Szimpatika – Annyit beszélünk róla, de mi is az immunrendszer tulajdonképpen?

A másik, úgynevezett celluláris rendszer sejtszinten védi a szervezetet. Ennek fő alkotói a T-lymphocyta sejtek, amelyek képesek közvetlenül is megtámadni a testidegen anyagokat.

Az újszülötteknél csak azok az ellenanyagok biztosítják a szervezet védelmét, amelyeket a születés előtt a magzat az anyától kapott. A szervezet saját ellenanyagai és a T-lymphocyták csak azt követően fejtik ki védelmező hatásukat, miután az idegen anyaggal az első találkozás megtörtént. Ez a mechanizmus az alapja a védőoltásoknak is, ugyanis így a testidegen anyagok bejuttatásával megadják a lehetőséget az immunrendszernek, hogy felismerje a legyengített vagy inaktivált formában lévő, egyébként kórokozó baktériumokat vagy vírusokat. A szervezet ezt követően védetté válik, és amikor legközelebb ismét találkozik az adott mikroorganizmussal, már hatékonyan képes védekezni ellene.

A szervezet azonban nemcsak a mikroorganizmusok ellen képes védekezni, de felismeri a testidegen szöveteket is. Olyan is van azonban, amikor ez nem kívánatos: tipikus esete ennek a szervátültetés, amikor a transzplantált személy szervezete, illetve immunrendszere támadást indít a beültetett szerv, szövet ellen. Ezt a folyamatot hívják kilökődésnek. Ennek elkerülésére olyan gyógyszereket (ún. immunszuppresszánsokat) adnak a szervátültetésen átesett személynek, amelyek csökkentik az immunrendszer aktivitását. (Erre elméletileg abban az esetben nincs szükség, amikor a transzplantált személy és a szervadományozó egypetéjű ikertestvérek.)
A daganatos sejtek néha eléggé különböznek a normál sejtektől, így az immunrendszer képes felismerni és megtámadni őket. Sajnos azonban az immunválasz önmagában rendszerint nem elég ahhoz, hogy megakadályozza a daganat metasztatizálódását, azaz szétszóródását a szervezetben.

Forrás: https://www.labtestsonline.hu