Szimpatika – Árpa, jégárpa és egyéb elváltozások a szemhéjon

Milyen típusú rendellenességek a leggyakoribbak a szemhéjon?

Léteznek bizonyos fejlődési rendellenességek, illetve gyulladások is, amelyek duzzanattal, pirossággal járnak. A kontakt dermatitis a bőrrel érintkező anyagok által kiváltott gyulladás, amit leginkább allergia okozhat, például valamilyen szemcseppre vagy kozmetikumra, ami aztán ödémához vezethet. A szempilla kifestésekor is előfordulhat ilyesmi. Megjelenhet a szemhéjon – de az arc bőrén máshol is, az idegek mentén – herpesz is. Az ödémás elváltozásokat gyulladás okozza: önállóan is jelentkezhetnek úgy, hogy a szemhéj vagy a könnymirigy begyullad, a könnyzacskó gyulladása pedig okozhat nagy ödémát. Ez egyébként az orrmelléküregek gyulladását is jelezheti, ami átterjedhet a szemüregre is. Egy belső szemgyulladás szintén járhat szemhéjödémával. A jellemző ödémás gyulladás úgy néz ki, mint egy rovarcsípés a szem környékén, illetve a halántéknál.

Aztán léteznek hólyagocskás elváltozások, főleg gyerekeknél: ez az úgynevezett nullus com contagiosum, a kis vírusok okozta szemölcsök, amikor gombostűfejnyi kis fehéres göbök keletkeznek a kérdéses területen. Ezeket le kell szedni. Alapvetően egyébként minden szemhéjszéli problémával szemészhez kell menni, nem pedig várni, hogy magától eltűnjön. Léteznek elváltozások, amelyek nem tűnnek rosszindulatúnak, de mégis azok tudnak lenni. Például a vesebetegeknél az alsó szemhéj betáskásodhat, ha a vese nem tudja kiválasztani a vizeletet. Ez nem szemgyulladás, hanem vizenyő, amit a vesebaj okoz. A szemhéj bőre alapvetően laza, és alatta a kötőszövet is az, ami csak hozzájárul a hasonló elváltozások kialakulásához. Ugyanígy, ha a szemüregben daganat van, az is járhat szemhéjvizenyővel.

Térjünk rá az árpákra! Mi a különbség a sima árpa és a jégárpa között?

Alapvető eltérés van közöttük. Árpa esetében a szemhéjban lévő mirigyek betegségeiről van szó: az árpa tulajdonképpen a mirigyek akut gyulladása, amit legtöbbször baktériumok okoznak. Utóbbiak a kötőhártyán és a szemen, a pillák között is élnek, és kórokozók is vannak közöttük, például bizonyos staphilococcus-törzsek.

Az árpa jellegzetes, aránylag jól körülírt duzzanat, ami nem feltétlenül ödémás, de kisebb területen jelentkezhet vizenyő, illetve elsárgásodhat a bőr is, tapintása pedig igen fájdalmas az akut gyulladás miatt. Bármilyen keskenynek tűnik is a szemhéj, a belső felszínén is alakulhat ki árpa, ami pirosodást, gennyesedést okoz. Ilyenkor is orvoshoz kell fordulni, és bizonyos stádiumokban antibiotikummal és kenőccsel orvosolható a probléma. Ha valaki nem megy orvoshoz, magától is kifakadhat a tályog, ráterjedhet a gennyes gyulladás az egész szemhéjra, ami tályogos elváltozásokat okoz, és a gyulladás befelé is haladhat a szemüregbe. Mindez nagyon kellemetlen, hiszen az ínhártyát is áttörheti, ráhúzódhat a vénákra, majd trombózis is kialakulhat, és átterjedhet a koponyaűrön belülre. Ezek szerencsére nem gyakori komplikációk, az árpák többsége magától elmúlik.

Mi jellemző ezzel szemben a jégárpára?

