Tíz tévhit az evésről

Az erős árt a gyomornak.
A paprika, chili, bors vagy curry antibakteriális hatású, ezáltal segíti az epe és a máj munkáját. Csak akkor árt, ha a gyomor egyébként is érzékeny.

A nyersen fogyasztott zöldség egészségesebb, mint a főtt.
Bizonyos zöldségfajták, a burgonya, zöldbab vagy padlizsán, tartalmaznak méreganyagokat is, amiket csak a főzés semlegesít. A répa vitaminjai is csak gyenge párolás után válnak hasznossá a szervezet számára.

A spenót tartalmazza a legtöbb vasat.
Generációk nőttek fel úgy, hogy a vasban állítólag igen gazdag főzelékkel tömték őket gyerekkorukban. E nyomelem azonban háromszor nagyobb adagban van jelen a hüvelyesekben, a fehérbabban vagy a lencsében.

A friss zöldség tartalmazza a legtöbb vitamint.
Igaz, ha valóban frissen, a szedéskor fogyasztjuk. Az érzékeny leveles zöldségek, mint például a spenót, hűtőszekrénybe téve gyorsan veszítenek vitamintartalmukból. Akkor már jobb a mélyhűtött zöldség.


A nassolás hizlal.
Ez sem igaz egészen. Brit kutatók megállapították, hogy a nassolást automatikusan kevesebb mennyiségű főétkezéssel egyenlítjük ki.

Az édesítőszer használata fogyaszt.
Inkább hizlal, mondják a táplálkozáskutatók. A cukorpótlók ugyanis erős éhségérzetet váltanak ki.

A margarin kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a vaj.
Mindkettőnek nagyjából egyforma a kalóriaértéke. Az úgynevezett diétás margarinokon nem azért van a „diétás” felirat, mert kevesebb zsírt tartalmaznak, hanem mert speciális összetevőjük több egészséges telítetlen zsírsavat szállít, ezáltal véd az érelmeszesedéstől.

A szárnyashús soványabb, mint a sertéshús.
Tévedés! Egy sült csirke bőre 17,5 százalék zsírtartalommal bír, míg egy sertésszelet csak 2 százalék zsírt tartalmaz. (De a csirkemell bőr nélkül: 1 százalék.)

A sör „kalóriabomba”.
A sör valójában kevés kalóriát tartalmaz: egy korsó csak 218, míg ugyanennyi mennyiségű vörösbor kb. 340 kilokalóriát jelent.

A legjobb fogyókúra, ha naponta csak egyszer eszünk.
Nem igaz. Ilyenkor a test takaréklángra kapcsol, és kevesebb kalóriát használ el. Jobb, ha háromóránként eszünk valami keveset. Az is fogyhat, aki többet eszik. Legalábbis, ha ballasztanyagban gazdag, zsírszegény kosztot fogyaszt (teljes őrlésű gabonából készült kenyeret, gyümölcsöt és zöldséget).

Vannak divatos, és vannak gyerekkorunk óta belénk nevelt képzeteink bizonyos ételekről, azok hatásáról, egészséges, vagy éppen egészségre ártalmas mivoltáról. Lássunk néhányat ezek közül.