Ha tavasz, akkor méregtelenítés: sokan ugranak fejest ilyenkor nemcsak a mozgásba, a sportba, de a különféle tisztító-, lúgosító- és fogyasztókúrákba is. Mire is jók ezek a kúrák? Van-e hasznuk, vagy többet ártanak, mint amit hoznak? Farkas Nándor dietetikussal beszélgettünk a kérdésről.
Mi értelme van a tavaszi méregtelenítésnek?
A téli időszakban a szervezetnek fokozott energiabevitelre van szüksége a hideg és a kevesebb fény miatt, ezért ezekben a hónapokban átlagosan több nehéz ételt fogyasztunk, mint az év többi szakában. Ez mindenképpen indokoltnak tekinthető, viszont tudni kell, hogy a nehezebb, energia- és kalóriadúsabb ételek nehezebben is ürülnek ki a szervezetből, illetve több salakanyag marad utánuk. Tavasszal éppen ezért mindenképpen érdemes tartani valamilyen tisztítókúrát.
Évente tehát elegendő egy hasonló kúra?
Nem lehet egzakt választ megfogalmazni azt illetően, hány tisztítókúra szükséges egy évben, hiszen az emberek szervezete egyénileg is eltérő, a táplálkozási és mozgási szokásokról már nem is beszélve. Azt azonban nem árt tudni, hogy átlagosan az emberi testben évi 3-4 kilogrammnyi olyan anyag halmozódik fel, ami a szervezet működése szempontjából teljesen felesleges vagy egyenesen káros. Vagyis a kampányszerű tisztítókúrák is hasznosak lehetnek, de a legjobb mégis az, ha mindig fokozottan odafigyelünk arra, mit fogyasztunk.
Miből gyülemlik fel ez a rengeteg szennyezőanyag?
Elsősorban a mindennapokban fogyasztott élelmiszereinkből, pontosabban azokból a mesterséges tartósító anyagokból, vegyszerekből, színezékekből, amiket ezek rejtenek. De ugyanígy a szennyezett levegőből vagy a klórozott, vegyileg kezelt ivóvízből, a háztartási szerekből is lerakódnak különböző méreganyagok az emberi testben. Ezek legnagyobb része az anyagcsere során távozik a szervezetből, az ebben kulcsszerepet játszó vese, máj, tüdő és a bélrendszer munkáját azonban mi is segíthetjük. Ezért fontos a céltudatos, értelmes táplálkozás és időnként a kampányszerű tisztítókúra. Minden efféle kúra azt célozza, hogy a fokozott folyadékbevitel és a leredukált méreganyag-terhelés segítségével megszabadítsa a szervezetet a bent rekedt nem kívánatos anyagoktól. Ugyanakkor érdemes rendszeresen beiktatni az életünkbe ezektől függetlenül is egy-egy gyümölcsnapot, zöldségnapot, amikor az átlagosnál kevesebb méreganyagot juttatunk a testünkbe.
Ha a kúrákat vesszük, milyen módszereket ajánl?
A lehetőségek száma jóformán végtelen attól függően, hogy mire szeretnénk fektetni a hangsúlyt. A veséket fokozott folyadékbevitellel, a májat kevesebb szilárd táplálék fogyasztásával, a beleket rostgazdag, az emésztést fokozó ételek magunkhoz vételével tudjuk kitisztítani, salakmentesíteni. Mindemellett ajánlatos minél többet tartózkodni a levegőn, és sétálni, mozogni, kerékpározni a szabadban. Ez nemcsak a bőrnek, de a tüdőnek és a vérkeringésnek is nagyon jót tesz. A legismertebb és leggyakrabban alkalmazott tisztítókúrák közé az úgynevezett léböjtkúrák tartoznak.
Mi ezek lényege?
A léböjtkúrák során fokozott folyadékbevitel révén feloldjuk a szervezetünk különböző részeiben lerakódott méreganyagokat, „átmossuk” a belső szerveket, az egész testet. Erre a különböző teák, vitamingazdag gyümölcslevek, az ásványvíz vagy a tiszta víz egyaránt alkalmasak. Léteznek direkt erre a célra kifejlesztett vízhajtó teák, de nem feltétlenül van szükség speciális készítményekre, mert a sima zöld tea is kiválóan megfelel a kúrához. Az viszont fontos, hogy citromlevet lehetőleg ne tegyünk bele, ez ugyanis növeli a gyomorsavszintet és ezáltal az étvágyat is. Ugyanezt a szempontot célszerű akkor is figyelembe venni, ha gyümölcslevekkel akarunk tisztítókúrázni. Tehát ne narancslével, grapefruit-lével végezzük a léböjtkúrát, hanem inkább őszi- vagy sárgabaracklével, répalével, ananászlével.
Nem veszélyesek ezek a kúrák?
Ha orvosi felügyelet, orvosi instrukciók alapján, vagy szimplán csak a józan ész keretei között végezzük őket, nem. Fejfájás, hasmenés, esetleg allergiás bőrreakciók persze előfordulhatnak, de ez természetes, e tünetek miatt nem feltétlenül kell abbahagyni a kúrát, hanem még több folyadékot ajánlatos bevinni a szervezetbe. Mindenképpen érdemes szakemberrel konzultálni, mielőtt ilyen, a szervezetet igénybe vevő kúrába kezdünk, az ilyesmi ugyanis nem játék.
Van olyan kúra, ami kizárólag szigorú orvosi felügyelet mellett folytatható?
