Szimpatika – Teljes kiőrléssel alakunk megőrzése érdekében

A teljes kiőrlésű liszt tápanyagtartalma jóval magasabb finomított társáénál: sokkal több benne az élelmi rost, az antioxidáns, a fehérje, az ásványi anyag (magnézium, mangán, foszfor és szelén) és a vitamin is (B6-vitamin, E-vitamin).

A Harvardi nővérek egészségügyi vizsgálatából kiderült (Harvard Nurses Health Study, 75.000 12 évnél idősebb nő részvételével végzett vizsgálat), hogy a jelentős mennyiségű teljes kiőrlésű gabonából készült termeket fogyasztó nők testsúlya kisebb, mint azoké, akik nem fogyasztanak ilyen élelmiszereket. A jellemzően finomlisztet tartalmazó étrend tehát hozzájárulhat a testtömeggyarapodáshoz. Azoknak a nőknek a szervezetében, akik ügyeltek arra, hogy napi étrendjük sok rostot és teljes kiőrlésű gabonafélét tartalmazzon, jóval kisebb (49%) eséllyel halmozódott fel súlyfelesleg. Emellett a Nestlé svájci kutatóközpontjában (Nestlé Research Center) végzett kutatások alátámasztották, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata is csökkenthető, ha tudatosan és következetesen teljes kiőrlésű gabonaféléket fogyasztunk.

Számos teljes kiőrlésű gabonafajtát ismerünk, ilyenek többek közt a vadrizs, a rozs, a quinoa, az amaránt, a hajdina, a bulgur, a tönkölybúza, a köles, a zab.

-          Quinoa: Az Andokból származó zöldségnövény a mángold és a cékla rokona. Számos, az emberi szervezet számára esszenciális aminosavat tartalmaz.

-          Hajdina: A rebarbara közeli rokona lévén nem gabonaféle, de tápanyagtartalma és megjelenése miatt a gabonafélék között is számon tartjuk. Nagy mennyiségű rutint tartalmaz, ami az antioxidánsok egy olyan csoportja, ami a vérkeringés javítása mellett megakadályozza a koleszterin érfalra történő lerakódását.

-          Bulgur: A megfőzött, szárított, majd apró darabokra tört búzaszemek megnevezése. A Maghreb térség országai és a közel-keleti konyha alapvető élelmiszere, gyakran durum búzából készítik. Ennek a nagy mennyiségű rostot tartalmazó gabonafélének igen rövid a főzési ideje.

Hidratáció – avagy mennyi folyadékra van szükségünk

Fejfájás, fáradékonyság, szájszárazság, szédülés, csökkenő szellemi teljesítmény? Melyikünk szeretné épp a nyaralás alatt magán érezni a kiszáradás jeleit, vagy olyankor, amikor egy kollegánk helyettesítése miatt még több munka zúdul a nyakunkba? Márpedig nyáron észrevehetően többet izzadunk, mint hűvösebb időszakokban, hiszen a verítékezés nélkülözhetetlen szerepet tölt be testhőmérsékletünk szabályozásában. A meleg hónapokban a vizelettel, a kilélegzéssel és a verejtékezéssel 3 liternyi, esetleg még több folyadékot is leadhatunk, mindez nagy ásványi anyag veszteséggel is jár. Ezek pótlása létfontosságú, mivel hiányában vízháztartásunk egyensúlya felborulhat.

A folyadékigény felnőtteknél 20°C átlaghőmérsékletnél 2 liter/nap, 30°C esetében 3 liter/nap, 40°C-nál pedig legalább 4 liter/nap. E folyadékszükséglet fizikai aktivitás és fokozott hőség hatására ennél tovább is nőhet. Ebbe a mennyiségbe természetesen a táplálékunkkal elfogyasztott víz is beleszámolható. Folyadékigényünket ezen kívül az időjárás, az éghajlat és a páratartalom is tovább módosítja.