Hogyan terjed az agyhártyagyulladás, és melyek a tünetei
Módosítva: 7/23/2012 Szerző: Szimpatika 3 perc BetegségekagyhártyagyulladásBakteriális fertőzés
A meningococcus baktériumokat a nyál közvetíti köhögéskor, tüsszentéskor, csókolózáskor, hasonlóan sok más légúti kórokozóhoz. Emberről emberre terjedhet, ezért kapta a betegség a megkülönböztető nevét: járványos agyhártyagyulladás. Gyorsabban terjedhet a fertőzés olyan, helyeken, mint a különböző nyári fesztiválok, ahol a fiatalok keveset alszanak, sokat buliznak, ezért szervezetük kimerül, immunrendszerük gyengül. Ráadásul az a generáció, amely ezeket a szórakozóhelyeket látogatja, nem rendelkezik védelemmel, hiszen ők még nem kapták meg a ma már elérhető oltást.
A meningococcus baktérium által okozott betegség legfontosabb tudnivalóiról az Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi Osztálya ad összefoglalót.
Mi jellemző a betegségre?
Ritka betegség, az utóbbi időben évente átlagosan 35-40 megbetegedést jelentettek Magyarországon. Két formában jelentkezhet, agyhártyagyulladás vagy vérmérgezés képében. A kórokozóval fertőződött személyek többsége azonban nem betegszik meg, csak tünetmentesen hordozza egy ideig a baktériumot a torkában, addig, amíg az immunrendszere ki nem alakítja a kórokozóval szembeni védelmet. Egyes esetekben (meghatározott immunbetegségek, léphiány, aktuálisan: vírusfertőzés, fizikai kifáradás, alkoholfogyasztás stb. következtében) csökkent védekező képesség esetén a baktérium nem marad meg a nyálkahártyán, hanem a meggyengült védekezés következtében képes belépni a szervezetbe, és a véráram útján szétterjed.
Mennyi a lappangási ideje, mik a tünetei? Azokat a fertőzés után hány nappal lehet észlelni és mit kell ilyenkor tenni?
A bakteriális fertőzés lappangási ideje 2-10 nap. Az agyhártyagyulladás tünetei lázzal, levertséggel, fejfájással kezdődnek. Tünetei idősebb gyermekeknél illetve felnőtteknél: kezdetben gyakran hányinger, magas láz, fejfájás, levertség, a későbbiekben tarkómerevség, fénykerülés, eszméletvesztés. Gyanú esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.
A betegség súlyosabb formája a vérmérgezés. Ilyenkor – még az agyhártyagyulladás kialakulása előtt – a véráramba került kórokozók hihetetlen gyorsasággal szaporodni kezdenek, és a hajszálerek elzáródásához vezetnek, a fontos szervekben illetve a bőrön bevérzések, majd szövetelhalások alakulnak ki.
Hogyan fertőz, hogyan lehet elkapni?
A bakteriális agyhártyagyulladást okozó baktériumok közül a meningococcus baktérium emberről emberre terjed, a nyál közvetíti köhögéskor, tüsszentéssel és csókolózással.
Mennyire súlyos ez a betegség? Hogyan lehet kezelni? Mi történik, ha nem kezelik időben?
A meningococcus okozta agyhártyagyulladás/vérmérgezés súlyos betegség, amely néhány óra vagy 1-2 nap alatt fejlődik ki. A betegség kezelése antibiotikummal történik. A korai felismerés a beteg életét mentheti meg.
Van-e ellene védőoltás?
A meningococcus okozta megbetegedések hosszú távú megelőzésének hatékony módja a védőoltás.
A meningococcus baktérium két típusa ellen (A és C) több oltóanyag is forgalomban van. Gyakran okoz fertőzést a B csoportú meningococcus is, amely ellen azonban nem áll rendelkezésre hatásos védőoltás. Az oltóanyagot a háziorvos, házi gyermekorvos vagy csecsemőgyógyász szakorvos írja fel receptre, és adja be mindazoknak, akik ezt kérik.
Hazánkban a meningococcus-C elleni védőoltás a hazai tapasztalatok és a nemzetközi ajánlások figyelembevételével az alábbi csoportoknak ajánlott:
- zárt közösségekben élő gyermekek és fiatal felnőttek (pl. kollégiumok, bentlakásos iskolák, nevelőotthonok);
- új közösségbe kerülő 14-25 év közötti fiatalok (pl. beiskolázás előtt);
- az invazív betegség szempontjából fokozott kockázatnak kitett (pl. zsúfolt szórakozóhelyeken, tömegrendezvényeken megforduló) fiatalok számára;
- egészségi állapotuk miatt (pl. betegség vagy gyógyszeres kezelés miatt fennálló immunhiány) fokozott megbetegedési hajlammal rendelkező személyek életkortól függetlenül.
A védőoltáson kívül milyen módon lehet megelőzni a fertőzést?
Meningococcus okozta megbetegedés gyanúja esetén a beteggel szoros kapcsolatban élők a betegség kialakulásának veszélye miatt, a rövidtávú megelőzés érdekében antibiotikumot kapnak, amelyet az népegészségügyi szolgálat ingyenesen biztosít azoknak, akiknek indokolt. Az intézkedések meghatározott eljárásrend szerint történnek. A beteg közvetlen hozzátartozói gyakran már a kórházban megkapják a megelőző gyógyszeres kezelést. Azok felderítését, akik a beteggel a családban vagy egyéb közösségben érintkeztek (zsúfolt együttlakás, együtt alvás, huzamosabb ideig zárt légtérben való közös tartózkodás), a népegészségügyi szolgálat végzi.
Mindazok számára, akik nem kerültek közvetlen kontaktusba, szoros kapcsolatba a beteggel, a megelőző gyógyszeres kezelés nem szükséges.
Okoz-e bármilyen maradandó károsodást a betegség?
Ha időben felismerésre kerül a betegség és gyorsan megfelelő kezelést kap a beteg, jó esélye van a teljes gyógyulásra.
Okozhat-e ez a baktérium járványos megbetegedést?
A meningococcus baktériumokat a nyál közvetíti köhögéskor, tüsszentéskor, csókolózáskor, hasonlóan sok más légúti kórokozóhoz. Emberről emberre terjedhet, ezért kapta a betegség a megkülönböztető nevét: járványos agyhártyagyulladás.
Ennek a létrejöttéhez azonban szoros kontaktus szükséges, a nyálkacseppek közvetlen átadása (csókolózás), vagy gyakori, ismételt érintkezés (zsúfolt együtt lakás, együtt alvás) az előfeltétele.
Jelenleg milyen a járványügyi helyzet?
A betegség leggyakrabban a téli-tavaszi hónapokban fordul elő. Ebben az évben január és március között 38, áprilisban 3, májusban öt megbetegedés fordult elő. Júniusban és júliusban eddig egy-egy megbetegedésről szerzett tudomást a népegészségügyi szolgálat. A megbetegedések szórványosak voltak, közöttük nem volt járványügyi kapcsolat.
Forrás: Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi Osztály