Szimpatika – Lángoló ország

Mik a leggyakoribb okozói az erdő- és bozóttüzeknek?

Az erdőtüzek, mezőgazdasági tüzek és avartüzek keletkezésének oka szinte minden esetben valamilyen emberi tevékenységre vezethető vissza. Előfordulnak olyan esetek, amikor szándékosan okoznak kisebb-nagyobb szabadtéri tüzeket. Száraz időszakok során fokozott a szabadtéri tüzek kialakulásának veszélye: akár egy gondatlanul eldobott égő cigarettacsikk is okozhat több tíz hektáron komoly károkat. Ugyanilyen veszélyt hordoznak magukban a szabálytalanul gyújtott tábortüzek vagy a nem jól karbantartott mezőgazdasági gépek is. Hazánkban tavasszal és nyáron jellemző, hogy jelentősen megemelkedik a szabadtéri tűzesetek, illetve a betakarítás időszakában a mezőgazdasági területeken keletkezett tüzek száma.

Mit tehet az, aki észreveszi, hogy ilyen tűz van kialakulóban? Hogyan segítsünk a szakemberek megérkezéséig?

Abban az esetben, ha valaki tüzet észlel a szabadban, azt haladéktalanul jelezze a 105-ös vagy a 112-es segélyhívó számokon. Száraz időszakban rendkívül gyorsan terjedhetnek tovább a szabad területeken keletkezett tüzek, ezért is fontos, hogy a lehető leghamarabb tudomást szerezzenek róla beavatkozó tűzoltó egységeink. Kisebb tüzek esetén, ha rendelkezésre állnak az oltásra alkalmas eszközök (víz, kézi oltóberendezés stb.), megkezdhetik a tűz oltását, de ebben az esetben is először jelezzék azt az ügyeleti szolgálataink felé, és kérjenek tájékoztatást az oltás megkezdésének lehetőségeiről. Elsősorban azonban a megelőzésben segíthetnek az állampolgárok azzal, hogy betartják a tűzgyújtásra vonatkozó előírásokat és a hatóságok által előírt korlátozásokat.

Mekkora károkat okoznak az ilyen tüzek? Mikor a legveszélyesebbek?

Az utóbbi idők legnagyobb tüzében, amely Bugacon keletkezett májusban, több mint 1100 hektárnyi erdős, bokros terület égett le, és a tűz oltása hat napig tartott. A lángok megfékezésén naponta körülbelül száz hivatásos tűzoltó, valamint a környékről érkezett önkéntesek és civilek dolgoztak. A helyenként gyalogosan megközelíthetetlen ősborókást és erdőt helikopterről is oltották. Egy ekkora kiterjedésű tűz eloltása rendkívül költséges, akár több tízmillió forintba is kerülhet, de a legkisebb beavatkozás is 50-100 ezer forintos kiadást jelent. A bugaci erdőtűz oltása kiemelkedően magas költségekkel járt, az eddigi számítások szerint közel 70 millió forintba került. Az elmúlt évek legjelentősebb erdőtüzénél példaértékű összefogással álltak helyt hivatásos és önkéntes tűzoltók, a környék erdeit kezelő erdőgazdaság és a nemzeti park munkatársai, a Magyar Honvédség és civilek egyaránt.

Egy hektár erdőterület pusztulásával összességében akár tízmillió forintos kár is keletkezhet. Jelentős az erdészetek tűzoltási költsége is, hiszen a közvetlen tűzoltói munka után az erdőgazdálkodó adja a területen akár egy hétig is működő tűzőrséget. Az új erdő létesítése, az erdőterület műszaki helyreállítása 6-12 évet is igénybe vehet, és hektáronként több millió forintos költséget jelent. Egy idős erdő ökológiai szempontból történő regenerálódása akár 50-100 évig is eltart. Védett területeken a természeti kár eszmei értéke mindezen tételeknél nagyságrendileg nagyobb is lehet.

Az erdőtűz kockázata jelentősen függ az időjárási viszonyoktól is. Erdőtűzveszélyes időszakban a vidékfejlesztési miniszter vagy az erdészeti hatóság tűzgyújtási, illetve látogatási tilalmat rendelhet el egyes erdőkben, vagy akár az ország összes erdejében. Tűzgyújtási tilalom esetén az erdőkben – beleértve a kijelölt tűzrakó helyeket is –, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül sem szabad tüzet rakni!

Hollywoodi filmekben, és híradásokban gyakran lehet látni, hogy nagy helikopterekkel, repülőgépekkel oltják a lángoló erdőt. Magyarországon milyen eszközökkel tudnak harcolni a tűz ellen? Szükséges-e, tudunk-e egyáltalán ilyen módszerrel oltani?

A katasztrófavédelem tűzoltó egységei rendelkeznek mindazon eszközökkel, amelyekkel hatékonyan tudnak fellépni kisebb és nagyobb szabadtéri tűzeseteknél. Ezek olyan tűzoltó gépjárműveket jelentenek, amelyek képesek megbirkózni a nehéz tereppel, vízszállítókat a vízhiányos területek ellátása érdekében, valamint kéziszerszámokat és oltóberendezéseket a csak gyalogosan megközelíthető területek oltásához. Mindezek mellett rendelkezésre állnak együttműködési megállapodások alapján igénybe vehető, a tűz oltásánál használható helikopterek is.

Legszebb városaink – köztük Buda is – zöldterülettel vannak körülvéve. Hogyan tudnának egy ilyen kényes helyen tomboló tüzet megfékezni?

Ilyen esetekben is jól alkalmazhatóak egységeink, itt inkább a lakóépületek, forgalmasabb közlekedési útvonalak és a közművek jelenléte állítja komoly kihívás elé a tűzoltókat. Nemcsak maga a tűz, hanem a füst is problémát jelenthet ilyen környezetben. A látótávolság csökkenése miatt forgalomkorlátozásokra is lehet számítani, valamint a közművek sérülése esetén a szolgáltatásban jelentkező fennakadásokra.

A globális felmelegedésről már-már naponta hallani valamilyen formában. Észrevehető ennek hatása a magyarországi tüzek esetében? Hogyan változott az ilyen vészhelyzetek gyakorisága az elmúlt pár évtizedben?

A szélsőséges meteorológiai jelenségek hatása a tűzesetek alakulásában is kimutatható. Összességében a tűzesetek száma az elmúlt húsz év adatai alapján kismértékben növekedett, azonban az egyes évek jelentős mértékű eltérést is mutathatnak. Például idén tavasszal két és félszer annyi szabadban keletkezett tűz volt, mint tavaly a hasonló időszakban.