Kihívások a trombózis hosszú távú kezelésében

Szakértőnk, dr. Kósa Éva belgyógyász, a Trombózisközpont angiológus szakorvosa szerint valóban hosszabb-rövidebb időbe telik felvenni a trombózis előtti élet fonalát, ritmusát.

A trombózis után bizonyos területeken megváltozik a beteg életmódja, átíródnak szokásai, a gyógyszeres kezelés alatt az étrend, kezdetben a mozgáshoz való viszony, később az ülő-álló feladatok elvégzése kívánnak alapos újragondolást.



A szükséges változtatásokat éppúgy, mint a trombózis utáni gyógyszeres terápiát egyénileg, a szakorvossal egyeztetve szabad kialakítani és elfogadni. Az akut szakaszban az előírások egységesek, később a gyógyszeres kezelést illetően nem jellemzően, de az életmódra vonatkozóan van lehetőség igazodni a beteg életviteléhez.

A trombózist követően más-más tanácsok vonatkoznak az első hónapra, a harmadik és a hatodik hónap közötti időszakra, majd az ezt követő időre. Más lesz a kezelés akkor, ha a kialakult trombus feloldódik a véralvadásgátló hatására, vagy ha az kitapad az érfalra, szakszóval szervül. Az előbbi esetben késői szövődményként a boka körül megjelenő bőrjelenségek kialakulásának nagyobb a valószínűsége.

Szakértőnk szerint nagyon fontos tudni, hogy a trombózissal kapcsolatban vannak általános, mindenkire egyaránt vonatkozó tanácsok, ám minden trombózis egyedi abban az értelemben, hogy akit érint, annak a legkisebb szükséges változtatásokkal, a legnagyobb biztonság mellett alakuljon az életvitele.

Az életkor és a páciens nemének szerepe az utánkövetésben

Ha fiatal nőbetegről van szó, akkor a fogamzásgátlással kapcsolatos tanácsokon, tiltásokon, az örökletes trombózishajlam vizsgálatán és a későbbi terhesség megfelelő gondozásán van a hangsúly. Véralvadásgátló gyógyszer szedése esetén a menstruációs fájdalmak, görcsök elleni gyógyszerek egyeztetése szükséges.

Idősebb betegeknél inkább az egyéb, főleg az esetleges tumoros betegségek felismerése, nőbetegeknél a változó korral járó tünetek esetén a hormonpótlás kérdése kerül fókuszba.

A trombózis oka is befolyásolja az utánkövetést

Általánosságban elmondható, hogy akinek volt trombózisa, fokozottabban hajlamos egy újabb kialakulására. Ezért alapvetően fontos a kialakító tényezők kerülése, a védőfaktorok erősítése.

Egy végtagtraumát, valamilyen műtétet követő trombózis esetén a megelőzésre, a hasonló helyzetekben való fokozott odafigyelésre kell fektetni a hangsúlyt. Ha fogamzásgátló vagy hormonpótló gyógyszer szedése mellett alakult ki trombózis, ott a genetikai kivizsgáláson, a gyógyszerek elhagyásán és a megfelelő mindennapi életmódon van a hangsúly.

A genetikai veszélyeztetettség pedig egyértelműen az egyik legerősebb érv az élethosszig tartó gyógyszeres kezelés és a komoly életmódbeli szabályok betartása mellett.

A trombózis kialakulásnak helye is fontos útmutató a továbbiakhoz

Ha a trombózis a láb térd feletti részét érintette, az részben hosszabb gyógyszeres kezelést igényel, de különösen kismedencei trombózis esetén a teljes felépüléshez vezető út is óvatosabb, fokozatosabb, legyen szó akár mozgásról, akár utazásról. Ilyen esetekben a vénák is jobban károsodtak, a tüdőembólia veszélye is nagyobb, mint a lábszári vagy éppen a felületes vénák trombózisánál.

A vénakárosodás mértéke

A trombózis hosszú távú kezelését, követését a vénakárosodás mértéke alapvetően befolyásolja. Nagyobb vénakárosodásnál a kompressziós harisnya viselése, felületes gyulladásnál a bőrelváltozások kezelése igénylehet éveken át tartó odafigyelést.

A trombózis felismerése és a megfelelő terápia beállítása az első és legfontosabb lépések mind a beteg, mind az orvos részéről. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy az egyszer már kialakult mélyvénás trombózis még a „teljes gyógyulás”, vagyis a véralvadásgátló elhagyása és a trombus feloldódása után is hatással marad az beteg életére mind a késői szövődmény, mind az ismételt trombózis lehetőségének fokozott kockázata által.