Kevesen tudják azonban, hogy a távoli termőhelyekről hozzánk kerülő gyümölcsök (Dél-Európa, a Közel-Kelet, vagy pl. Kína) a 2-3 napos szállítás során megromlanának, ha a leszedés után nem végeznének rajtuk felületkezelést, és nem látnák el felületüket a kiszáradást gátló védőréteggel.
A külső felületkezelés engedélyezett gombaölő hatású növényvédőszerek (például a gombaölő hatású ortofenilfenol, imazilil, tiabendazol stb.) felhasználásával és viaszbevonással történik, de előfordul, hogy növényvédőszer nélkül, csak viaszréteggel vonják be a gyümölcsöt. A viaszréteg lehet mesterséges vagy természetes viasz – utóbbi általában méhviaszalapú. Azt mindenképpen tudni kell, hogy a Magyarországon forgalmazott friss citrusfélék héja biztosan viaszolt.
Azt, hogy a gyümölcsöt csak viaszos védőréteg vonja be, vagy mellette növényvédőszerrel is kezelték-e, a termék címkéjén, vagy az üzletben a hozzá kapcsolódó feliraton, molinón – még a lédig gyümölcsök esetében is – fel kell tüntetni. Ugyanígy azt is közölni kell a vásárlóval, ha a héj fogyasztásra alkalmatlan, mivel a növényvédőszer a héj illóolajához kötődik, és a viaszbevonás miatt később már nem lesz lemosható. Ha a felületkezelésre vonatkozó jelölés nem egyértelmű, javasolt körültekintően eljárni, és a héjat fogyasztásra alkalmatlannak tekinteni.
Gombaölőszerrel biztosan nem kezelt a bio-citrom, -narancs stb., aminek a feliratozására jó példát jelentenek az üzletekben található aszalt vagy kandírozott citrushéj készítmények. Ezek csak felületkezelés nélküli gyümölcsből készülhetnek, ezért süteményeknél javasolt ezek használata a friss reszelt héj helyett. A termék címkéjének ellenőrzésével győződhetünk meg a gombaölőszer-mentességről.