Szimpatika – A figyelemhiányos hiperaktivitás gyógyítható

Mi a közös az obezitásban, a figyelemhiányos hiperaktivitási zavarban és az alkoholdependenciában? Az mindenképpen, hogy a közpolitika nem foglalkozik eleget ezekkel a kórképekkel – mondta Dankó Dávid, a Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének kutatásvezetője a Magyar Gyermekneurológiai, Idegsebészeti, Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Társaság (MGYIGYIT)  budapesti kongresszusán. A kongresszus pszichiátriai szekciójának egyik kiemelt témája az ADHD – a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (Attention Deficit and Hyperactivity Disorder) volt.

A betegség tipikusan az óvodáskor végén, az iskoláskor kezdetén jelentkezik, a tanulási nehézségek egyik leggyakoribb oka. Az ADHD-s gyermekek többsége kifejezetten intelligens, a betegek az agyban található figyelemközpont működési zavara (a prefontális kéreg diszfunkciója) miatt nem tudnak folyamatosan egy dologra figyelni. A túlmozgásos, a köznyelv által „hiperaktívnak” nevezett gyermek nem tud nyugodtan megülni a helyén, izeg-mozog, gyakran félbeszakítja a tanárt és társait. Ezzel szemben van az ADHD-nek egy másik fajtája is, amelynek esetében a csendesnek, lassúnak és álmodozónak gondolt gyermekek figyelmét a külvilág hangjai, fényei, mozgásai vonják el a tanárról, a tananyagról.

A Corvinus Egyetem Lépéskényszer című tanulmánya szerint az ADHD prevalenciája 5 százalék, azaz Magyarországon legalább 70 ezer ADHD-s gyermek él. Így minden általános és középiskolai osztályban lehet legalább egy figyelemzavarral küzdő beteg. 50 ezer ADHD-s gyermek betegségét nem ismerik fel, a felismert 20 ezer közül is csak 4500 jut el gyermekpszichiáterhez.

Az ADHD enyhe esetben viselkedésterápiával kezelhető, közepes és súlyos formájában a viselkedés- és gyógyszeres terápia együttes alkalmazása használ. Fontos a szülők és pedagógusok pszichoedukációja. A terápia javítja a hosszú távú életminőséget, a családi, társadalmi beilleszkedést, csökkenti a kockázatkereső magatartást, így a baleseteket, drogozást, dohányzást, nem kívánt terhességek számát, enyhíti a komorboditást, a szorongást és depressziót.

A kezeletlen ADHD a közvetlen egészségbeli károkon túl súlyos egyéni és társadalmi-gazdasági problémákat, az államnak évente 33 milliárd forintnyi veszteséget okoz. Ebből 30 milliárd forint az intellektuális alulfoglalkoztatottság miatti adó- és járulékkiesés, 1 milliárd forint a munkanélküli segély. A járulékos költségek főként az oktatási, az egészségügyi-ellátási és az igazságszolgáltatási rendszereket sújtják.

A szociális izoláció, a konfliktuskezelési képességek hiánya és a rossz munkaképességből következő munkanélküliség marginalizálódást, kriminalitást von maga után: a fogvatartottak 7–15 százaléka ADHD-s hátterű (1 nap fogvatartás 8 ezer forintba kerül).

A szülők számára nagy stresszt jelent gyermekük betegsége, gyakoribb közöttük a depresszió, a válás, jelentős az anyagi veszteségük: a családok betegséggel kapcsolatos kiadása 9 milliárd forint, jövedelmük 30 százaléka. Ennél biztosan kevesebbe kerülne a megoldás, a képzés erősítése, a finanszírozás javítása, a gyógyszerek támogatása – fogalmazott Dankó Dávid.

Forrás: Dr. Kazai Anita/ medicalonline.hu