Szimpatika – Hogyan éljünk száztíz évig?

A százéves kort elértek, vagy azt meghaladók általában és alapvetően egészségesek. Persze, a korukhoz képest, hiszen legtöbbször már gyenge a látásuk és a hallásuk, korlátozott a mozgásképességük is. Gyakran azonban hosszú életük során elkerüli őket a komolyabb betegség, szinte végig aktív életet élnek. A Guinness-rekordok hivatalos álláspontja szerint egy amerikai hölgy, Besse Cooper a világ legidősebb embere. Saját elmondás szerint hosszú életének titka a jó étel és a sok szabad levegő. És az, hogy mindig csak a saját dolgaival foglalkozott. Besse a fokhagymára, az olívaolajra, a zöldségekre esküdött.

A barátnőm nagymamájának szülinapjáról jutott az eszembe, hogy beszélnünk kellene arról, hogyan élhetünk, élhetünk-e 110 évig egészségesen. Attól félek, mifelénk aligha. Magyarországon a születéskor várható élettartam 74 év. Közel tíz évvel kevesebb, mint mondjuk Japánban, és nyolccal kevesebb, mint Ausztriában. Szeretjük ezért a gazdasági helyzetünket meg a romló egészségügyi szolgáltatásokat okolni. S ha ezt tesszük, részben igazunk is van.

De csak részben.

Mostanában bármelyik újságot kézbe veszem, bármelyik rádióadót bekapcsolom, a hírek között biztosan hallok, olvasok valami rémisztőt az egészségügyet érintő szigorításról. Gyógyszerkassza-elvonásról, kórháziágyszám-csökkentésről, egészségügyi intézmény bezárásról. Arról, hogy tavaly még 360 milliárd forint jutott gyógyszertámogatásra, jövőre már csak 140 milliárd fog. Egyik héten a fiatal orvosok elvándorlásáról szóló hírekkel van tele a sajtó, másik héten a cukorbetegek megregulázásával. Beszélnünk kell az egészségünkről tehát. Az egészségünkről, amely függ a gazdasági helyzettől, a kórházak, s a bennük dolgozók színvonalától. Függ a génjeinktől, meg attól is, hogy az ország mely pontján születtünk.

De nem csak ezektől.

Azonos életkorú emberek fizikai és szellemi teljesítőképessége nagyon különböző lehet. Bármilyen kondícióban vagyunk, bármennyire elkerülnek a betegségek, szinte biztos, hogy biológiai életkorunk nem egyezik meg kronológiai életkorunkkal. Sejtjeink öregedését ugyanis sok minden befolyásolja. A genetikai hajlam, a külső környezet károsító hatásai, például az UVA-sugárzás, vagy a nehézfémek, növényvédő szerek és egyéb toxikus anyagok szervezetbe kerülése, a rendszeres mozgás hiánya, a stressz, az elégtelen mennyiségű és minőségű alvás, a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, a kevés természetes napfény, és az étrend. Egészségi állapotunk sok rajtunk kívül álló, általunk megváltoztathatatlan dologtól, körülménytől függ.

De nem csak attól.

Lássuk először a külső körülményeket. Magyarországon nagyon kevés járulékfizető befizetéseiből kell fenntartani egy drága rendszert. Csakhogy 100 egységnyi befizetésből nem lehet 103 egységnyit kifizetni. Ezért nem juthat hozzá mindenki, legalább is nem rögtön, a legdrágább és legkorszerűbb vizsgálatokhoz, illetve terápiákhoz. A diagnosztikához és gyógyításhoz használt nyugati berendezések ugyanis nagyon drágák. Sokkal több pénzt kellene költeni a megelőzésre. Arra, hogy mindenki elmehessen a korcsoportjának megfelelő szűrésekre, évenkénti laborvizsgálatra, belgyógyászati, kardiológiai vizsgálatra, hasi ultrahangra, rákszűrésekre, mellkasröntgenre. Egy megfelelő protokoll szerint. Jó lenne, ha elmehetne, és ha el is menne. Egyik feltétel sem teljesül. Pedig olcsóbb volna, mint a már kialakult betegséget gyógyítani.

