Egy hidegfront, illetve melegfront sokak életét meg tudja nehezíteni. De mit is értünk időjárási frontok alatt? Hányan érzékenyek a frontokra, milyen tünetekre lehet számítani, és hogyan készülhetünk fel rájuk? Ennek a témának járt utána Dr. Draveczki-Ury Ádám és Fülöp Andrea humán-meteorológus.
Fizikailag ezek a jelenségek a légkörben úgynevezett szakadási felületek, amelyek mentén sok meteorológiai paraméter hirtelen megváltozik, „ugrik”. Egyszerűbben és érthetőbben pedig úgy fogalmazhatnék, hogy vannak a légkörben ciklonok és anticiklonok. A ciklonokban a levegő az óramutató járásával ellentétesen összeáramlik, majd középen felfelé. Az anticikonokban ez az egész fordítva működik: nagy területen a levegő leáramlik, majd az óramutató járásával megegyezően szétáramlik. Nekünk a frontok szempontjából a ciklonok fontosak, ugyanis a ciklonokban találjuk a frontokat, szám szerint egy meleget és egy hideget, méghozzá mindig egymás után. Ezekhez a frontokhoz általában speciális csapadékmezők, felhőzet, nyomási és hőmérsékleti mezők tartoznak.
Körülbelül fele-fele az arány, de egyes források szerint ennél többen frontérzékenyek. Magyarországon inkább a melegfrontokra vagyunk érzékenyek. A nők a férfiaknál tíz évvel később, a klimax tájékán válnak frontérzékennyé. A fiatalokra nem jellemző a frontérézékenység, mert a szervezetük rugalmas és jól kezeli a külső behatásokat. Kivételt jelentenek ez alól a csecsemők, akik az anya pocakjából érkezve nem csak az időjárásra, de mindenre érzékenyen reagálnak. Hajlamosít a frontérzékenységre bármilyen krónikus betegség, sérülés, netán műtéti heg. Ilyen esetekben a szervezet nem annyira ellenálló, nehezebben alkalmazkodik a hirtelen változó külső környezethez.
A hideg- és melegfrontra más és más hatások jellemzők, ezért az emberek vagy az egyikre, vagy a másikra érzékenyek. Fokozati különbségek is vannak: vannak, akiknek csak kisebb kellemetlenségeket okoznak a frontok, de olyanok is, akiket „frontbetegeknek” titulálhatunk.
A mi vizsgálataink szerint az elmúlt ötven évben nem volt változás a frontérzékeny emberek számában. De elképzelhető, hogy hosszabb időtávon változni fog a számuk.
Hidegfront esetén a tünetek inkább a front átvonulása után jelentkeznek. Ilyenkor a csökkenő hőmérséklet és páratartalom mellett nő a légnyomás. A leggyakoribb hidegfronti tünetek az alábbiak:
A hidegfrontokat a koraszülések és általában a szülések számának emelkedésével, illetve a szívinfarktusok gyakoribb előfordulásával is összefüggésbe hozták.
Emellett sok hidegfrontra érzékeny ember panaszkodik, hogy a hidegfront után megerősödő széltől fáj a fejük. Ilyenkor az idegrendszer lassabban reagál a külső ingerekre, nő a reakcióidőnk. Fáradékonyság, aluszékonyság jellemző, emellett a hidegfront szédülés okozója is lehet.
Mert növeli a görcshajlamot, és ilyen értelemben véve a szülés is egyfajta görcsnek tekinthető.
A melegfront tünetei már több órával a front átvonulása előtt jelentkezhetnek. Ilyenkor emelkedik a hőmérséklet, nő a páratartalom és csökken a légnyomás; mindezek a vérnyomás csökkenéshez, a pulzusszám emelkedéséhez, esetleg depressziós tünetek, zöldhályogos rohamok, illetve migrénes panaszok gyakoribb előfordulásához vezethetnek.
Ilyenkor mintegy kiéleződik az idegrendszer, csökken az ingerküszöb. A felfokozott idegállapot után a szervezet gyorsan kimerül, emiatt koncentrációs zavarok lépnek fel, a reflexek lassulnak, a reakcióidő megnövekszik. A melegfronti tünetek között nagyobb arányban fordulnak elő mentális tünetek. Emellett fontos megemlíteni, hogy a melegfront fizikai körülményei kedveznek a kórokozók terjedésének, ezért ilyenkor járványok, fertőző betegségek üthetik fel a fejüket.
Inkább azt mondanám, hogy a csecsemők és az idősek érzékenyek. A fiatal társadalomban szerencsére nincs kimutatható frontérzékenység. Ahogy mondtam, a fiatal szervezet könnyebben reagál és alkalmazkodik.
A különböző vérnyomásproblémák, a cukorbetegség, az epilepszia, de ahogy említettem, például a komolyabb műtéteken átesettek, vagy a bármilyen krónikus betegségben szenvedők, illetve a reumások is nehezebben viselik az időjárási változásokat.
A frontok száma kis mértékben csökkenhet Magyarországon, mivel a klímaváltozás megváltoztatja a cirkulációt. Ez jó hír lehet a frontérzékenyeknek. De a klímaváltozás más egészségügyi hatásai sokkal fontosabbak ennél.
Nagyon fontos a testmozgás és az egészséges táplálkozás. A melegfrontra érzékenyek fogyasszanak több A-, B2- és C-vitamint, időnként szódabikarbónát, káliumot és foszfort, egyenek lúgosító, növényi eredetű táplálékokat. A hidegfrontra érzékenyek vegyenek magukhoz sok B1-, D- és E-vitamint, kalciumot, jódot és magnéziumot, de számukra ajánlott a koffein, illetve a húsok, a fehérjében gazdag táplálékok, így például a sajt vagy a tojás fokozott fogyasztása is.
Cikkünk Dr. Draveczki-Ury Ádám Fülöp Andrea humán-meteorológussal készített interjúja alapján készült, amelyet kismértékben átdolgoztunk.