Ahol csak a bivalyok járnak…

2012. 08. 10.
A tiszai táj egykor nyüzsgött a madaraktól, legelő állatok seregeitől. A vízben halak sokasága ficánkolt, de az elégedett halászok és a földjeiket művelő gazdák is az ártér képének részei voltak. A természetes adottságoknak megfelelő gazdálkodás folyt itt, a legelők, rétek, mocsarak, gyümölcsligetek, erdők egyvelege nemcsak a helyi lakosok megélhetését biztosította, de a folyó is meg tudta őrizni értékeit. Az ember azonban a több száz éves harmónia után megpróbálta összemérni erejét a természettel.

Az ember számára a megélhetési forrást a folyó és ártere biztosította. A halászat, az ártéri gyümölcsösök a mindennapi élet elemei voltak. A 19. század derekától azonban új szántóföldek jöttek létre, és sajnos a természetes adottságokat sokszor figyelmen kívül hagyták, és megműveltek olyan területeket is, amelyek korábban mocsaras élőhelyek, legelők voltak. A szabályozások is tovább rontották a folyó esélyeit, a Tiszát megfosztották kanyarulataitól, árterétől, és töltések közé szorították. Ezzel a dinamikája is teljesen megváltozott. A korábbi ártér képe átalakult, jelentősen csökkent az itt élő fajok száma, ami egyúttal a folyó gazdasági értékének csökkenésével is együtt járt.

A gyümölcsligetek és természetes erdők gyakorlatilag eltűntek, és megjelentek a gyorsan terjedő tájidegen növények, melyek kiszorították a hazai fa- és cserjefajokat. Az egykor tökéletesen működő természetes egyensúly teljesen felborult. Ma már világjelenség, hogy az ember figyelmen kívül hagyja az élővilág igényeit, és így a korlátok közé szorított természeti erők nem képesek megőrizni saját kincseiket. Ezáltal az ember sem képes már a saját hasznára fordítani a környezet adta lehetőségeket, és az időnként „kitörő” erő kezelésére sincs felkészülve.
Ennek helyreállításán dolgozik több éve a világ egyik legnagyobb természetvédelmi szervezete, a WWF. 2007-ben a szervezet hazai csapata, a WWF Magyarország egy olyan programot indított el egy kis faluban, Tiszatarjánban, amelynek célja a természetvédelem és a gazdaság érdekeinek összehangolása volt. A Tiszaújvárostól nem messze található Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községben egykor a Tisza ártere biztosította a megélhetést a tarjáni családoknak. A WWF Magyarországnak az volt a célja, hogy egy újfajta megoldással, gazdasági együttműködéssel állítsa helyre a Tisza árterének régi értékeit.

A falu egy elszegényedett térség része, ahol a munkahelyteremtés is problémát jelent. A WWF koordinálásával nekiálltak a területek jelentős részét elborító tájidegen gyalogakácot kiirtani, mivel a növény tökéletes alapanyag zöldenergia előállításához. Az elszaporodott idegenhonos cserjéket az önkormányzat helyi munkaerő alkalmazásával levágja, kévékbe köti, majd a hullámtéren összegyűjtött biomassza-alapanyagot a falu közintézményeiben elhelyezett kazánokban hasznosítják, így biztosítva a fűtést és a meleg vizet. Így a projekt segítségével csökkentek az energiaköltségek, és a településen új munkahelyek nyíltak.
A falu két karizmatikus vezetője, Bögre Lajosné polgármester (akit mindenki csak Babának szólít) és Burainé Hajdú Éva jegyző fogta össze a munkát, koordinálta a folyamatokat, és vágott bele az egyedi vállalkozásba.

A megtisztított területek egy részén energiaültetvényeket hoznak létre, kizárólag hazai fafajtákból. A hullámtér fennmaradó részét pedig érintetlenül hagyják, ezzel a vizes élőhelyekkel és fás legelőkkel tarkított vadregényes területet visszakapja a természet. Ember nem műveli, csupán az ide telepített vízibivalyok és magyar szürke marhák tartják rendben, hogy a korábban levágott gyalogakác ne jelenjen meg újra. A természetes folyamatok évek alatt beindultak, magára talált az élőhely, és újra benépesedett. A vízi madarak ismét otthonra leltek, sőt a WWF Magyarország 2008-ban még néhány hódcsaládot is betelepített.

A bivalyok lakta területet ma bárki megtekintheti[w2] , és a későbbiekben egy kilátó építését is tervezik, hogy az ökoturizmus számára még vonzóbb úti cél legyen Tiszatarján. Ez nem utolsósorban az elszegényedett település gazdaságát is fellendítheti. Az ebből származó bevétel mellett persze a projekt munkahelyteremtő képessége és a biomasszából származó olcsó energia jelentik elsősorban a gazdasági hasznot.

A WWF Magyarország emellett a tarjáni lakosság szemléletformálására is nagy hangsúlyt fektet, és ennek jegyében itt rendezik meg 2008 óta a Nagy Ugrást, amely az élővizek ünnepe – ilyenkor Európa-szerte egyszerre vetik be a vízbe magukat az emberek.

A Nagy Ugrás célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a folyók, holtágak, vizes élőhelyek rossz állapotára, az emberek és a folyó kapcsolatának megszakadására. Ez idén július 8-án lesz, ezt megelőzően, 6-tól kezdve pedig Tarjánban rendezik meg Magyarország első igazi ökotudatos rendezvényét is. A Föld!Föld Fesztivál a kistérséget felzárkóztató program részeként szeretné felhívni a figyelmet Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű, de legaktívabb régiójára. A fesztivál keretében az idelátogatók megismerhetik a térség lakóit, az őket körülvevő világot, és egész napos ingyenes programokon és koncerteken vehetnek részt, továbbá a helyiek vendégül látják őket a saját portájukon. A fesztivál keretein belül pedig az ugrás mellett a WWF Magyarország projekt-területe is megtekinthető.

„Ez persze csak egy kis sikertörténet, nem befolyásolja a Tisza menti régió egészét. A projekt azonban pont azért különleges, mert a Tiszatarjánban kialakított mintaterület egy olyan gazdasági modellt mutat be, amely számos település gyakorlatába átültethető” – nyilatkozta Vaszkó Csaba, a WWF tiszatarjáni projektjének vezetője.

A program lényege éppen az volt, hogy egy olyan mechanizmust hozzon létre, amely egy mintaterület alapján máshol is megvalósítható, és így nagyobb területek bevonásával valóban változtasson az árterek képén, és megoldást nyújtson az elszegényedett kistérségek problémáira. Sok Tisza-parti település hasonló gazdasági helyzetben van. A WWF szeretné, ha idővel ezek is olyan természetvédelmi programot indítanának, amely bevételt is termel, miközben egy mindenki által élhetőbb környezetet hoz létre.

A következő tervezett lépés tehát, hogy Tiszatarján mellett több település is elinduljon a kijelölt úton, amelyek azután a hullámtéren megtermelt biomasszát tudják hasznosítani a helyi iskolában, óvodában és más közintézményekben. Ehhez persze sok víz folyik még le a Tiszán, de a WWF projektjének sikereit egyértelműen mutatja a tiszatarjáni példa. A jövő generációinak vitathatatlanul lételeme lesz, hogy megtanulja tisztelni a természetet.

 

 

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!