A szempilla tartását megadó lapos kötőszövetes lemezen, a pillahámon úgynevezett tarzális mirigyek helyezkednek el. Ezek a nyákból, zsírból és vízből álló könny zsírösszetevőjét termelik. A sima árpa minden mirigy akut gyulladását jelenti, a jégárpa specifikusan a zsírtermelőkét: arról van szó ilyenkor, hogy a kivezető cső valami miatt elzáródik – például szemhéjszélgyulladás miatt –, így nem tud kiürülni a váladék, a cső pedig kitágul, megduzzad, és egy krónikus gyulladásos határ veszi körbe. Ilyenkor nem maga a duzzanat a gyulladásos rész, hanem körülötte helyezkedik el az érintett zóna. Ez egy igen jól körülírt elváltozás, ami akár ujjbegynyi is lehet, de ha nyomkodják, nem fáj. A jégárpa jó nagyra is megnőhet, és akár látásromlást is okozhat, hiszen miatta megváltozik a szaruhártya görbülete, és cilindert okoz. Ez, miután az árpát eltüntetik, szintén eltűnik. Maga a kezelés gyulladáscsökkentő kenőccsel történhet, de ez mindenképpen nagyon lassan hat, így többnyire műtétileg kivágják az elváltozást. Ez talán félelmetesen hangzik, de gyors, rutinszerű, ambuláns beavatkozásról van szó.

A nem megfelelően álló szempillák szintén vezethetnek irritációhoz és abból fakadó duzzanathoz. A gyerekeknél gyakoriak a vírus okozta szemölcsök, illetve minden korosztálynál előfordulhatnak festékes, pigmentált szemölcsök. Ezeket el kell távolítani, amit nehezít, hogy nem mindig sok bennük a pigment, és így nem is feltűnőek: borsnyi nagyságú elváltozásokról beszélünk, amelyek kiemelkednek a felszínből a pillaszőrök vonalában. A neurofibrómák puha daganatok, amiket el kell távolítani. A jóindulatú tumorokra azért kell odafigyelni, mert a jóindulatú daganatból is lehet laphámrák, ha nem foglalkoznak vele.

Mit kell tudni a rosszindulatú daganatokról?

Ezek közül a basalioma az egyik legismertebb fajta, és ez egyben a szemhéjak leggyakoribb daganatos elváltozása is. Majdnem az esetek felében az alsó szemhéjon, az esetek negyedében a belső szemzugban keletkezik. Eleinte félrosszindulatú, ami infiltratív módon növekszik, vagyis beszűri a környezetét is. Csendben terjed tehát, beszövi az egész szemhéjat, és a szemüreg felé is megindulhat. Áttétet ugyanakkor nem ad. A basalioma nagyon jellegzetesen néz ki, a széle „felhányt”, a közepén kicsi fekély található. Mielőbb orvoshoz kell vele menni, mert ilyenkor könnyebben rekonstruálható a szemhéj, és belülről egyébként is nagyon nehéz kiszedni, az idő előrehaladtával pedig egyre nehezebb. Maga az eltávolítás sebészi úton történhet: legalább 2 milliméterrel nagyobbat kell vágni a daganatnál, ami aztán ki is újulhat később.

Az imént említett laphámsejtes rák gyakori?

Nem, szerencsére nagyon ritka. A rosszindulatú elváltozások közül a basalioma a leggyakoribb, másfelől pedig a melanoma malignum, ami a test minden részén veszélyes. A szemhéj önálló melanomája önmagában ritka, viszont a kötőhártyában is keletkezhet melanoma, ami átterjedhet a szemhéj belső és külső felszínére is. Ilyen esetben akár az egész szem eltávolítására is sor kerülhet. A mirigysejtekből ritka esetben szintén fejlődhet ki rák, ami összetéveszthető a jégárpával vagy a szemhéjszélgyulladással. Mivel ez végzetes áttétet is képezhet, mindenképpen ajánlott orvoshoz fordulni vele.

Forrás: www.mypin.hu