Vegyük például a daganatok terápiáját. A tüdőrák annak ellenére a daganatos halálozás vezető okai közé tartozik mind férfiaknál, mind nőknél, hogy az egyik leginkább elkerülhető betegség lenne. Ha kevesebben dohányoznának és többen mennének el az évenkénti tüdőszűrésre, biztosan csökkenteni lehetne a halálhoz vezető megbetegedéseket. A tüdőszűrő berendezések azonban régiek. Azt viszont jelzik, ha valami nem stimmel. Ezért ilyenkor az orvosok tovább küldik a beteget megbízhatóbb diagnosztikára. Például CT-re. Igaz, hogy hetekig kell várni a vizsgálatra. De ingyen van. Van olyan magán-CT is, amire elég délelőtt bejelentkezni ahhoz, hogy egy délutáni időpontot kapjunk… Csak hát az drága.

Elmegyünk évenként tüdőszűrésre? Hát mondjuk úgy, nem mindig.

Vagy itt van például a nők rettegett betegsége, az emlőrák. Az emlőráknál is igaz az a megállapítás, hogy a terápia eredménye annál hatékonyabb, minél kisebb az elpusztítandó daganat tömege, azaz minél korábbi stádiumban kerül a betegség felismerésre. Évente körülbelül 7500 új emlődaganatos megbetegedést fedeznek fel, és mintegy 2500 nő hal meg mellrákban. A halál leggyakoribb oka a későn felfedezett betegség.

Elmegyünk évenként vagy kétévenként mammográfiára?

Többnyire nem. Mert félünk a vizsgálattól, annak eredményétől meg a röntgensugártól. Persze, erre is van már megoldás. Létezik olyan CT-lézer-mammográfia, amely a szervezetre ártalmatlan lézerfénnyel végzi a képalkotást. Nem kell hozzá összenyomni az emlőt, sőt az implantátumot viselőkön, fiatalokon, kismamákon is elvégezhető a vizsgálat. A gép a felfedezett rendellenesség környezetében képes kimutatni az érképződést, ami a rosszindulatú emlődaganat jellemző kísérője, így a vizsgálat nagy biztonsággal képes korán felfedezni a rosszindulatú elváltozásokat. Igaz, hogy ez a vizsgálat sem olcsó. De az ingyenesre se megyünk el.

Elvégeztetjük az évenkénti laborvizsgálatokat? Egy háziorvosi beutaló kell hozzá csupán. Egy tűszúrás, és kész. Elmegyünk rá? Hát, mondjuk úgy, hogy nem minden évben. Ellenőriztetjük a vérnyomásunkat? Olykor. Talán. Valószínűleg ritkábban, mint az autónkat. Szinte egészen biztos, hogy addig, amíg egészségesek vagyunk, vagy annak hisszük magunkat, sokkal többet költünk cigarettára, italra, zsíros, fűszeres ételekre, mint szűrővizsgálatokra, vagy egészségvédelemre. Visszakanyarodván most már az eredeti kérdéshez, miszerint élhetünk-e 110 évig egészségesen?

A válasz: igen.

A magas kort megélt emberek szerint a hosszú élet tíz alapszabálya közül kilenc biztosan rajtunk múlik. Ezek a következők: kalóriaszegény, gabona-, zöldség-, gyümölcsalapú táplálkozás, rendszeres mozgás, napi 6-8 óra alvás, örömet adó munka vagy hobbi, napi maximum 1-2 deciliter jó minőségű bor, humorérzék, kevés gyógyszer, sok barát, és derűs, céltudatos személyiség. S csak ezután következik a jó egészségügyi ellátás.

Lehet, hogy igazuk van?