Egy felnőtt emberben több mint kétkilónyi baktérium él
Az emberi mikrobiom feltérképezése segíthet abban, hogy a normálisan jelen lévő csírákat meg lehessen különböztetni azoktól, amelyek betegséget okoznak.
Eric Green, az Egyesült Államok Humán Genom Kutatóintézetének igazgatója sajtótájékoztatóján elmondta, hogy keveset tudunk a testünk különböző részein velünk élő "lakókról", mert bonyolult, ha nem lehetetlen tenyészteni az ott található mikroorganizmusok többségét. A költséghatékony DNS-szekvenáló technikák megjelenése azonban most már lehetővé teszi, hogy tenyésztés nélkül, közvetlenül az emberi testről vett mintákat elemezzék, és a bennük lévő mikroorganizmusokat azonosítsák.
Az öt éven át lefolytatott vizsgálatsorba összesen 240 egészséges felnőttet vontak be Houstonban és St. Louisban. A férfi önkéntesek testének 15 helyéről vettek mintákat, a nőktől pedig 18 helyről, a mintavételi helyek között volt a szájüreg, bőr, orr, hüvely és a bél alsó szakasza.
Összesen több mint 10 ezer mikrobafajt azonosítottak a kutatók, akik azt is kiszámolták, hogy minden egyes emberi testi sejtre tíz baktériumsejt jut. Egy 75 kilogramm testtömegű felnőtt 0,75-2,25 kilogramm baktériummal él együtt, tette hozzá Green.
A nagyjából 22 ezer emberi génhez képest a velünk élő mikrobáknak összességében mintegy 8 millió génje van, "amelyek alapvető szerepet töltenek be fejlődésünkben és egészségünkben" – magyarázta Bruce Birren, az MIT és a Harvard Broad Intézetének munkatársa.
Érdekes módon a test különböző pontjairól azonosított baktériumok jelentősen eltértek egymástól, a fajok legnagyobb sokféleségét a bőrön találták. Személyről személyre is nagy eltérést mutattak a mikroorganizmusok, ami arra utal, hogy az embereknek saját, egyedi "mikrobiális bélyegük" lehet. "Nem ugyanazok a baktériumok vannak bennünk, bár úgy tűnik, hogy ugyanazokra a feladatokra szerveződnek" – idézte Birrent a HealthDay című ismeretterjesztő portál.
Megerősítette a kutatás azt a korábbi feltételezést is, hogy az egészséges emberekkel is élnek együtt ártalmas baktériumok bizonyos mennyiségben. A következő feladat annak megismerése, hogy mikor és miként válnak veszélyessé, és okoznak betegséget.
forrás: MTI
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!