Mitől ég a gyomrunk? Baktérium vagy feszült idegállapot a bűnös?

A felső tápcsatorna, ezen belül a gyomor és a nyombél leggyakoribb megbetegedése a fekély. Mindig is szenvedtek tőle az emberek. Ugyanakkor már régen megfigyelték, hogy világrészenként változik a gyakorisága, ennek az okát azonban máig sem sikerült  megfejteni. Régmúlt korokban a férfiak gyakrabban betegedtek meg  tőle, mára azonban szinte egyenlő arányban fordul elő mindkét  nemnél. Nem kizárt a gyermekkorban fellépő gyomor- vagy nyombélfekély sem, ám a kor előre haladtával, közép-, illetve idős  korban egyre gyakoribb. Az elmúlt évtized nagy belgyógyászati  felfedezése volt, hogy bebizonyították: az 1800-as évek végén  felfedezett Helicobacter pylori okolható az esetek 90 százalékában a  fekélybetegségekért.

Ha a gyomor, illetve a nyombél sima nyálkahártyája károsodik, folytonossági hiány alakul ki rajta, fekélyről van szó. Mérete lehet apró, szinte pontszerű, de akár tenyérnyi is. A mélysége is különböző. Van, amikor csak a felső réteg, a felszín sérül, máskor olyan mély, hogy kilyukad a gyomor. Hogy mitől alakul ki, azt sokáig  nem tudták. A gyomor nyálkahártyája egy végtelenül erős, sok mindent kibíró szövet. Az emberek nagy többségének semmilyen panasza nincs, a maró gyomorsavnak ellenáll a nyálkahártya. Pedig ez a sav olyan "erős", hogy a vasszöget is kikezdi. Más emberekben pedig sérül a nyálkahártya. Miért? Miért veszti el hirtelen az ellenálló képességét? A kiderítéséhez kellett száz és száz év. Mert természetesen mindenki a gyomorsavra, mint a  betegséget előidéző anyagra gondolt. Erre épült aztán a terápia is:  csökkenteni, blokkolni a gyomor savtartalmát.

Kezdődő fekély esetében, és más szerencsés alkalmakkor ez elég is volt, ám gyakran  léptek föl szövődmények, amelyek a legsúlyosabb esetben halálhoz  vezettek, máskor "csak" perforált, kilyukadt a gyomor, és sürgősen  meg kellett operálni. Voltak esetek, amikor az elhúzódó fekélybetegség szűkületekhez, a beteg kóros lesoványosodáshoz vezetett.

Tudjuk  azt is, hogy bizonyos gyógyszerek, például egyes lázcsillapítók és az izületi betegségeknél alkalmazott némely tabletták is előidézhetik e betegséget. Megfigyelték továbbá azt is, hogy a "0 RH  pozitív" vércsoportúaknál gyakoribb, sőt azt is, hogy bizonyos családoknál halmozottan fordul elő. Ez utóbbi azonban nem azt jelenti, hogy örökölhető lenne a hajlam, sőt, biztosan nem. Tulajdonképpen fertőző betegségről van szó. Sokszor gyermekkorban fertőződünk  meg e baktériumtól, mégpedig az emberek 90 százaléka átfertőződik,  de fekélye természetesen nem lesz ennyinek. Akinek viszont fekélye van, annak majdnem mind pozitív, tehát kimutatható a szervezetében a Helicobacter pylori. Ez a kórokozó olyan gyulladást képes  fenntartani a gyomor egy részében és a nyombélben, amely meggyengíti a nyálkahártya ellenálló képességét. Ehhez az állapothoz aztán hozzáadódnak a stresszel, a rendszertelen étkezéssel kapcsolatos rizikók – és kialakul a fekélybetegség.

A baktériumot gasztroszkópiával, kilégzési teszttel vagy  a vérből, ellenanyag-vizsgálattal lehet kideríteni. A betegség jól gyógyítható. Ezért a tünetek jelentkezése esetén érdemes orvoshoz fordulni.

A gyomorfekély okozta fájdalom általában étkezés után jelentkezik,  a nyombélfekély pedig éhgyomorra okoz fájdalmat. A nyombélfekélyes  beteg éjszaka, hajnalban eszik, olyankor ideig-óráig meg is  könnyebbül, de az étel savtermeléssel jár. Sokan úgy hiszik, szódabikarbónával orvosolhatják a betegségüket. A szódabikarbóna  időlegesen valóban leköti a savat, enyhíti a fájdalmat, de ez visszaüt, pár óra múlva fokozódik a savtermelés, ráadásul gáz is termelődik. Ez már feszíti a gyomorszájat, meg is repesztheti, és vérzést válthat ki. Itt kell megemlíteni az úgynevezett gyomorégést vagy a nyelőcsőben érzett égésszerű fájdalmat. Néha a gyomor tartalma visszakerül a nyelőcsőbe, az okozza a tünetet. Ezt a  tünetet sem szabad bagatellizálni, mert szív-eredetű is lehet. A  hosszabb ideig fennálló nyelőcsőgyulladás egyébként nyelőcsőfekélyt  idézhet elő, és ennek nyomán rosszindulatú daganat is kialakulhat.  Az este fogyasztott fűszeres ételek, a sok szénhidrát és a  szénsavdús italok hozzájárulnak a nyelőcső megbetegedéséhez.