Vérvizsgálatból kimutatható a koraszülés kockázata

A teszt hatalmas segítség lenne a kórházaknak és reményt adhatna az édesanyáknak, mivel jelenleg csak az számít veszélyeztetettnek, akinek már volt koraszülése, vagy akinél komplikációk léptek fel a vajúdás ideje alatt. Nagy-Britanniában évente körülbelül 50 000 csecsemő alig 37 hetesen születik meg.
A Utah Egyetem kutatói felfedeztek három olyan peptidet, amelyek 10-ből 8 olyan nő vérében megtalálhatóak voltak, akiknek később koraszülésük volt. „A kutatásba 160 huszonnégy és huszonnyolc hét közötti várandós nőt vontak be, és közülük a fele koraszülötten hozta világra a kisbabáját. Ha a koraszülések esetében csak néhány héttel is meg tudnánk hosszabbítani a terhességet, nagy arányban növelhetnénk az életben maradó babák számát, és egészségesebben is születnének meg” – tette hozzá a Utah Egyetem szülészprofesszora, Dr. Sean Esplin. Abban az esetben ugyanis, ha a kismama veszélyeztetett terhes, sok pihenéssel, fekvéssel csökkentheti a koraszülés esélyét, súlyos esetben pedig a hormonok beadása is segíthet. Az új teszt mellett három éven belül kapható lesz egy olyan teszt is, amely képes lesz kiszűrni magzati korban a down-szindrómás babákat anélkül, hogy a vizsgálat vetéléssel végződne. Jelenleg ugyanis csak két módszer áll az orvosok rendelkezésére, ezek azonban nem ritkán vetélést okoznak. Az új teszthez azonban csak az anya karjából vett vérminta szükséges, amiből DNS-vizsgálat segítségével kimutatható a betegség.

A vértesztről konkrétabban, valamint arról, hogy ez a fajta vizsgálat mikortól lesz elérhető a magyar édesanyák és kismamák számára, szakértőnket, Dr. Bezzegh Attilát, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet laboratóriumi szakorvosát kérdeztük.

„Az utóbbi években számos kutatócsoport jutott alapvető felfedezésekre a várandós nők laboratóriumi vizsgálatával kapcsolatban. Ma már lehetséges a várandós édesanyáktól levett vérben felfedezni bizonyos magzati eredetű sejteket (például magvas vörösvértesteket), illetve vizsgálni tudunk olyan szabad (sejtmagon és sejten kívüli) DNS-molekulákat, amelyek biztosan az aktuális terhesség következtében kerültek a vérbe. Ilyenkor ezek az anyagok fontos információkat adhatnak a terhesség állapotáról, a magzati fejlődés folyamatáról, esetleges örökletes megbetegedések jelenlétéről, illetve még apasági vizsgálat is elvégezhető az így levett vérből. Mindezen vizsgálatok esetében nagyon fontos közös jellemző, hogy egyszerű vérvétellel jutnak vizsgálati anyaghoz, nem szükséges invazív módszerrel magzati szövetmintához jutni (amniocentézissel, vagy chorion-boholy biopsziával). Ezeknek az invazív beavatkozásoknak ugyanis mindig van kockázata – még a leggyakorlottabb szakemberek esetében is veszélyt jelenthet a terhességre, a magzatra és a várandós édesanyára –, bár ez a veszély a mai technológia, a mai képalkotók alkalmazásával igen minimális.

A koraszülés prognosztizálása (jóslása) igen fontos, mivel a hagyományos nőgyógyászati módszerekkel nem igazán lehet mindig pontosan megítélni az aktuális állapotot. Az időben jelzett koraszülés lehetővé teszi, hogy mindazokat a megelőző beavatkozásokat elvégezze az orvos, amelyek az újszülött egészséges világra jöttét támogatják – például a B típusú streptococcus elleni megelőző kezelést, illetve a légzőrendszer esetleges éretlensége esetén a megfelelő kortikoszteroid gyógyszerek beadását.

A cikkben említett peptidcsoport kimutatásán alapuló koraszülöttveszély-diagnosztika a legmodernebb eljárások közé tartozik. „Hazánkban jelenleg még nem érhető el, de több laboratórium – így a saját laborunk is – már rendelkezik azokkal az eszközökkel (fehérjechip technológia), amelyekkel a közeli jövőben már ez a vizsgálat is elvégezhető lesz” – tudhattuk meg Bezzegh doktortól.