Torokszorító

Milyen tipikus őszi, kora téli betegségek vannak, és mire érdemes ilyenkor odafigyelnünk?

A hűvösebb, nyirkosabb őszi napokkal egyre több megfázás, vírusfertőzés fordul elő. Fontos a réteges öltözködés, és a nedves, átázott ruhát célszerű mihamarabb levenni. A nagyobb, zárt közösségekben a vírusok könnyen terjednek, ilyenkor fontos a gyakori kézmosás, gyakori szellőztetés, ugyanakkor az immunrendszerre is jobban oda kell figyelni ebben az időszakban.

Mire figyeljünk gyerekek, idősek esetében?

A gyerekeknél még nem, az időseknél pedig már nem olyan erős az immunrendszer, ezért is fogékonyabbak a fertőzésekre. A kisgyerekek közösségbe járnak, ahol könnyen terjednek a kórokozók. Ha folyik az orruk, a váladékot a kezükről a játékokra kenhetik, amit aztán bevesznek a szájukba, innen egyenes az út a betegség felé. Sok gyerek még nem gyógyul fel teljesen, de a szülők már kénytelenek visszavinni a bölcsődébe, óvodába. Ők továbbadhatják a kórt a többieknek, de legyengülve ők maguk is fogékonyabbak egy másik vírus- vagy baktériumfertőzésre.

Hogyan kerülhetjük el a fertőző betegségeket?

Influenzaszezonban érdemes elkerülni a zsúfolt helyeket, hazaérve átöltözni, kezet mosni. Ha nagyon sok a beteg, akár maszkot is viselhetünk. Otthon is, főleg ha beteg van a családban, érdemes gyakrabban kezet mosni és szellőztetni.

Hogyan előzhetjük meg, hogy ismételten megbetegedjünk?

Fontos az immunrendszerünk jó karbantartása. Ez jelenti a megfelelő táplálkozást, vitaminok, zöldségek, gyümölcsök rendszeres fogyasztását, az elegendő mennyiségű pihenést, és a rendszeres testmozgást.

Mi a teendő egy torokgyulladással?

Az első pár napban fájdalomcsillapítót, gyulladáscsökkentőt és torokfertőtlenítőt szedjünk, fogyasszunk sok folyadékot, pihenjünk, néha az ágynyugalom is sokat segít. A torokgyulladást láz is kísérheti, ilyenkor a fájdalomcsillapító a láz csökkentésére is hasznos. Különböző torokfertőtlenítők kaphatók recept nélkül, vagy jöhetnek a régi házi praktikák és gyógyteák (méz dióval vagy reszelt hagymával, hagyma nyersen, hagymatea, hársfatea, felnőttek „fertőtleníthetnek” pálinkával stb.), és homeopátiás szerek sokasága is rendelkezésre áll.

Ha a panaszok 3-4 nap múlva sem csökkennek, megmarad a láz, erősödik a fájdalom és a rossz közérzet, amihez elesettség is társul, orvoshoz kell menni, háziorvosunkhoz vagy a fül-orr-gégészeti rendelésre.

Mi a teendő a náthával?

Az első napokban, akárcsak a torokfájásnál, javasolt lehet a fájdalomcsillapító és a gyulladáscsökkentő szedése, a pihenés, az orrcseppezés és a bő folyadékfogyasztás. Az orrcsepp a nyálkahártyát összehúzva segít a levegővételben, emellett tágítja az arcüregek szájadékát, így onnan a váladék ürítése könnyebb lesz. A tengervizes spray-k a sűrűbb váladék feloldását is segítik.

Az arcüregek feletti fájdalom a huruttól is lehet, nem minden esetben jelent gennyes arcüreggyulladást. Ha a beteg nem lázas, akkor szóba jöhet az arc melegítése. Ez száraz meleget jelent, vagyis infralámpa vagy hajszárító a javasolt, a gőzölés nem. A gőztől ugyanis a melléküregek normál esetben is szűk nyílása a nyálkahártya duzzadása miatt még jobban beszűkül, elzáródik, a váladék pedig nem tud az üregből kiürülni. Ilyenkor pang, majd felülfertőződhet az arcüreg.

Ha 3-4 nap múlva sem csökkennek a tünetek, a vizes orrfolyás színessé, sűrűvé válik, a fejfájás erősödik, akkor bakteriális felülfertőződésről, arcüreggyulladásról lehet szó, és szintén orvoshoz kell menni.

Hogyan ismerhetünk fel egy arcüreggyulladást?

Az arcüreggyulladás tünetei a sűrű, sárgás-zöldes orrváladék, mely előre vagy hátra a torokba is csoroghat, a fej- vagy arctáji fájdalom, mely a fej lehajláskor fokozódik, az üregek felett nyomásérzékenység és a láz. A fájdalom sugározhat a környező szervekre, fogakba is.

Mely esetekben forduljunk mindenképpen orvoshoz?

A vírusfertőzések pár napig tartanak, és általában maguktól gyógyulnak. Az első napokban normális a rossz közérzet, fejfájás, láz jelenléte. De ha 3-4 nap után megmarad a láz, az orrfolyás gennyessé – sárgássá, zöldessé – válik, nem múlik a torokfájás vagy a fülfájás, netán fülfolyás indul, javasolt orvoshoz fordulni.

Milyen súlyosabb szövődményekhez vezethetnek a torok és a fül megbetegedései?

Ha nem gyógyul meg a torok- és a mandulagyulladás, későbbi szövődményként gócbetegségeket okozhat, például hajhullást, kiütéseket, szív-, vese- vagy ízületi panaszokat. Ezek általában a fertőzés után 1-2 héttel jelentkeznek.

A gyulladással kapcsolatban jelentkeznek megnagyobbodott, érzékeny nyirokcsomók is a nyakon. Ha ezek 4-6 hét múlva sem múlnak el, szintén további kivizsgálás javasolt.

A fertőzés a légutakban lejjebb is terjedhet, légcső-, hörgő- vagy tüdőgyulladás is kialakulhat.

A nátha szövődménye arcüreggyulladás, enyhébb esetben pedig savós, majd gennyes középfülgyulladás lehet.

A gennyes középfülgyulladásra fontos odafigyelni, mert a gyulladás továbbterjedhet a környező csontokra, akár a koponya belső tere és az agy felé is. Ha ez bekövetkezik, akkor műtétre lesz szükség.

Ma már ezeket a szövődményeket az időben elkezdett (nem túl korán és nem is túl későn) antibiotikus kezelésekkel meg lehet előzni.

Sok beteg ragaszkodik az antibiotikumhoz. De túl korán kezdve, amikor még csak vírusok vannak a szervezetben, egyrészt nincs értelme szedni, másrészt a normál baktériumflórát is károsítja, ugyanis nem csak a kórokozó baktériumokat öli ki. Ilyenkor kiszelektálódhatnak olyan baktériumtörzsek is, amelyek a későbbiekben erre az antibiotikumra rezisztensek lesznek, és esetleg egy későbbi fertőzésnél már nem fog használni az adott gyógyszer.