalmazni kell ezt a fajta szolgáltatást.

A gyakorlatban hogyan kell ezt elképzelni?

Ez év tavaszától 2 évig fokozatosan a fővárosi ingatlantulajdonosok szelektív gyűjtőtartályokat fognak kapni. Onnantól kezdve, hogy egy adott területen az összes tulajdonos megkapta a tartályokat, beindítjuk a környéken a szelektív gyűjtést, ugyanis a kettő csak együtt működik. Mindenki meg fogja kapni a tájékoztatót, amelyben le lesz írva, hogy melyik tartályba mi rakható. Ez ugyanazon az elven alapul, mint amelyiken a hulladékgyűjtő szigetek. Azok számára, akik ezeket eddig is használták, nem lesz semmilyen újdonság.

Anyagilag ez milyen terhet fog jelenteni a lakosság számára?

A Fővárosi Önkormányzat ehhez európai uniós támogatást nyert el, a finanszírozás ebből a forrásból fog megvalósulni. A cél az volt, hogy a fővárosban a szelektív hulladékgyűjtés beindítása a lakosságnak ne jelentsen plusz kiadást. Ez így is lesz.

Hogyan fog a gyűjtés a nagyobb intézményekben, például az iskolákban megvalósulni?

Az új törvény értelmében ezeket az intézményeket lakossági körbe lehet sorolni, így ennek megfelelően kell majd a hulladékot is gyűjteniük. A diákok így az intézményen belül önállóan meg tudják majd tanulni, hogy külön kell gyűjteni a különféle anyagokat. Úgy gondolom, az egyénre építve lehet ezt az egészet bevezetni, és el kell ültetni a fejekben a környezettudatosság gondolatát. Rengeteget számít továbbá a szülők hozzáállása is.

Ön szerint mi segíthetné a szelektív hulladékgyűjtést?

Az Európai Unió irányelvei között az első a megelőzés, ami jelen esetben azt jelenti, hogy eleve arra kellene törekednünk, hogy ne vásároljunk fölösleges holmikat. Viszont ha már nem tudunk valakit erről meggyőzni, akkor kezelnünk kell a helyzetet. Egy olyan program segíthetné a szelektív gyűjtést, ami az embereket arra ösztönzi, hogy például olyan zacskókat vegyenek, amiket újra lehet hasznosítani, vagy hogy figyeljenek oda arra, hogy az általuk vásárolt termék ne legyen „túlcsomagolva”. A másik nagyon fontos dolog, hogy megválogassuk, mi landol a szemetesben. Ha valamire az embernek nincsen szüksége, hajlamos kidobni, pedig lehet, hogy az egyik hulladékudvaron környezetbarát módon le lehetne bontani. Alapvető szemléletbeli változásra van szükség: mindenkinek rá kell ébrednie, hogy a környezetünk nem terhelhető tovább.