Vége a veszélyes kísérleteknek
2012. 11. 09.
Amerikai kutatók az emberi tüdőt modellezve, mikrochipre felvitt élő sejtekkel kezdték meg gyógyszerek tesztelését.
Az új technológia javíthatja a gyógyszervizsgálatok hatékonyságát, miközben csökkentheti az igényt a kísérleti állatokra.
A Harvard Egyetem Wyss Intézetében, amelyben biológia által inspirált mérnöki kutatások folynak, 2010-ben fejlesztették ki az úgynevezett tüdő-a-chipen technológiát. A radírméretű eszköz emberi sejtek felhasználásával készült, és az emberi tüdőhöz hasonlóan működik, a tüdő léghólyagocskái és a felszínükön futó kapillárisok közötti határvonalat másolja le, ahol a gázcsere zajlik.
![](https://szimpatika.hu/public/images/via_editor/cikk/2012/11/lung-chip.jpg)
A gyógyszercégek a technológia segítségével pontosabban megjósolhatják az egyes szerek hatását az emberi szervezetre, még a klinikai próbák előtt azonosíthatják az esetleges problémákat, így csökkenthető a gyógyszerfejlesztés költsége.
"A vezető gyógyszervállalatok rengeteg időt és hatalmas pénzösszegeket fordítanak sejtkultúrákra és állatkísérletekre az új gyógyszerek kifejlesztése során, ám ezek a módszerek sok esetben tévednek annak előrejelzésében, hogy a szer miként hat az emberre" - magyarázta Donald Ingber, a Science Translational Medicine című szakfolyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
A Wyss kutatócsoportja most a GlaxoSmithKline gyógyszercég egyik kísérleti hatóanyagát teszteli a tüdőchipen, amellyel a tüdőödémát modellezik, azt az állapotot, amikor nagy mennyiségű folyadék gyűlik fel a tüdőlebenyekben. A memóriakártyához hasonló eszköz hajlékony polimerből készült, amelyben apró csatornák vannak.
A csatornákat vékony, átjárható membrán választja el, amelynek egyik oldalát emberi tüdősejtekkel bélelték ki, a másik oldalán pedig apró emberi erekből származó, folyadékban lévő kapillárissejtek vannak. Az emberi szövetek légzés közbeni mozgását vákuum alkalmazásával imitálják a mesterséges tüdőben. Mostani tesztjükben a kutatók az interleukin-2 (IL-2) rákgyógyszert vizsgálták, amely tüdőödémát okozhat.
Geraldine Hamilton, a tanulmány egyik szerzője szerint a teszt igazolta azt az elképzelésüket, hogy a szerveket másoló chipekkel képesek lehetnek emberi betegségmodellek létrehozására.
A Harvard Egyetem Wyss Intézetében, amelyben biológia által inspirált mérnöki kutatások folynak, 2010-ben fejlesztették ki az úgynevezett tüdő-a-chipen technológiát. A radírméretű eszköz emberi sejtek felhasználásával készült, és az emberi tüdőhöz hasonlóan működik, a tüdő léghólyagocskái és a felszínükön futó kapillárisok közötti határvonalat másolja le, ahol a gázcsere zajlik.
![](https://szimpatika.hu/public/images/via_editor/cikk/2012/11/lung-chip.jpg)
A gyógyszercégek a technológia segítségével pontosabban megjósolhatják az egyes szerek hatását az emberi szervezetre, még a klinikai próbák előtt azonosíthatják az esetleges problémákat, így csökkenthető a gyógyszerfejlesztés költsége.
"A vezető gyógyszervállalatok rengeteg időt és hatalmas pénzösszegeket fordítanak sejtkultúrákra és állatkísérletekre az új gyógyszerek kifejlesztése során, ám ezek a módszerek sok esetben tévednek annak előrejelzésében, hogy a szer miként hat az emberre" - magyarázta Donald Ingber, a Science Translational Medicine című szakfolyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
A Wyss kutatócsoportja most a GlaxoSmithKline gyógyszercég egyik kísérleti hatóanyagát teszteli a tüdőchipen, amellyel a tüdőödémát modellezik, azt az állapotot, amikor nagy mennyiségű folyadék gyűlik fel a tüdőlebenyekben. A memóriakártyához hasonló eszköz hajlékony polimerből készült, amelyben apró csatornák vannak.
A csatornákat vékony, átjárható membrán választja el, amelynek egyik oldalát emberi tüdősejtekkel bélelték ki, a másik oldalán pedig apró emberi erekből származó, folyadékban lévő kapillárissejtek vannak. Az emberi szövetek légzés közbeni mozgását vákuum alkalmazásával imitálják a mesterséges tüdőben. Mostani tesztjükben a kutatók az interleukin-2 (IL-2) rákgyógyszert vizsgálták, amely tüdőödémát okozhat.
Geraldine Hamilton, a tanulmány egyik szerzője szerint a teszt igazolta azt az elképzelésüket, hogy a szerveket másoló chipekkel képesek lehetnek emberi betegségmodellek létrehozására.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
- Ha próbára tesz a hőség
- Utazás ételallergiával
- Miért vagyunk boldogabbak, ha nyaralunk?
- Az első csonttörést újabb követheti, ha csontritkulás áll a hátterében
- 6 esti szokás, amitől boldogan indul majd a reggel
- Ingadozó testsúly, rossz közérzet, hiányzó nyári csúcsforma?
- Ezért fáradtak nyáron a magyarok
- Egészségünk „ujjlenyomata”, a mikrobióta
- Egy új korszak apái
- Janicsák Veca: „Tartani az egyensúlyt testben és lélekben”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!