Szimpatika – Hogyan érhetjük el a tartósan alacsony testsúlyt? Éhezés nélkül!

A szervezetbe vitt kalóriákkal ugyanúgy kell számolni, mint a családba befolyt pénzzel. Csak akkor nem lesz fölöslegünk, ha kevesebbet vagy legalább ugyanannyit keresünk, mint amennyit elfogyasztunk. Ez igaz az élettanban is, akkor nem lesz súlyfeleslegünk, ha kevesebb vagy legalább ugyanannyi kalóriát veszünk magunkhoz, mint amennyit elfogyasztunk. Idáig semmi baj, ezt még egy kisgyerek is megérti, de a csodákban mindig szeretünk hinni, így hajlamosak vagyunk arra, hogy elandalítsuk magunkat a különböző mesékkel.

Ha kicsit jobban belemélyedünk, igaz az, hogy vannak olyan ételösszetevőink, amelyek jobban elősegítik a hízást, ilyen például a cukor és a finomított szénhidrátok. Ha ezeket kiiktatjuk, akkor még mindig kétféle út vezethet éhezés nélkül a fogyáshoz. Az egyik a vegetáriánus étrend, ahol csak növényi eredetű ételt lehet fogyasztani. Azt vettem észre viszont a magyar vegetáriánus barátaimnál, hogy náluk fokozottabb a gabonaeredetű ételek fogyasztása, amelyet jómagam nem tartok a legjobb megoldásnak. Indiában ezt biztos sokkal jobban csinálják, mert olyan növényi magvakat és növényi levelek szárait használják az ételeikben, amely kevesebb keményítőt, viszont több rostot és klorofillt tartalmaznak. A másik étrend nem mond le az állati eredetű fehérjeforrásokról, a húsokról, a tojásról és tejtermékekről. Ha ebben az esetben a nagy keményítőtartalmú köretekről (kenyér, tészta, krumpli, rizs) lemondunk és a húsételeket és sajtokat csak salátákkal és gyorsan párolt zöldségekkel fogyasztunk, akkor is van egy akadálya annak, hogy ne rakodjon le bennünk a fölösleg, a zsírszövet. Mégpedig a gond az, hogy az általunk elfogyasztott állati eredetű termékek olyan gazdaságokból kerülnek elő, ahol a takarmány sok omega-6 zsírsavat tartalmaz, melynek következménye az lesz, hogy az állati termékek is magas omega-6 tartalmúak lesznek. Ha az ételeinkben magas az omega-6, akkor az szintén a zsírszövet növekedését segíti. Azok, akik ezt az étrendet követik kevésbé fognak elhízni, mint azok, akik nem tudnak lemondani a hagyományos köretekről, de nem lesznek olyan soványak, mint az indiai jógik.

Lehet a fogyást ösztönözni azzal is, hogy fokozzuk hormonális áttételeken az anyagcserénket, vagy különböző eddig ismeretlen bogyókat bevetve csökkentjük az étvágyunkat, de ezek a megoldások nem tartósak és élettanilag sem tartozik az „ajánlott” kategóriába. Élettanilag jó megoldás lenne a rendszeres, intenzív testmozgás, de ez az ötlet a többségnek nehezen kivitelezhető.

Hogyan oldhatjuk meg a tartósan alacsony kalóriabevitelt éhezés nélkül?

Ezen a kérdésen dolgoznak a gyógyszergyárak és egyetemek kutatóinak ezrei, és a több millió fogyni vágyó várja a legjobb megoldást.

Nagyon sok állatkísérletet végeztek már el a kalóriamegvonás hatásairól. Szinte egyöntetű eredményt hoztak ezek a vizsgálatok. Minél kevesebb kalóriájú ennivalót adtak az állatoknak, annál csenevészebbek, soványabbak, de annál egészségesebbek voltak és hosszabb életkort éltek. Az éhezés, a kalóriamegvonás tehát egészséges, és a hosszú élet titkát is jelenti. Egy nagyon nagy bökkenője van a tartós kalóriacsökkentésnek, az éhezés maga. Az éhezés, szenvedést jelent. Ki az a bolond, aki egész életében szenvedni akar azért, hogy sokáig egészségesen éljen? Nem éri meg!

Van egy jó hírem viszont. Önmaga az, hogy kevés kalóriájú ételt fogyasztunk, nem vezet állandó éhezéshez. Az éhezés érzése akkor jelentkezik, ha megszoktunk egy ételmennyiséget, és azt hirtelen lecsökkentjük, akkor a szervezet automatikusan várja a megszokott mennyiséget, ha nem kapja, éhségérzettel válaszol. Rá lehet szoktatni a szervezetünket, hogy ezen túl kevesebbet kap, de ez időbe és szenvedésbe kerül. Ha sokat ettünk egy ideje, majd utána lecsökkentjük, és utána visszatérünk újra a sokat evéshez, akkor jelentkezik a jojó effektus. A testsúlyunk több lesz, mint valaha. Ugyanis az éhezés idején áttért a szervezetünk egy alacsonyabb alapanyagcserére, és az alacsonyabb alapértékhez képest a többletbevitel több lesz, mint az éhezés előtti különbség az alapszükséglet és a bevitel között.

Hogyan érhetjük el akkor éhezés nélkül a tartósan alacsony testsúlyt?

Mindenképpen úgy, hogy a kalóriabevitelt tartósan alacsonyan tartjuk! Megoldható-e ez a kérdés, éhezés nélkül? Igen! Ha követjük az indiaiak példáját! Ők tartósan keveset esznek, mégsem éheznek. Mi a titka? A sok rost! Az élelmi rostoknak az az egyik fontos tulajdonsága, hogy nem emésztjük meg, vagyis szinte nulla kalóriabevitelt jelentenek. Ezek a rostok főleg cellulózból állnak, ami egy számunkra emészthetetlen összetett cukor, poliszaharid. A legjobb rostok vizet szívnak magukba, és ezért relatíve nagy térfogatot foglalnak el. Ha a gyomrunkat megtöltjük ezekkel a duzzadó rostokkal, akkor tele is ehetjük magunkat, úgy hogy szinte nem viszünk be kalóriát, ugyanakkor éhségérzetünk sem lesz, mert a gyomorban teltségérzet érhető el.

forrás: Dr. Hummel Zoltán/drhummel.hu