Szimpatika főoldal

Méhnyakrák következtében a világstatisztika szerint évente 250 000 nő hal meg, 85 százalékuk igen szegény vagy szegény országban. Ugyanakkor az Egyesült Államokban ez a rosszindulatú daganat ma kevesebb halált okoz, mint az emlőrák, a tüdőrák, a béldaganat és a bőrrák együtt.

Az iparilag fejlett országokban a méhnyakrák okozta halál azért lett ritkább, mert jó szűrővizsgálati lehetősége van: a Pap-kenet. Az egyszerűsített elnevezés Giorgios Papanicolaou, az Egyesült Államokban dolgozó, görög származású kórboncnok nevéből származik, aki fél évszázada fölfedezte ezt a módszert. A méhnyak felszínéről vett szövetmintából jól képzett szakemberek megállapítják, hogy van-e ott rosszindulatúan elfajuló sejt.

Egy évtizede a leghíresebb amerikai orvostudományi egyetem, a John Hopkins Medical School intézeteiben kimutatták, hogy az 5 százalékos konyhai ecet a méhnyak felszínére kenve 3-5 perc alatt elszínezi az egészséges sejteknél több fehérjét és kevesebb vizet tartalmazó daganatos szövetet. Az elváltozás néhány napi tanulás nyomán egy ápolónő számára is fölismerhető.

Ma Zimbabwétől Thaiföldig 20 szegény országban folyik a méhnyakrák szűrővizsgálata ezzel a filléres és könnyen kivitelezhető módszerrel. Ráadásul egy mélyhűtött fémpálcával a gyanús területet megérintve a kezelés is megoldható.

A fagyasztás egy-két napig égő érzéssel jár, de 90 százalékban hatékony. Az ecetes ecsetelés is kitűnő módszer, legfeljebb gyakrabban jelez kórosnak tűnő elváltozást, mint a Pap szövetminta, de az utóbbihoz bonyolult laboratóriumra és magasan képzett szakemberekre van szükség, a VIA/cryo technika, ahogy az új, olcsó eljárást nevezik, bárhol minimális oktatással elindítható.

Az Egészségügyi Világszervezet jóváhagyta a mindenütt könnyedén bevezethető eljárást, és így a súlyos, rosszindulatú daganatos betegség korai fölismerése és kezelése világszerte megoldható.

mti