A kialvatlanság negatív hatásai

„Az első lépésként ezer felnőttre kiterjedő vizsgálat alapján összegezhető ez a megállapítás” – mondta G. Németh György, az intézmény igazgatója az MTI-nek. Az elemzések szerint ugyanis a nőkre a családi tűzhely melegen tartása és a munkahelyen való megfelelés kettős kényszere miatt általában fokozott nyomás nehezedik, ami sokszor rejtett, de állandó stresszként zavarhatja a nyugodt alvást.

„A rossz alvásban több más körülmény között szerepe lehet a női szervezet hormonális ingadozását kísérő tünetcsoportoknak is” – tette hozzá G. Németh György. A kutatási program elindítását az igazgató azzal indokolta, hogy a tapasztalat szerint az alvás minősége kihatással van általános közérzetünkre, teljesítményünkre.


„A mai korra jellemző pörgés és a vele járó kaotikus életvitel azonban éppen ellene hat az édesded alvásnak. A mai ember a villany, a tv, a számítógép és egy sor, az álomba szenderedés helyett az ébrenlét elnyújtására csábító technikai vívmány következtében eleve átlagosan két órával kevesebbet alszik, mint a száz éve élt elődje. A gyorsított tempó egészségromboló hatásának ellensúlyozására viszont nem épült be életvitelünkbe valamiféle kultúra, mint például a belső harmóniát elősegítő, naponta akár csak néhány perces meditáció. Így aztán nem meglepő, hogy jelenleg már – Európa más országaihoz hasonlóan nálunk is – minden harmadik ember valamiféle alvászavarra panaszkodik” – magyarázta a szakember. Márpedig a kialvatlanság következményeként az ember ingerültté, türelmetlenné válik, ami egyfajta ragályként terjedve hozzájárul a manapság általánosan tapasztalható ideges közhangulat, a „mérgezett légkör” kialakulásához.

„A társadalmi hatásánál kézzel foghatóbb tény, hogy az alvászavarok következtében évi milliárdos nagyságrendű károk keletkeznek: például a közúti balesetek hat százaléka a volán mögötti elalvásra, a szétszórt figyelemre vezethető vissza” – hangsúlyozta G. Németh György.

„Kedvező fejlemény viszont, hogy a tudomány fejlődésének eredményeként az orvosi diagnosztikában mára lehetővé vált az alvászavarok és a rájuk visszavezethető betegségek alaposabb feltárása és így a gyógyításuk is” – húzta alá a szakember. Más helyeken – például Svédországban vagy Németországban – a foglalkozás-egészségügy részeként a munkahelyi, üzemorvosi vizsgálatok e témára is kiterjednek, nálunk azonban a diagnózishoz az alvás többnyire legfeljebb csak érintőlegesen kerül szóba.

„Pedig bizonyos foglakozásoknál kiemelten fontos a jó alvás képességének megőrzése” – állítja Vida Zsuzsa orvos, neurológus, a program szakmai irányítója. A kutatásban az ő munkáját szív- és tüdőgyógyász, valamint pszichológus is támogatja. „A kamionsofőröknél például a monotónia tűrésének képessége alapvető elvárás, míg az alvászavarra való hajlam olyan fontos rizikófaktor, amelynek felismerésével baleseti tragédiák sokaságát lehetne megelőzni.”

Az alvást tekintve veszélyeztetettek a fokozott stressznek kitett menedzserek is: akiknél a napi gyors döntések meghozatalánál szükség lenne a figyelem összpontosítására, azoknál kialvatlan állapotban nagyobb az esély a baklövésekre. A pilótáknál pedig az időzónák váltásai okozhatnak zavarokat: a biológiai ritmusuk felborulása a rossz alvásban jelentkezhet. „Hasonló a három műszakban dolgozók helyzete is: az ő esetükben a nappali alvásnál különösen javasolt a külvilágot kizáró füldugó használata, a háttérrádiózás és a fények elkerülése” – figyelmeztet a neurológus.

Az alvásdoktor szerint „az alvászavarok orvoslására hatásos a relaxálás, agyunk pihentetésének megtanulása, az elhízás elkerülése, a lemondás az esti nagy evészetekről, a több mozgás beiktatása a napi életmódba”.

Az alvászavarokkal kapcsolatos kutatási program még az elején tart. Az eredményt átadják majd az egészségügyi tárcának, hogy azt a népegészség javítását szolgáló intézkedéseknél felhasználhassák.


Forrás: MTI