Az alvásmegvonás alvajáráshoz vezethet

Az alvajárás során a betegek alvó állapotban az éberségre jellemző cselekedeteket hajt végre. Alvajárás közben a betegek szeme általában nyitva van, és mereven néznek a „semmibe”. Az alvajárás tarthat néhány másodperctől akár fél óráig is, és ezt követően a betegek legtöbbször maguktól visszatérnek az ágyukba és ébredés nélkül alszanak tovább. Alvajárás korra és nemre való tekintettel bárkinél előfordulhat, de a leggyakoribb a 6 és 12 évesek között. Hátterében sokszor szorongás, esetleg nyugtatók, drogok, alkohol fogyasztása is állhat, és az is kiderült, hogy a kevés alvás is kiválthatja. De csak azoknál, akik eleve alvajárók. Akinél még soha nem figyeltek meg ilyen tüneteket, azok nem válnak „holdkórossá” az alváshiánytól.

Egy kanadai vizsgálat során 40 alvajárót figyeltek egy éjszakán át, amikor zavartalanul alhattak. A megfigyeltek felénél tapasztaltak alvajárást, összesen pedig az éjszaka folyamán 38 alvajáró fázist számoltak össze. Másnap reggeltől a kutatók 25 órán keresztül nem hagyták aludni a megfigyelt embereket, majd ezután hagyták, hogy aludjanak, ameddig csak akarnak. Azt tapasztalták, hogy, amikor 25 óra ébrenlét után szokatlan időben, nappal kellett aludniuk, megszaporodott az alvajárók és az alvajárások száma is: 36 betegnél összesen 92 alvajáró fázist figyeltek meg ugyanis.

Vagyis kiderült, hogy az alvajáróknak különösen oda kell figyelniük az alvás rendszerességére, mert tüneteik elszaporodhatnak, ami pedig szintén kialvatlansághoz vezethet, mert az alvajárással megszakított idő nem olyan pihentető, mint egy zavartalanul átaludt éjszaka.