Szimpatika – Szedjünk-e jódot?

Magyarország Nagyalföldjének ártézi medencéjében nincs jódhiány, ezen régió ivóvize a világon is a legjobb minőségűek közé tartozik. Különösen magas az ásványvíz jódtartalma a Tiszántúlon (Karcag, Debrecen, Hajdúszoboszló). Ezeken a vidékeken tehát jódpótlásra általában nincs szükség, de a jódellátottság szempontjából minden települést külön-külön kell megvizsgálni. Amennyiben a lakóhelyünk ivóvizének jódtartalma megfelelő, a felesleges jódpótlás indokolatlan, pajzsmirigybetegségek esetén pedig veszélyes.


Vannak azonban országok, ahol nem ilyen jó a helyzet. Világszerte 50 millió gyerek szenved jódhiánytól, márpedig ez a jelenség szellemi visszamaradottsághoz, vagy – enyhébb esetben – a tanulási képességek csökkenéséhez vezet. Ennek az elemnek a hiánya ugyanis (ezért általában a pajzsmirigy helytelen működése a felelős) agyi károsodásokat okozhat a magzatnál. Mindez a legszélsőségesebb esetekben kreténizmushoz vezet, de még enyhébb formában is a szellemi, tanulási képességek bizonyos csökkenéséhez. Sok esetben erre a gondra vezethetők vissza a későbbi rossz iskolai eredmények, vagy a korlátozott munkavégzési képesség. Általánosságban elmondható, hogy a jódszegény környezetben felnövő gyerekek átlagos intelligenciahányadosa (IQ) 10-15 ponttal elmarad a megfelelő mennyiségű jódot fogyasztó gyerekekétől.

A nagyon ritkán előforduló extrém jódhiány pajzsmirigy-alulműködéshez vezet, ami többnyire lappangó betegség, így kezdetben semmilyen panaszt nem okoz. A súlyos pajzsmirigy-alulműködés a következő tünetekkel jár:
Fáradtság,
Fáradékonyság
Kedvetlenség
Gyerekeknél növekedési- és fejlődési zavarok
Fokozott alvásigény
Koncentrációzavarok
Fázékonyság
Hízás 

A figyelmeztető jelek előfordulása esetén érdemes szakorvoshoz fordulni, hiszen a pajzsmirigy hormonkiválasztása ugyan bonyolult folyamat, de vizsgálata egyszerű: laboratóriumi, esetleg ultrahangos. A normális működés pedig jódpótlással visszaállítható, ha időben történik a beavatkozás.