Általánosságban inkább azt mondanám, hogy akkor cselekszünk helyesen, ha mindenképpen kikérjük orvosunk véleményét, mielőtt bármilyen méregtelenítő kampányba fognánk. Ennek már csak azért is komoly jelentősége van, mert bizonyos esetekben egyáltalán nem szabad ilyen kúrákba kezdeni.
Például mikor?
A serdülőkor befejezte, tehát nagyjából 18-19 éves kor előtt szigorúan tilos mindenféle hasonló méregtelenítő hadjáratba fogni, és ugyanígy terhesen vagy a szoptatás ideje alatt is, de úgy gondolom, ezek azok az esetek, amik maguktól értetődőek. Emellett bizonyos betegségek mellett is veszélyes lehet az ilyesmi, így például cukorbetegek, pajzsmirigy-túltengésben szenvedők, vese- vagy májelégtelenséggel küzdők szintén nem folytathatnak tisztítókúrákat. De egy egyszerűbb vírusfertőzés esetén is jobban tesszük, ha elhalasztjuk a szervezet méregtelenítését. Azon a pár napon, legfeljebb egy-két héten semmi sem múlik, ha viszont nem várunk, szervezetünk még kevésbé lesz ellenálló a kórokozókkal szemben, és szövődmények is könnyebben alakulnak ki.
Milyen méregtelenítési módszerek vannak még?
Mint említettem, a mozgás, a sport minden esetben kiváló méregtelenítő hatással jár, hiszen bőrünkön át az izzadsággal együtt nagy mennyiségű salakanyag is távozik a szervezetből. Elsődlegesen mindenképpen a fizikai aktivitást ajánlom izzasztási célból, de kiegészítésként természetesen a szaunázás, a gőzfürdőzés, sőt, az izzasztó teák is egészségesek. Nagyon ajánlott a hideg-meleg vízzel történő váltott zuhanyzás, hiszen miközben a hideg víz összehúzza a bőr alatt futó hajszálereket, a meleg kitágítja ezeket, amivel nemcsak a keringés, de az anyagcsere is fokozódik. A mozgás emellett a tüdő tisztulását is szolgálja, különösen akkor, ha odafigyelünk a helyes légzéstechnikára.
Gyakran hallani lúgosításról, lúgosító italokról, készítményekről. Ezeknek mi a szerepük?
Az egészségtelen táplálkozás következtében a szervezet sav-bázis egyensúlya gyakran savas irányba tolódik, aminek igen sok kellemetlen következménye lehet a fáradtságtól kezdve egészen a fogak romlásáig, ízületi bántalmakig, hajhullásig és így tovább. Sokan nem is tudják, hogy általános rossz közérzetük oka a szervezetük túlsavasodása. Ilyenkor érdemes változtatni a táplálkozáson, és ha túlsavasodásról van szó – amit az orvos vagy a dietetikus segítségével könnyedén megállapíthatunk –, helye lehet egy lúgosító vagy savtalanító kúrának.
Miből áll ez a kúra?
Ha savtalanítani akarjuk a szervezetünket, célszerű minél több nyers, friss zöldséget fogyasztani és nagyon sok folyadékot inni. Ez minimum napi 3-4 litert jelent. Előírásnak megfelelő mennyiségben a hozzáférhető lúgosító készítmények, italok is kifejtik a kívánt hatást, de nem győzöm hangsúlyozni, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára! Mint minden tisztítókúra, úgy a lúgosítás esetén sem szabad túlzásokba átcsapni, annál is inkább, mert ebben az esetben a szervezetben elraktározott savak további problémákat okozhatnak. A helyesen, lehetőleg szakember segítségével, hozzáértők tanácsai alapján lefolytatott lúgosító kúra viszont komoly eredményekhez vezet. Nemcsak a közérzet javul általa számottevően, de szinte észrevétlenül leugranak a felesleges kilók is, sőt, még a szexuális teljesítőképesség és a termékenység is fokozódik.
Ahogy említette, a kampányszerű kúrák mellett azért a folyamatosság is fontos…
Igen. Csinálhatunk tavaszi és őszi tisztítókúrát, mert előnyünkre fog válni, de az év többi szakaszában is igyekezzünk megfelelően élni és táplálkozni, a tartós egészség garanciája ugyanis az, ha mindig odafigyelünk magunkra és testünk jelzéseire. Késő akkor elkezdeni diétázni, méregteleníteni, mozogni, amikor már rosszul érezzük magunkat vagy betegek vagyunk. Sportoljunk, mozogjunk, legyünk minél többet a friss levegőn, és fordítsunk kellő figyelmet a változatos, vitaminokban gazdag, zsírszegény táplálkozásra. Igyunk sok folyadékot, ne tömjünk magunkba mindent mértéktelenül, nassolás helyett együnk inkább gyümölcsöt, keveset alkoholizáljunk, ne dohányozzunk – ezek a tanácsok banálisnak, közhelyesnek tűnhetnek, de akkor is érdemes őket megszívlelni.
Ha tavasz, akkor méregtelenítés: sokan ugranak fejest ilyenkor nemcsak a mozgásba, a sportba, de a különféle tisztító-, lúgosító- és fogyasztókúrákba is. Mire is jók ezek a kúrák? Van-e hasznuk, vagy többet ártanak, mint amit hoznak? Farkas Nándor dietetikussal beszélgettünk a kérdésről.